Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-316

316. országos ülés 1903 Julius 2i-én, pénteken. 39 azt mondta, hogy csak ott, a hazugságok, csel­szövények császári udvaránál, csak ott Byzancz­han lehet annyi elkorcsosult törpe, félbenma­radt, elsatnyult alakokat látni. Szavait hosszan­tartó élénk helyeslés és taps a bal- és a szélső­baloldalon követte. Ekkor történt az az inczidens, hogy egy hang a középen ekképen szólt közbe: »Hát Pichler.« Erre a közbeszólásra vonatkozólag én egé­szen röviden fogok nyilatkozni. Ugron Gábor t. képviselő ur ekkor szíves volt — és ezért kö­szönettel tartozom neki, — rögtön azzal vágni vissza, hogy: »Kérem, Pichler beteg ember, az pedig ott egy beteg udvar, beteg politikai in­tézmény, mely a betegséget a nemzetekkel közli, mely nemzeteket fertőztet meg, mig Pichler a függetlenségért harczolt mindig.« (Úgy van! a szélsöbaloldalon.) E szavait szintén élénk helyes­lés és tetszés követte a bal- és a szélsőbalolda­lon. Méltóztatnak ebből látni, hogy nem egy­hamar keveredett ember kényesebb helyzetbe, mint én e közbeszólás és e viszonválasz folytán, a mely az utóbbi időben egészségemben előfor­dult zavarokat említve és arra czélozva, oly magándolgot hozott a ház elé, a mely közvet­lenül a lehető legkellemetlenebbül érint. Midőn ujolag hálás köszönetet mondok Ugron Gábor t. képviselő urnak és a többi képviselőtársaim­nak azért, hogy rögtön védelmemre keltek, gondolom, a t. képviselőtársaimat erre bizton az a tudat vezette, hogy ha az utóbbi időkben egészségi állapotommal küzdök, ennek csirája és oka az a végtelen nagy munka, a melyet ki­fejtettem nemcsak itt, hanem a magánéletben is. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Engedje meg azonban, a t. ház, ez a foga­lom: »egy beteg ember« Magyarországon, egy specziális fogalom. Én nyíltan elismerem, hogy egészségi állapotom meg volt támadva és meg vagyok róla győződve, hogy Ugron Gábor t. kép­viselő ur sem értette és érthette ezt máskép, mint a hogy jeleztem, (Ugy van! a szélsöbal­oldalon.) mert magamat én beteg embernek semmi körülmények közt nem tartom. Es ha tovább is lesz alkalmam ennek az országnak közügyeibe beleszólni, be fogom igazolni, hogy férfierővel, kitartással és tisztességes küzdelem­mel fogok mindig teljes erővel helytállani. (He­lyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Midőn ekképen leróttam kötelességemet Ugron Gáborral és pártommal szemben, most már át kellene térnem magára a közbeszólásra. Mivel azonban a napló nem jegyezte fel az illető közbeszólónak nevét, bár a napilapok közölték azt, én mindaddig arra nem nyilatkozom, mig az illető azzal a megszokott lojalitással, melyet a házban tapasztalunk ilyen alkalmakkor, midőn egy közbeszólás súlyosan érinti a másik képvi­selőt, önként nem fog jelentkezni és nem fogja esetleg kimagyarázni a czélzatot és összefüg­gést, a melyet Ugron Gábor nyilatkozata és az én nevem között felállított. (Helyeslés a szélsö­baloldalon.) A t. képviselőház pedig megengedi! hogy mindaddig magára a közbeszólásra ne reflektáljak, hanem ezt fentartsam magamnak akkorra, mikor az illető közbeszóló ur önként jelentkezni fog. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! Az előttem felszólalt Pichler Győző képviselő ur nyilatkozatában én egy fájó szemrehányást találtam, a melyet nem akarok czáfolat nélkül hagyni. Mikor én azt mondtam, hogy beteg ember, ez alatt nem ér­tettem semmi mást, mint azt az időleges rosszul­létet, mely a legnagyobb daliákat is leteríti és a legkisebb és leggyengédebb virágot is néha feje lehajtására kényszeríti. Azon múló betegség, a mely mindnyájunkat érhet és mindannyiunk felett lebeg, ne okozzon neki fájdalmat és ne képezzen nála okot szemrehányásra, minthogy én egyszerűen a támadás azon röpke pillanatá­ban azzal véltem és gondoltam őt védelmezni, hogy a czélzás az ő betegségére történt, (Helyes­lés balfelöl.) midőn másutt egy beteg társada­lomnak élő beteg alakjait rajzoltam le. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Trubinyi János jegyző: Makkai Zsiga! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Holnap! Zaj jobbfelöl.) Makkai Zsigmond: Minthogy hosszasabban óhajtok nyilatkozni, kérem a t. házat, hogy megengedni méltóztassék, hogy beszédemet hol­nap mondhassam el. (Zaj jobbfelöl.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! A házsza­bályok értelmében egy negyedórával az ülés be­fejezése, tehát ezúttal a földmiveíésügyi minisz­ter válasza előtt joga van kérni a képviselőnek, hogy beszédét elhalaszthassa. Azt hiszem, hogy a ház erre az engedélyt megadja. (Felkiáltások jobbfelöl: 0 kérje!) 0 kérte. Mielőtt a földmiveíésügyi miniszter ur vá­laszára áttérnénk, a holnapi ülés napirendjére nézve kell javaslatot tennem. Javaslom, hogy a holnapi ülés napirendjére a mai napirendet vinnők át és hogy arra egy­szersmind a házszabályok értelmében az indít­vány- és mterpellácziós-könyv felolvasása, to­vábbá a honvédelmi miniszter urnak felelete a hozzá intézett két interpelláczióra tűzessék ki. Hozzájárul a ház ? (Helyeslés.) Ezt tehát határozatiiag kimondom. Következik a földmiveíésügyi miniszter ur válasza. Darányi Ignácz földmiveíésügyi miniszter: T. ház! A Vág mentén előfordult árvízkárok tekintetében három képviselő ur, névszerint: Udvary Ferencz, gróf Esterházy Mihály és Bartal Aurél képviselő urak interpellácziókat intéztek hozzám. A t. ház talán meg fogja en­gedni, miután az interpellácziók czélja és tar­talma lényegében megegyezik, hogy mind a három interpelláczióra egyszerre válaszoljak. (Helyeslés a jobboldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom