Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-342

234 342. országos ülés 1903 november 21-én, szombaton. Következik az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása. Hertelendy László jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincsen. Elnök: Tudomásul vétetik. Hertelendy László jegyző: Az interpellácziók könyvébe a következő interpellácziók jegyeztettek be. November 19-ikéró'l: Rakovszky István a budapesti villamosvasutak állóhelyei ügyében a kereskedelemügyi miniszterhez. Ugyancsak nov. 20-ikáról: Sebess Dénes az erdélyi tagositó mérnökök minősítése tárgyában az igazságügyminiszterhez. Elnök: Az interpellácziók az ülés végén fél háromkor fognak előterjesztetni. Mielőtt a napirendre áttérnék, a bizottsági tagok közül egyike a régebben választottaknak, a ki, mint utánanéztem, a házszabályokban előirt esküt még le nem tette, t. i. Szivák képviselő ur le fogja tenni az esküt. Az eskümintát olvassa Hertelendy László jegyző ur. Hertelendy László jegyző (olvassa az eskümintát. Szivák Imre leteszi az eslcüt.) Elnök: Erről az illető bíráló-bizottság elnöke értesíttetni fog. A miniszterelnök ur kíván nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk') Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! 11 gy gondolom, a t. ház minden oldaláról helyesléssel fog találkozni, ha arra az álláspontra helyezkedem, hogy én az osztrák miniszterelnök úrral polémiába nem bocsátkozom. (Helyeslés •jobbfelöl.) Azt hiszem, az egyedül helyes álláspont az, hogy mi az osztrák közjog fejtegetésébe nem bocsátkozunk, (Helyeslés jobbfelöl.) viszont a magyar közjogot illetőleg magunknak vindikáljuk a kizárólagos jogot, (Helyeslés.) hogy a magyar közjogot a magyar törvények értelmében alkalmazzuk. (Általános élénk helyeslés.) S én biztosithatom a t. házat, hogy addig maradok ezen a helyen, a míg ennek az álláspontomnak gyakorlati érvényesítése akadályokba nem ütközik. (Élénk helyeslés és taps jobbfelöl.) Ennélfogva én mindössze két oly megjegyzésre szorítkozom, a melyet a saját nyilatkozataim valódi értelmének helyreállítása szempontjából kell megtennem. (Halljuk! Halljuk!) Az osztrák miniszterelnök ur tegnap a Reichsrathban azt a kijelentést tette, miszerint én is az osztrák-magyar kiegyezési törvényre hivatkoztam. (Mozgás balfelöl.) Hát, t. ház, ezt nem tettem, nem is tehettem, mert osztrákmagyar kiegyezési törvény nincsen. (Általános élénk helyeslés.) Van két, teljesen önálló törvény : a magyar törvény és az osztrák törvény, a mely különböző időpontban jött létre, a mely tartalmára nézve is több lényeges pontban különbözik, a mely azonban oly dispozicziókat tartalmaz, .a melyeknél fogva a közös ügyeknek a paritás alapján való kezelése lehetővé tétetik, (Helyeslés. Ugy van' jobb felöl.) A másik rektifikáczió az, miszerint az osztrák miniszterelnök ur nézete odairányul, hogy a kiegyezési törvények tartalma mindkét részre nézve addig kötelező marad, a míg azt mindkét rész törvényes utón meg nem változtatja. Hát ezen nyilatkozattal szemben legyen szabad most felolvasnom egy előbbi nyilatkozatomnak, melyet a szabadelvű pártkörben tettem, ide vágó passzusát. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Olvassa): »Egy, a mai jogállapot megváltoztatását czélzó magyar törvény a szentesítés ténye által teljes formai jogérvényre emelkednék, annak a közösen elintézendő ügyekre vonatkozó határozmányai azonban hatályba csak akkor léphetnének, — kérem itt a t. ház teljes figyelmét, — a czélba vett uj rend csak akkor valósulhatna meg, ha a másik államban is megfelelő törvény jönne létre. Ellenkező esetben nem uj rendet alkotna, de a meglévő rend alapjait bontaná meg.« Tehát érvényes törvény lenne és az a hatálya is meglenne, hogy megbontaná a meglévő rendet. Csakis az a hatálya nem volna meg, hogy létre is hozná az uj rendet, a mit létre akar hozni, mert természetesen az uj rend csak akkor valósulhatna meg, ha arra vonatkozólag Ausztriában megfelelő törvény alkottatnék. (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások jobb felöl: A közösügyekre nézve!) Igen, a közösügyekre nézve.' (Helyeslés jobb felöl.) T. ház! Czélom jelenleg csak az volt: konstatálni azt, hogy igenis egy ilyen magyar törvény megbontaná a létező rendet, tehát a létező rend nem maradhatna érvényben, ha ilyen egyoldalú törvénynyel megváltoztatnók. Természetes, hogy ugyanazon jogot, melyet vindikálunk magunknak, konczedáljuk teljes készséggel az osztrák törvényhozásnak is. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás balfelöl.) A közös ügyekre vonatkozólag Magyarország, mint a múltban, ugy jelenleg is változatlanul a paritás álláspontján áll, és teljes elferdítése volna az igazságnak ugy tüntetni fel a magyar törvényhozás állásfoglalását, mintha az bárminő más tekintetben a paritáson akarna csorbát ütni. Csak ezeket tartottam szükségesnek megjegyezni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A házszabályok értelmében napirend előtti felszólalásra szót kértek és nyertek Kossuth Ferencz és Polónyi Géza képviselő urak. Kossuth Ferencz képviselő uré a szó. Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) Örömmel veszek tudomást arról a kijelentésről, a melyet a miniszterelnök tett, hogy ugyanis ő csak addig marad helyén, a meddig a magyar törvényeknek és a magyar alkotmánynak ténylegesen érvényt tud szerezni. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Ehhez a kijelentéshez bátor vagyok én is egy kijelentést fűzni ama párt nevében, a melyhez tartozom, és e kijelentés az, hogy oly magyar miniszterelnök ellen, a ki máskép járna el, a vég-