Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-342

234 342. országos ülés 1903 november 21-én, szombaton. Következik az indítvány- és interpellá­cziós-könyvek felolvasása. Hertelendy László jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb be­jegyzés nincsen. Elnök: Tudomásul vétetik. Hertelendy László jegyző: Az interpellácziók könyvébe a következő interpellácziók jegyeztet­tek be. November 19-ikéró'l: Rakovszky István a budapesti villamosvasutak állóhelyei ügyében a kereskedelemügyi miniszterhez. Ugyancsak nov. 20-ikáról: Sebess Dénes az erdélyi tagositó mér­nökök minősítése tárgyában az igazságügymi­niszterhez. Elnök: Az interpellácziók az ülés végén fél háromkor fognak előterjesztetni. Mielőtt a napirendre áttérnék, a bizottsági tagok közül egyike a régebben választottaknak, a ki, mint utánanéztem, a házszabályokban előirt esküt még le nem tette, t. i. Szivák képviselő ur le fogja tenni az esküt. Az eskümintát olvassa Hertelendy László jegyző ur. Hertelendy László jegyző (olvassa az eskü­mintát. Szivák Imre leteszi az eslcüt.) Elnök: Erről az illető bíráló-bizottság elnöke értesíttetni fog. A miniszterelnök ur kíván nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk') Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! 11 gy gondolom, a t. ház minden oldaláról he­lyesléssel fog találkozni, ha arra az álláspontra helyezkedem, hogy én az osztrák miniszterelnök úrral polémiába nem bocsátkozom. (Helyeslés •jobbfelöl.) Azt hiszem, az egyedül helyes állás­pont az, hogy mi az osztrák közjog fejtegetésébe nem bocsátkozunk, (Helyeslés jobbfelöl.) viszont a magyar közjogot illetőleg magunknak vindi­káljuk a kizárólagos jogot, (Helyeslés.) hogy a magyar közjogot a magyar törvények értelmé­ben alkalmazzuk. (Általános élénk helyeslés.) S én biztosithatom a t. házat, hogy addig ma­radok ezen a helyen, a míg ennek az állás­pontomnak gyakorlati érvényesítése akadályokba nem ütközik. (Élénk helyeslés és taps jobbfelöl.) Ennélfogva én mindössze két oly megjegyzésre szorítkozom, a melyet a saját nyilatkozataim valódi értelmének helyreállítása szempontjából kell megtennem. (Halljuk! Halljuk!) Az osztrák miniszterelnök ur tegnap a Reichsrathban azt a kijelentést tette, miszerint én is az osztrák-magyar kiegyezési törvényre hivatkoztam. (Mozgás balfelöl.) Hát, t. ház, ezt nem tettem, nem is tehettem, mert osztrák­magyar kiegyezési törvény nincsen. (Általános élénk helyeslés.) Van két, teljesen önálló tör­vény : a magyar törvény és az osztrák törvény, a mely különböző időpontban jött létre, a mely tartalmára nézve is több lényeges pontban kü­lönbözik, a mely azonban oly dispozicziókat tartalmaz, .a melyeknél fogva a közös ügyeknek a paritás alapján való kezelése lehetővé tétetik, (Helyeslés. Ugy van' jobb felöl.) A másik rektifikáczió az, miszerint az osztrák miniszterelnök ur nézete odairányul, hogy a kiegyezési törvények tartalma mindkét részre nézve addig kötelező marad, a míg azt mindkét rész törvényes utón meg nem változ­tatja. Hát ezen nyilatkozattal szemben legyen szabad most felolvasnom egy előbbi nyilatkoza­tomnak, melyet a szabadelvű pártkörben tettem, ide vágó passzusát. (Halljuk! Halljuk! jobb­felöl. Olvassa): »Egy, a mai jogállapot megvál­toztatását czélzó magyar törvény a szentesítés ténye által teljes formai jogérvényre emelked­nék, annak a közösen elintézendő ügyekre vo­natkozó határozmányai azonban hatályba csak akkor léphetnének, — kérem itt a t. ház teljes figyelmét, — a czélba vett uj rend csak akkor valósulhatna meg, ha a másik államban is meg­felelő törvény jönne létre. Ellenkező esetben nem uj rendet alkotna, de a meglévő rend alap­jait bontaná meg.« Tehát érvényes törvény lenne és az a ha­tálya is meglenne, hogy megbontaná a meg­lévő rendet. Csakis az a hatálya nem volna meg, hogy létre is hozná az uj rendet, a mit létre akar hozni, mert természetesen az uj rend csak akkor valósulhatna meg, ha arra vonatkozólag Ausztriában megfelelő törvény alkottatnék. (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások jobb felöl: A kö­zösügyekre nézve!) Igen, a közösügyekre nézve.' (Helyeslés jobb felöl.) T. ház! Czélom jelenleg csak az volt: konstatálni azt, hogy igenis egy ilyen ma­gyar törvény megbontaná a létező rendet, tehát a létező rend nem maradhatna érvényben, ha ilyen egyoldalú törvénynyel megváltoztatnók. Természetes, hogy ugyanazon jogot, melyet vindikálunk magunknak, konczedáljuk teljes készséggel az osztrák törvényhozásnak is. (He­lyeslés jobbfelöl. Mozgás balfelöl.) A közös ügyekre vonatkozólag Magyaror­szág, mint a múltban, ugy jelenleg is változat­lanul a paritás álláspontján áll, és teljes elfer­dítése volna az igazságnak ugy tüntetni fel a magyar törvényhozás állásfoglalását, mintha az bárminő más tekintetben a paritáson akarna csorbát ütni. Csak ezeket tartottam szükségesnek meg­jegyezni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A házszabályok értelmében napirend előtti felszólalásra szót kértek és nyertek Kos­suth Ferencz és Polónyi Géza képviselő urak. Kossuth Ferencz képviselő uré a szó. Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Hall­juk ! a szélsöbaloldalon.) Örömmel veszek tu­domást arról a kijelentésről, a melyet a minisz­terelnök tett, hogy ugyanis ő csak addig marad helyén, a meddig a magyar törvényeknek és a magyar alkotmánynak ténylegesen érvényt tud szerezni. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Ehhez a kijelentéshez bátor vagyok én is egy kijelen­tést fűzni ama párt nevében, a melyhez tartozom, és e kijelentés az, hogy oly magyar miniszter­elnök ellen, a ki máskép járna el, a vég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom