Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.
Ülésnapok - 1901-338
142 338. országos ülés 1903 november 11-én. kedden. Lloyd klubban megállapittatott, a mely azonban a kilenczes bizottság munkája alatt megrepedt és akkor jött a miniszterelnök ur, hogy az abroncsolás munkáját végezze; mert nem az a programm került ide, mely a szabadelvű pártban megalkottatott, hanem az, mely a miniszterelnök ur módosításaival került ki. Hangoztatták tehát a t. túloldalról ezt a katonai programmot, de bizony a nemzetnek ezrei és milliói nem hallgattak annak hivó szózatára, mert megérezték, hogy ez a harang bizony recseg és azért, mert megérezték, hogy ez a harang az emberek lelkeit magával ragadni nem tudja, mint az udvarhelyi nagy harangot, azt is újra kell önteni, és ha újra öntik önök és visszanyeri azt a hangját, a mely volt akkor, mikor még meg nem repedt, ha visszhangozni tudja a nemzet felfogását, ha el tudja találni a szivekhez és lelkekhez vezető utat és ha kifejezésre juttatja azon nemzeti gondolatokat és érzéseket, a melyeknek mi szószólói voltunk, akkor a nemzet meg fogja érteni hivó szavát, szívesen zarándokolnak a törvényhozás elé, és pártkülönbség nélkül abban a megtiszteltetésben fogják a törvényhozást részesíteni, hogy elismeréssel lesznek iránta, mert a nemzetet visszaadta önmagának. (Éljenzett és taps a szélsőbaloldalon.) Én tehát arra kérem a t. miniszterelnök urat és a t. kormányt, arra kérem a t. többséget is, hogy azt a katonai prcgrammot méltóztassék újból átdolgozva olyan tartalommal ellátni, a mely megfelel annak, a mit a miniszterelnök ur mondott, hogy egészen nemzeti és élesen kidomborítja mindazon nemzeti kívánságokat, a melyek a népek millióinak lelkében élnek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De miután a miniszterelnök ur programmja ezt nem tartalmazza, miután a napirenden lévő törvényjavaslat olyan czélt szolgál, a mely mindezeknek ellenkezője, én természetesen azt a javaslatot nem fogadhatom el. Hogy pedig a t. kormánynak megadjam a lehetőséget arra, hogy ezen fontos kérdésben álláspontját akként fejezhesse ki, hogy az az ellenzék és a nemzet álláspontjával is találkozzék, leszek bátor a következő határozati javaslatot benyújtani. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. Olvassa); >>Éelkivja és utasítja a ház a kormányt, hogy: 1. a tisztviselők fizetésrendezéséről szóló és az állami beruházásról szóló törvényjavaslatokat még ez év folyamán vétesse tárgyalás alá,« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szükséges ez azért, hogy annak a kormánynak, a melynek közvetett utón ugyan, de örökébe lépett a t. minisztérium, elvállalt becsületbeli kötelességét teljesítse. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Olvassa): »2. A választási reformot készítse elő és az arra vonatkozó törvényjavaslatot olyan időben terjeszsze a ház elé, hogy a legközelebbi képviselőválasztás már az uj választási törvény alapján legyen eszközölhető.* (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez kikerülhetetlenül szükséges azért, mert, mint a t. miniszterelnök ur a felszólalásában is hangsúlyozta, a mai választási törvény oly nagymérvű hiányokkal és gyakorlati tekintetben figyelmen kívül nem hagyható fogyatkozásokkal rendelkezik, hogy azoknak megszüntetését maga a t. miniszterelnök ur is a nemzet érdekében állónak tekintheti. De szükséges azért is, hogy a nemzet nagyobb rétege vitetvén be a választók közé, sokkal intenzivebben nyilatkozhassék meg a nemzet akarata és hogy mindig közelebb jussunk ahhoz az elvitázhatatlanul igaz és a valóságban mielőbb megvalósítandó állásponthoz, hogy azok, a kik terheket viselnek és a hazafiúi kötelességet teljesitik, szavazati jogukkal az ország ügyeinek intézésében bár közvetett utón befolyást gyakoroljanak. (Helyeslés a szélsübaloldalon. Olvassa): »3. A véderó'-törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás végett az 1904. év első felében terjeszsze be.« A miniszterelnök ur maga is rámutatott arra, hogy a véderőtörvény revíziója sürgős és kikerülhetetlen feladat, azonban a t. miniszterelnök ur nem jelölt meg időt. Mi is tisztában vagyunk azzal, hogy a véderőtörvény revíziója a magyar nemzet érdekében is elodázhatlan feladat, de van egy sokkal fontosabb érdek is, és ez az, hogy lehetetlen fentartani azt az állapotot, hogy Magyarország legéletbevágóbb ügyeiben évről-évre, hónapról-hónapra u. n. provizórius intézkedések történjenek. (Helyeslés- a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én azt gondolom, hogy ez a helyzet kellemetlen magára a kormányra, de végzetes lehet a nemzetre, végzetes lehet magára a dinasztiára is, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ha a nemzet arra a meggyőződésre jut, hogy a királyi szentesítéssel ellátott törvények csak akkor kötelezők, midőn a nemzettel szemben kell őket meg valósi tani, de mikor a nemzet érdekeit kell érvényesíteni, akkor azok félrelökhetők, felfüggeszthetők, átgázolhatok. Ezzel nem tesz jó szolgálatot a kormány és a többség sem a királynak, sem a királyi családnak, sem a nemzetnek, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) sőt hazafias kötelessége törekedni, hogy ezen időleges állapotnak egyszer, s mindenkorra vége vettessék. Vagy van erő és akarat a kormányban és a többségben arra, hogy azokat a gondolatokat, melyeket agyában megkonstruál, megvalósítsa, ebben az esetben ezt tenni kötelessége, ha pedig nincs, sokkal jobb, ha helyet ad azoknak, a kik gondolatokat hoznak ide a parlament elé, hogy azok törvény alakjába öntve, a nemzet érdekeit szolgálják. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) »é. A közös államadósságnak Magyarországra átvállalt részének kiegyenlítése tárgyában oly időben terjesztendő elő törvényjavaslat, hogy az a vám- és kereskedelmi szövetségről szóló javaslatot, megelőzőleg törvényerőre emeltessék, s ezzel kapcsolatban mutassa be az u. n.
