Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-339

339. országos ülés 1903 november 18-án, szerdán. 171 tekinthetőd Megint nem következett be ez. Mert a száz forintos részvények ma nyolcz forintot sem érnek. Azt mondja a részvényeknél, hogy csak nyolcz forint a veszteség maximuma előreláthatólag. Nem annyi volt. Tehát előrelátás ez? Hiszen hallom, azt mondják egyrészt, hogy 3 milliót, más részt, hogy 13 milliót áldozott a zsebéből. Nem kutatom, hogy ugy van-e, ha ugy van, kalapot emelek előtte: nem vizsgálom, távol áll tőlem, hogy feltételezzem, hogy akarva csinált olyat, a melynek a következése a bukás volt; ez távol áll tőlem; csak az előrelátás hiányát vetem szemére. Azután, midőn sajtópert indítottak Fényes László ellen, a ki ezt a dolgot feszegette, egyszerre egy nyilatkozat látott napvilágot, hogy Fényes Lászlót meg akarták fizetni, hogy tegyen nyilatkozatot arra nézve, hogy visszavon mindent és akkor azután a sajtópert visszavonják. Lengyel Zoltán: 800 forintot küldtek neki! Zboray Miklós: Fényes azt a pénzt jótékonyczélra felajánlotta; az emiitett nyilatkozatot mindenki olvashatta. Bocsánatot kérek, nézet dolga, de azt hiszem, hogy kevés ember van ebben a házban, a ki, ha ily nyilatkozat megjelenik hozzá czimezve, nem nyilatkozik ellene, hogy: kérem, én erről nem tudtam, ez visszaélés a nevemmel, vagy nem igaz az egész dolog, szóval, a ki ily nyilatkozattal meg nem nyugtatná a közvéleményt, hogy nem az ő tudtával történt, hogy egy sajtóperben, a melyet becsületsértés és rágalmazásért indítottak, ilyen eljárást követnek, hogy ágensek egy nyilatkozatért a sajtóper visszavonását és pénzt Ígérjenek. Lengyel Zoltán: A vádló vonja vissza a vádat és még fizet 800 forintot, Zboray Miklós: Elvárom, hogy tessék nyilatkozni. Vagy a közel múltban is mi történt, most néhány nap előtt? Nagyon jól tudjuk, hogy a kivándorlási törvény megalkotásánál szó volt arról, hogy r

Fiuinén keresztül irányittatik a kivándorlás. Évenkint 80 — 100.000 a kivándorlók száma Magyarországon. Határrendőrség felállításáról, a belügyminisztériumban egy külön osztály felállításáról volt szó, arról volt szó, hogy gondoskodni kell arról, hogy külön fiókok legyenek, ha külföldi vállalat akad, hogy ne is ügynökök, de meghatalmazottak legyenek, a kik felelőséggel tartoznak, hogy a vállalat vezére is felelős, az ügynökök el tiltatnának, becsukatnának, szóval minden módon megteszik az intézkedéseket, a melyek a kivándorlást helyes irányba terelik. A minisztérium dolgozott, de konstatálom, hogy ma még nincsenek befejezve az előmunkálatok, sem a határrendőrség nincs meg, sem az életbelóptetési törvény nincs meg, sem semmiféle akczió, a melylyel megkezdjük Fiume felé irányítani a kivándorlást. És mi történt? A Magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság 200 korona névértékű részvényeit, a mint a lapokból olvasom, — 65 százalékról hallottam, — de egy lap szerint 5/7 részben a kormány 240 korona névértékben átvette. Miért vette át? Azért, mert ugy volt tervezve, a mint tudom, hogy a Magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság fogja e kivándorlást eszközölni. Ez történt néhány nappal ezelőtt, tizedikén vagy kilenczedikén. Most azonban 14-én a Cunard line az Adriával együtt megkapta az engedélyt, és e hó 14-én, szombaton, az első hajót útnak indították. Miután tiltva van a reklám, a Cunard line és az Adria a harmadik osztályú utasok számára készített étlapjain hirdetnek, itt a harmadik oldalon van a fotográfiája a várótermeknek, az utazó helyiségeknek és itt a menetrend, a melynek hirdetését, mint reklámozó eszközt a törvény megengedi, Kérdezem, mire való volt e sietség, miért kellett oly gyorsan az engedélyt megadni, mielőtt a törvény intézkedései életbeléptek volna? Mit érünk el, ha a Cunard line 12 járatot tesz és Gibraltárt, Algírt és más kikötőket érint? Mire való ez? Hiszen legfeljebb 12 — 20.000 embert szállíthat ki. Hol marad még az a számtalan sok ember, a kinek irányítása szükséges, hol marad még az a 80 —100,000 kivándorló? És miért kellett megkapni ily gyorsan az engedélyt az életbeléptetés előtt, és mi lesz a Magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság részvényeivel, a miket az állam megvett? Vagy minek vette meg ? (Nagy zaj a baluldalon.) Rakovszky István: Hallatlan ! B. Kaas Ivor: Uj rendszer! Zboray Miklós: A miniszterelnök ur nem tartja oly hosszúnak az uralkodását az uj minisztériumnak, hogy még várt volna? (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Rakovszky István: Mikor vették meg? Zboray Miklós: Most kilenczedikén vagy tizedikén. Várhatott volna, a mig életbelép a dolog. Ott nagy bankettezés volt. Megjelent a felügyelő és Isten áldásával útnak eresztették a derék hajót. Én nem mondom, hogy nincs jogában, nem mondom, hogy az országra nézve káros, de a megfelelő rendszabályoknak az életbeléptetésé előtt mire való ez, vagy hogy fogjuk kárpótolni azt a veszteséget, a mit azáltal szenvedtünk, hogy a Magyar Folyam- és Tengerhajózási részvényeket magunkhoz váltottuk ? Én sejtem, mert irják is a lapok, hogy Béc3 felé akarják a forgalmat terelni a Magyar Folyam és Tengerhajózási Társaság révén. Ez azonban nem fog annyi jövedelmet hozni, hogy érdemes lett volna a kormánynak a megvásárlásra annyi pénzt kiadni. Pozsgay Miklós: Majd kitűnik még más is! Rakovszky István: Ezt interpelláczió alakjában minden esetre szóvá kell tenni! Sándor Pál: De nem az ujonczjutaléknál! (Zaj. Elnök csenget?) 22*