Képviselőházi napló, 1901. XIX. kötet • 1903. november 12–november 28.
Ülésnapok - 1901-338
124 338. országos ülés 1903 november 17-én, kedden. Lovászy Márton: Meg van az egyensúly zavarva! Eitner Zsigmond: Nem tüzte-e ki a hatalom 35 év óta ennek a mai rendszernek teljes elbitorlását? A dualizmus fentartásáórt fel kellett áldozni, le kellett nyűgözni az egész nemzeti akaratot és a nemzeti szabad akaratnak minden megnyilatkozását. így kompromittálta egymást a parlamentarizmus és a dualizmus állami rendszerünkben és nem parlamentarizmus és nem dualizmus ez, mert ez nem egyéb, mint a hatalomnak abszolutizmusa. Alkotmányos parlamentben, alkotmányos országban mindig a felelős kormány intézi a dolgokat és annak ellenjegyzésével kell történnie mindenféle parancsnak. Mégis mi történt? Az, hogy a chlopy-i hadiparancs mindenféle törvényes ellenjegyzés nélkül jelent meg. Ez a már békére hajló magyar nemzetet ismét belevitte a harczba, mert ezt az ujabb arczulcsapását magyar alkotmányunknak a nemzet eltűrni nem fogja. A mi parlamentarizmusunkban minden a bécsi többség hatalmának alárendeltségében van, mert beteg érv az, hogy a mai többség előtt nekünk meg kell hajolnunk. Hiszen, ha a magyar nemzet igazi többségét megkérdezzük, akkor az nem az önök politikájának, — a mint annak példáját is adta — hanem igenis a nemzeti jogos követelményeknek fog igazat adni. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Nemzeti alkotmányunkat hosszú idő óta már semmi más nem fenyegeti, mint épen az a túloldalon ülő többség, mely felfelé való ajánlgatásaival mindig Bécsnek és a bécsi hatalomnak tesz szolgálatot, (Ugy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A kormány, a t. miniszterelnök ur a jelen javaslat napirendrotüzésével kimutatta azt, hogy nem bizalom kell neki, nem a magyar nemzet békéjének helyreállítására törekszik, hanem igenis Bécs dirigálása szerint ujonczokat akar, mert hisz félretett minden javaslatot és követeli a magyar nemzettől az ujonczokat, mert ezért szorítják őt Bécsből, (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) ő pedig mindenben a bécsi hatalom szolgájának akar itt is bizonyulni. Nem mai keletű, t. képviselőház, az ellenzéknek mostani küzdelme. Küzdöttek már ezért Bocskay, Bethlen, Rákóczi; elődeink is ezért küzdöttek és küzdeni fogunk mi is és nem fogjuk ezt a küzdelmet abbahagyni addig, a mig ez eredményre nem vezet. Ezeket a küzdelmeket mi már nem fogjuk átadni fiainknak és unokáinknak, mert igenis küzdeni fogunk teljes erővel azért, hogy nemzeti jogainkat, nemzeti nyelvünket minden irányban érvényesítsük. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Holló Lajos: Marad még azoknak is elég tennivaló! Eitner Zsigmond: Azon ígéretek közül, melyeket a t. miniszterelnök ur vívmányokként tüntet fel, az egyedüli, a mit el lehet fogadni, a sok jogfeladás mellett, a katonai nevelés kérdése, és ebben sem jelentette ki a t. miniszterelnök ur, hogy ezt törvényileg fogja szabályozni, nem is szabályozhatja, mert ebben ismét majd Bécsben fognak intézkedni. (Igás! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Épen azért, t. képviselőház, én azokban az Ígéretekben, a melyeket a t. miniszterelnök ur tett, nem bizom, nem bizhatom annál kevésbbé, mert az igéretét ezeknek a jogoknak ismét csak Bécsből hozta, a mit pedig Bécsből hoztak ennek a nemzetnek, az mindig csak káros volt. Mert, t. képviselőház, az a politika, a mely bennünket Ausztriával összeköt, ugy közjogilag, mint közgazdaságilag és politikailag mindig csak vészthozó volt hazánkra, mert mig minden külföldi ország a saját nemzeti irányában halad, addig bennünket mindig meggátolnak ebben a Bécsből idejövő katonai javaslatokkal és az ország legnagyobb erejét felemésztő hadifelszerelésekkel, a melyeket ez a szegény, amúgy is kizsákmányolt magyar nép elviselni nem képes. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ausztria vagyonosságát és jólétét pedig csakis Magyarország kizsákmányolásának köszönheti, (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Hiszen, t. képviselőház, a mit Magyarország a katonai kiadások czimén fizet, annak legnagyobb részét Ausztria vágja zsebre, ugy, hogy abból Magyarország részére nagyon kevés jut. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mert Ausztria régi hagyományos politikájához ma is hű, hogy Magyarországot lehetőleg szegénynyé kell tenni, mert csakis egy szegény, enervált nemzet nem tud gerinczes magyar politikát folytatni, és mert tudja Ausztria,, hogy a szegénység elaljasit, az elaljasodás pedig szolgasághoz vezet ; (Igaz! Ugy van! a széhobaloldalon.) és ezt tudva, csinálta Ausztria a maga politikáját. Ezért forog mindig veszélyben a magyar nemzet és nem azért, mert kevesek vagyunk, hanem azért, mert odafenn Bécsben a súlyunk nagyon kevés. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Alkotmányunknak és függetlenségünknek, mint már az előbb is mondottam, a legnagyobb akadálya a király hatalmának a túltengése. Mert hiszen mai alkotmányunk nem egyéb, mint egy alkotmányos formába bujtatott abszolutizmus. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A magyar kormány önálló nemzeti politikát nem követhet, mert csak azt a politikát követheti, a mire Bécsben marsrutát kapott ós ha Bécs érdekeit nem képviseli, megbukik és kegyvesztett lesz, megy, mint többi elődei és fognak következni utána az utóajánlatot tevők. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Pedig a mai korban már nem a nemzetek vannak a császárokért, hanem igenis, az államfők vannak a nemzetekért. Nem nevezhetnek már ki helytartókat az országnak, hanem független, felelős minisztériumot. Ezt a minisztériumot kell Bécstől megszabadítanunk, akkor lesz önálló, felelős minisztériumunk. (Helyeslés
