Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-318

m 318. országos älés 1903 Julius 28-án, kedden. szélsőbáloldalon: Halljuk! Halljuk! a jobb­oldalon.) Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: Én nem mentek senkit, csak nem akarok Ítéle­tet .mondani, mielőtt tényekkel nem állok szem­ben. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a bal­oldalon.) Kubinyi Géza: Ez a helyes! ítélkezni addig nem lehet, a mig vizsgálat nincs! (Zaj a szélső­baloldalon.) Nessi Pál: Ha Kuhinyinak a fia halt volna meg, másképen beszélne! (Zaj a jobboldalon és felkiáltások : Halljuk! Halljuk!) Olay Lajos: Mi van a péterváradi ezredes­sel ? Régi dolog már! (Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: Igen sajnálom, hogy Polónyi képviselő ur nem bocsátja rendelkezésre ama levelet, melyet itt a t. házban felolvasott . . . (Nagy zaj a szélsö­baloldalon és felkiáltások: Még csak az kel­lene!) .. . mert a t. képviselő ur ezen levél alap­ján ítélkezett; engedje meg tehát, hogy mások­nak is alkalom nyújtassák arra, hogy az illető levél íróját kihallgatva, konstatálja a tényt . .. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon és felkiáltások: Csak az kellene neki!) Barabás Béla: Belekergetnék az öngyil­kosságba! (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Heliebronth Géza: Jó volna becsukni azt a fiút, ugy-e, miniszter ur? (Zaj a szélsöbalolda­lon. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Pozsgay Miklós: A miniszterelnököt ilyen naivnak képzelni sem lehet! (Zaj.) Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: Semmi kifogásom az ellen, ha a t. képviselő ur a levelet ki nem szolgáltatja. Nessi Pál: Hiszen megölnék az Íróját ! (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Olay Lajos .* Agyonkinoznák ! Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: Bocsánatot kérek . . . (Zaj a szélsöbaloldalon.) Holló Lajos: Ki irta a levelet, az volna a főkérdés! (Zaj jobbfelöl és felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Elnök : Holló képviselő ur, csendet kérek ! Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: ... akkor a t. képviselő ur sincs — szerintem — jogosítva ezen levél alapján Ítélkezni! (Felkiál­tások a szélsöbaloldalon: Nem is tette') Akkor ennek a levélnek több értéke nincs, mint egy anonym levélnek. (Mlenmondások a szélsöbaloldalon.) B. Kaas ívor: Az a levél nem hamisítvány! Kubinyi Géza: Nem mondta senki! (Nagy zaj. Elnök többször csenget) Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: Én csak azért említettem fel. .. (Zaj a bal­oldalon és a középen.) B. Kaas Ivor: Szivtelenség! Bartha Miklós: Még a halált is letagadják. (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Kérem Bartha képviselő urat, ne méltóztassék a szónokot zavarni. Bartha Miklós: Egyet szóltam csak, elnök ur! (Zaj.) Elnök: T. ház! Igen komoly és szomorú esetről van szó; méltóztassanak tehát ahhoz képest nyugodtan és ünnepélyesen viselkedni. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélsöbaloldalon.) Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: Én csak azért emiitettem fel a t. képviselő ur által felolvasott levelet, mert abban nemcsak ezt a sajnos esetet írja le az a katona, hanem ujabb körülményt is hoz tudomásunkra, t. i. azt, hogy ezen szerencsétlenség alkalmával külö­nös inhumanitás is követtetett el. Már ezért is jó volna módot nyújtani arra, hogy ez felderit­tesBék. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Nessi Pál: Majd szolgálok én is egy adattal. Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: A honvédelmi miniszter ur kilátásba helyezte, a mint az természetes is, hogy az eset szigorú vizsgálat tárgyává fog tétetni. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ismerjük! TJgy mint a többi.) A t. képviselő ur már előre jelzi, t hogy azon vizsgálat eredményében nem bízik. Én ezt igen sajnálom. Kijelentjük, hogy azt az esetet, a melyet magunk is igen sajnosnak, és ha abban valaki hibás, elítélendőnek tartjuk, szi­gorúan megvizsgáljuk. Többet e pillanatban nem tehetünk, tessék ezt bevárni. Mindig jogá­ban lesz a t. képviselő urnak ez ügyet újra szóba hozni és akkor a felderített tények alapján látva a tiszta képet, mindenki mondhat pontos és tüzetes véleményt. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezt méltóztassanak bevárni, mint a hogy más­kép tenni nem is lehet. De hiszen minden tényező, a ki tudomás­sal bír e szomorú esetről, nemcsak e t. házban, hanem a katonai vezénylet és épen a hadügy­miniszter körében is, épen ugy gondolkozik e felett, mint maga a t. képviselő ur. Biztositha­tom erről a t. képviselő urat, senkit inkább nem érint e tekintetben a felelőség, mint épen a hadügyminisztert és az alatta álló vezényle­tet és azért ő már a felelőség szempontjából is — nem is szólva a humanitásról — bizonyo­san leginkább fájlalja azt az esetet és a mennyire azt jóvá tudja tenni, erre nézve a maga részéről bizonyára mindent el fog követni. A mi a t. képviselő urnak azt az indít­ványát illeti, hogy azon szomorú eset alkalmá­ból a t. ház ülésében tiz percznyi szünet ren­deltessék el: ezt a magam részéről nem ellen­zem. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) De bocsánatot kérek, én ezt a magam részéről talán nem is tarthatom elégségesnek, hanem talán inkább valamely más helyesebb módot kell választanunk a gyász kifejezésére. (Elénk hall­juk ! kiáltások a szélsöbaloldalon) Én a t. kép­viselő úrra bizom, hogy esetleg más módot ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom