Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-339

339. országos ülés 1903 november 18-án, szerdán. 155 van ! Ugy van ! a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Az erőnek nálunk kell lenni: tartsuk meg tör­vényeinket, s hogy az osztrák miniszterelnök ur miféle magyarázatokat ad . . . Zboray Miklós: Nem utasit vissza semmit, egész nyugodt vagyok! Barabás Béla: Tessék Körbernek a kör­mére ütni! (Folytonos zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak folyton közbeszólni! B. Feilitzsch Arthur: ... és az, hogy Kör­ber miniszterelnök ur hogyan véli, hogyan ma­gyarázza a mi törvényeinket, azt hiszem, abban megnyugszik és azt tudja is az egész t. ház, hogy soha a magyar kormányt magyar törvé­nyek végrehajtásában nem irányította és nem is fogja irányítani. Holló Lajos: Ott van a miniszterelnök ur nyilatkozata! (Zaj a baloldalon.) B. Feilitzsch Arthur: Abban teljesen egyet­értek a t. előttem szólókkal, hogy mi azt a magyarázatot, a melyet Körber ur a mi törvé­nyeinkre nézve adott, el nem fogadjuk, vissza­utasítjuk. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Vissza­utasítom azt a magam részéről is. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) De, bocsánatot kérek, (Zaj a baloldalon. Felkiáltások j obb felől: Sáli­juk ! Halljuk!) ennek a visszautasításnak van egy nagyon értékes, talán megbecsülhetetlen ténye és lényege, a melyet én csak abban talá­lok, hogy ez irányban az egyetértés közöttünk helyreállt és teljes. B. Kaas Ivor: Halljuk a módját! B. Feilitzsch Arthur: De joghatálya, jog­sulya ennek nincs, mint a hogy, azt hiszem, az országgyűlésnek egyetlenegy tagja sem fogja soha magára nézve irányadónak elfogadni azt, hogy ha — itt nálunk osztrák törvényeket magyarázva és azokhoz talán a mi igényeink­nek vagy kivánságainknak vagy óhajainknak megfelelő magyarázatokat fűzve — az osztrák parlamentben ugyanilyen felszólalások vagy visszautasítások történnének: én azt hiszem, hogy ezek a legcsekélyebb mérvben sem befo­lyásolhatnák a mi törvényeinkben lefektetett elveknek szigorú, egyenes és korrekt alkalmazá­sát. (Ménk helyeslés a jobboldalon.) Molnár Jenő: A felelős személyeknek kell azt visszautasítaniuk! (Zaj a jobboldalon és fel­kiáltások: Halljuk! Halljuk!) B. Kaas Ivor: Felirattal kell fordulni a királyhoz! (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Thaly Ferencz: Az osztrák miniszterelnök az osztrák császár felhatalmazásával beszélt! Erre tessék felelni! (Zaj a jobboldalon.) B. Feilitzsch Arthur: Thaly Ferencz t. kép­viselőtársam közbeszólására csak egy megjegy­zésem van, s ez az, hogy én Magyarországon, magyar területen, a magyar országgyűlésben osztrák császárt nem ismerek (Elénk helyeslés a jobboldalon.) és mint magyar törvényhozó, csak arra adok, csak azt tartom irányadónak, a mi a magyar király nevében történik. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a balolda­lon: Frázis!) T. ház! Nekünk megvannak a magunk törvényei; ezen saját törvényeink mikénti alkal­mazása, mikénti magyarázása tisztán és kizáró­lag csak a mi jogunk (Ugy van! Ugy van! a jobbóldalon-) és éhbe beleszólása senkinek nincs. (Altalános helyeslés.) Teljesen eliminálom felszólalásomból azt is, vagyis nem bocsátkozom annak bővebb fejtege­tésébe, hogy mikor és hol kell és kénytelen a két kormány együttesen tárgyalva egységes ja­vaslatokat előterjeszteni. Ez egészen más; ez nem jogkör, ez csak kötelesség. De sajnálatom­nak vagyok kénytelen kifejezést adni a felett, hogy az osztrák miniszterelnök ur ilyen magya­rázatokkal, ilyen kijelentésekkel álla saját parla­mentje elé, a melyekkel csak azt dokumentálja, hogy — ugy látszik — nem nagy súlyt helyez arra, és illetőleg nem igen fekszik az ő szivén az, a mi feltétlen óhaja és kívánsága mindkét félnek, minden igaz honpolgárnak e részen épen ugy, mint tiűnan is, hogy t. i. a kiegyezés és általában a mindkettőnket érdeklő gazdasági ügyek simán és mielőbb megfelelő módon el­intéztessenek. Ez elé akadályokat gördíteni ilyen törvénymagyarázatokkal: ezt a magam részéről helyesnek nem tartom, de mindaddig, a mig magyar ember áll Magyarország élén, megnyug­szom abban, hogy a magyar törvényeket a ma­gyar közjognak és a magyar alkotmánynak meg­felelő módon fogják végrehajtani, bármit mond­janak is azokról, illetőleg bármiként magyaráz­zák is azokat odaát. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Nessi Pál képviselő ur félremagya­rázott szavainak helyreigazítása czimén kért szót. Nessi Pál: T. ház! Csak egy egész rövid kijelentésre szorítkozom. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Az előttem szóló t. képviselő ur, — a kit melegen üdvözlök felszólalásáért, mert végre a túloldalról is hallottunk egy önálló véleményt és mi ennek csak örvendünk, — azt mondotta: mi alapon állítom én, hogy ők, t. i. Kubinyi Géza és társai, most igaznak tartják Körber nyilatkozatát, a melyet pedig akkor elitéltek? Hát, t. képviselő ur, én ezt ilyen formában nem állítottam. Én azt mondottam, hogy ha önök ma igaznak tartanák e nyilatkozatot, ak­kor in konzekvensek volnának. Én ezt tehát fel­tételesen mondottam. Most örömmel veszem tudomásul, hogy ezen feltétel nem következett be. De hogy ezen feltevésem nem volt alapta­lan, igazolja az, hogy a t. túloldal nem elvek alapján áll, hanem személyes politikát üz, (Élénk ellenmondások a jobboldalon.) sőt ugy tapasztaltuk, hogy a2 önök álláspontja annyi­szor változik, a hány miniszterelnököt látnak 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom