Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.

Ülésnapok - 1901-338

146 338. országos ülés 1903 november 17-én, kedden. terelnök ur nézete a döntő, mert e tekintetben csak annyi jogot gyakorolhat ő, (Zaj a jobb­oldalon. Elnök csenget.) mint bármely más kép­viselő, s miután ő még nem is képviselő, még annyi jogot sem gyakorolhat. (Ugy van! TJgy van! a szélsabaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Az elnökre nézve csak egy lehet irányadó, t. i. az, hogy a ház miként mondotta ki a maga véleményét. (ügy van ! Ugy van! a baloldalon.) A ház pedig nem régen, néhány nappal ezelőtt, épen az elnöki szék ujabb betöltése előtt való nap, elfogadta Hellebronth Géza képviselőtár­samnak azon indítványát, hogy a házszabályok jövőre is azon szellemben kezelendők, a miként azokat Apponyi Albert elnök ur kezelte. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon. Zaj jobbfelöl.) Igaz, hogy ez a határozat meghozatott, igaz, hogy ez a határozat el nem töröltetett, s a mig ez a határozat egy másik határozat által meg nem változtattatik, a mig ez a határozat irány­adó reánk nézve, addig irányadó az elnök úrra nézve is. (Elénk helyeslés a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Arra nézve, hogy itt a házban akár egyik képviselő, akár egy olyan hivatalos személyiség, a ki nem is képviselő, akként beszéljen, hogy igy kivánom és igy óhajtom, (Nagy zaj a jobb­oldalon.) annyit jegyzek meg, hogy itt senki sem diktátor, (Nagy zaj a jobboldalon.; itt minden­kinek a ház szine előtt a szerénység mezében kell megjelenni. (Folytonos nagy zaj a jobbol­dalon. Elnök csenget.) És én, t. ház, nem intézhetek más kérést az elnök úrhoz, mint azt, hogy kezelje a ház­szabályokat lelkiismeretesen, a ház utasítása sze­rint. (Élénk helyeslés a baloldalon. Zaj a jobb­óldalon.) Elnök: Az imént elhangzott felszólalásokra kötelességemnek tartom az elnöki székből pár rövid megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, a ház meggyőződhetett arról, hogy ugy, a mint elnöki székfoglalóm alkalmával ki­jelentettem, én minden tekintetben elsősorban a házszabályt tartom irányadónak. (Helyeslés a jobboldalon.) Jelen esetben én az illető képviselő urat akkor, mikor ő már másfél órán keresztül beszélt és alig valami csekély részben szólt a szőnyegen levő tárgyhoz . . . (Ugy van! Ugy van! a, jobboldalon. Zajos ellenmondások és zaj a szélsőbal-oldalon.) Kérem, respektálják a ház­szabályt, (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) és ha mindenki szólhat, méltóztassanak az elnököt is meghallgatni, különösen ily megtámadás után. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ismétlem, mikor Babó képviselő ur a tisztviselők fizetésének ren­dezéséről háromnegyed órán keresztül beszélt, nem utasítottam rendre, hanem figyelmeztettem arra, hogy a házszabályok kötelességemmé te­szik, hogy arra kérjem, térjen át a tárgyra. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsobal­oldalon.) Én csak azt tettem, a mit Szilágyi Dezsőtől kezdve mostanig minden elődöm meg­tett. (Ugy van! TJgy van! jóbbfélol.) Ebben senki a házszabályok megsértését soha nem látta, hanem csakis az elnök azon buzgalmát és lelkiismeretességét, (Elénk helyeslés a jobbolda­lon.) a melylyel a házszabályok megtartására ügyelni köteles. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Én tehát ugy, a mint eddig is nem ismer­tem e helyen semmi mást, sem kérést, sem óhajt, csak a házszabályt és saját lelkiismerete­met, jövőre is igy fogok eljárni, és hintsenek utamba akár rózsát, akár tövist, engem nem fognak kötelességem teljesítésétől eltántorítani sem az egyik, sem a másik oldalról. (Általános helyeslés.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képvise­lőház! (Halljuk! Halljuk!) Talán fölösleges is, de azért Ugron Gábor képviselő ur felszólalá­sára annyit mégis meg kell jegyeznem, hogy itt mindenféle diktátorság elleni hősi kirohanás egészen fölösleges volt. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások a baloldalon.) Azt, hogy »igy óhajtom«, »igy akarom«, vagy ehhez hasonlót nem mondtam, hanem egyszerűen el­mondtam egyéni meggyőződésemet (Ugy van ! Ugy van! a jobboldalon. Élénk ellenmondások balfelöl.) és kértem a háznak ilyen irányú állás­foglalását. Arról biztosithatom a képviselő urat, hogy én egyáltalán semmivel több jogot, mint a mi engem megillet, igénybe venni nem kívánok és nem is fogok. {Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Szeretnék tökéletesedni, szeretném a sze­rénységnek egy magasabb mértékét elsajátítani, mint a mivel talán birok. De engedje meg a t. képviselő ur, leczkét a szerénységből a _ képvi­selő úrtól bizonyára nem fogok venni. (Éljenzés és derültség a jobboldalon.) Ugron Gábor: Ez is öröklött viccz! A pa­pától örökölte! (Zaj a jobboldalon.) Hallottam az apjától! Holló Lajos: T. ház! Én csak három má­sodperczig veszem igénybe a ház szíves türel­mét. (Halljuk! Halljuk!) Világosan hallottam, hogy azt mondotta a miniszterelnök ur, illetőleg azt akarta kifejezni, hogy a házszabályoknak eddigi kezelését helyes­nek találta a rendes viszonyok között, de nem normális viszonyok között, mint a minők mostan vannak, mégis szigorúbban, hogy ugy mondjuk, preczizebben, szóval az eddigi rendszertől eltérő rendszerben kell kezelni a házszabályokat. Hát bocsánatot kérek, épen ez áll ellentét­ben a házszabályokkal. Mert itt obstrukczió folyt már nem tudom hány hónap óta. Ezalatt kezeltettek a házszabályok ugy, a hogy azokat gróf Apponyi Albert kezelte, s a t. ház elhatá­rozta, hogy a házszabályokat tovább is ebben a szellemben kívánja kezeltetni. (Derültség a jobb­oldalon.) Kubik Béla: Hát nem igaz? (Zaj a jobbol­dalon. Elnök csenget.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom