Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-319
319. országos ütés 1903 július 29-én, szerdán. 93 annak a parlamenti bizottságnak záros határidőt tűzzünk ki, a, melyen belül a háznak jelentést tegyen. Gr. Zichy Aladár: Nem lehet! Lengyel Zoltán: Bocsánatot kérek, minden bizottságnak lehet záros határidőt kitűzni, a mely idő alatt jelentést tenni köteles. Ha egyáltalában van bizottság, annak a ház utasítást adhat, mert a bizottság a ház utasításaitól függ, és a ház azzal rendelkezik. Gr. Zichy Aladár: Nem kell záros határidő! Csak ne akadályozzák! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Lengyel Zoltán: Azután még egy kiegészítést akartam indítványozni, t. i. azt, hogy ha már egyáltalában vesztegetésekről és itt a házban történt bejelentésekről van szó, hát akkor ezt a vizsgálatot nem a Pap Zoltán eseténél kezdjék, hanem a Tomasics eseténél, (Zaj a jobboldalon és felkiáltások: Ez nem házszabály!) Legyenek nyugodtak, én egyáltalában nem fogok személyeskedni, sem a mostani ügyet nem fogom érinteni, (felkiáltások a jobboldalon: Ez nem házszabály !) Barabás Béla: Azt az elnök itéli meg! Lengyel Zoltán: A mostani horvát miniszter ur ugyanis, még mint képviselő, bejelentette, hogy a horvát izgatás czéljaira Magyarországon keresztül jönnek és mennek pénzek. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez nem házszabály! Elnök csenget.) Vészi József: A kiküldendő parlamenti bizottság jogköréről van szó! Elnök : Csendet kérek! Lengyel Zoltán: Tessék egészen nyugodtan lenni, mert az én előadásomnak a konklúziója az lesz, hogy a házszabályok keretén belül kérni fogom az elnök urat, hogy erre vonatkozólag az indítványt megtehessem. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A második kiegészítés az lett volna, hogy a parlamenti bizottság hatásköre erre is kiterjesztessék. Mert, engedelmet kérek, ha diffamálónak tartja a t. ház önmagára, a kormányra, a sajtóra és nem tudom még kire, általában a közhatalom kezelőire, hogy Magyarországon vesztegetési kísérletek történjenek egyesek és lapok irányában, akkor még inkább vizsgálat tárgyává kel), hogy tétessék egy autentikus helyről történt az a bejelentés, hogy az ország közhatóságai, pénzügyi emberei az országnak egyik tartományát lázítják és lázadásra felbujtják. (Félkiáltások a jobboldalon: Ez nem vonatkozik a "házszabályokra.') Vészi József: A kiküldendő bizottság hatásköréről van szó! Lengyel Zoltán: T. képviselőtársaim, legyenek egész nyugodtak, én most épen csak annyit akarok elmondani, a mennyit szükségesnek találok. (Derültség a szélsöbaloldalon.) Tudok magamnak módot és alkalmat találni, hogyha még mondani valóm lesz, azt más czimen is megtehessem. Harmadik indítványom az lett volna, hogy a képviselőház ezen esetből kifolyólag, tekintettel a parlament izgatott állapotára, a kérdésnek függőben léte és az ebből az országra átragadó izgatottság miatt függeszsze fel üléseit mindaddig, míg ezzel a dologgal nem végezünk. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Zaj a jobboldalon.) Én igen kérem az igen t. elnök urat, hogy a menynyiben a határozat ebben a házszabályellenes formában is ki lett volna mondva, méltóztassék módot adni arra, hogy ezen indítványt megtehessem. A mennyiben pedig a határozat nem lett volna kimondva, annyiban méltóztassék a házszabályok keretében alkalmat adni, hogy ezen indítványokat pótlólag benyújtsam. A mi már most az előbb emiitett konkrét eseteket illeti, fel akartam szólalni a zárt ülés elrendelése előtt. Az igen t. elnök ur is beismerte, hogy akkori eljárása nem felelt meg a házszabályeknak, mert a 215. §. azt mondja: »Szót kérhetnek bármikor azok is, a kik a ház szabályaira azoknak helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak, mely alkalommal azonban magához a vita tárgyához nem szólhatnak.« A 223. §. pedig azt mondja: »A ház, ha az elnök, a miniszterek valamelyike, vagy húsz tagja kívánja, zárt üléssé alakul át.« Hát a mikor én fel akartam szólalni, a t. elnök ur egy konkrét külön dologról szólott. Bocsánatot kérek, ha a t. elnök urnak volt joga a házszabályok szerint a zárt ülési ív átvétele után külön konkrét dolgot hozni a ház elé, a melyben, bár bejelentés formájában is, de a ház határozatot hozott, illetőleg az elnök határozatot enuncziált, akkor nekem is jogom van szólani ahhoz a határozat kimondása előtt, szólani ahhoz a határozat kimondása után, de mindenesetre zárt ülés elrendelése előtt. Ugyanazon a jogczimen, a melyen a mélyen t. elnök ur ezt a külön tárgyat a zárt ülést kérő ív átvétele után szóba hozta, a ház minden tagjának szabadságában állott annak elintézéséhez hozzászólani. De engedelmet kérek, nekem töbhször volt alkalmam a mélyen t. elnök ur részéről ilyen eljárást tapasztalni, hogy t- i. nem várva be a parlament tagjainak nyilatkozatát, — legyen az lényeges, vagy lényegtelen, házszabály szerinti vagy házszabályellenes — határozatokat enuncziál. Ez ellen a legerősebben állást kell foglalnunk és tiltakoznunk az ellen, hogy bármiféle módon kijátszassanak a mi jogaink, megkísérel tessék ez a kijátszás, avagy nyilatkozataink megtétele elől bennünket bármiképen elzárjanak. Ez az egyik része annak a felszólalásnak. Másik részét pedig meg kellett volna tennem a t. elnök ur nyilatkozata után és ez a következő: A mélyen t, elnök ur, ha jól értettem, azt enuncziálta, hogy két mentelmi esetről nyert értesülést. (Mozgás és zaj jobbfelöl, Halljuk ! Halljuk! a szélsöbaloldalon. Elnök csenget) Én, t. ház, lármában nem beszélhetek. (Derültség jobbfelöl)
