Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-331

336 331. országos ülés 1903 november 9-én, hétfőn. képet, a melyet a kormány felfogásáról e téren adnom kellett. (Helyeslés jobbfelöl.) Végül megemlékezik t. képviselőtársam a választási törvény revíziójáról is. (Halljuk ! Halljuk!) Ne méltóztassék ezt bárminő' szónoki formának és még kevésbbé bárminő kísérletnek nézni arra nézve, hogy kitérjek a kérdés elől, de kötelességszerüleg hangsúlyoznom kell azt, hogy a választási törvények reformja a nemzeti életnek egyik legfontosabb, egyik legnehezebb terrénumát képezi, a hol az ország legkardinálisabb érdekének szempontjából nagyon óvatosan kell eljárni, a melynél nagyon alaposan kell tanulmány tárgyává tenni, hogy az a reform, a mely talán tetszetősnek látszik, az életbe átvive, milyen képet mutat. Krasznay Ferencz: Megérett már! Gr. Tisza István miniszterelnök: Hogy csak egy példát említsek, nagyon tetszetős dolog azt mondani, hogy egyenlősítsük a czenzust. Én azonban nem ismerek országot, a hol a czenzust egyenlősíteni lehetett volna. Talán látszólagos egyenlőség nyilvánul bármily, mondjuk, egyenlő adóczenzus mellett, a mely egy összegben állapittatik meg az egész országra nézve, de ez a lehető legnagyobb egyenlőtlenségeket eredményezi, épen nálunk, mert egyes vidékeken majdnem az általános szavazati jogra, más vidéken pedig a nép zömének kizárására vezetnek. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ily viszonyok között a czenzus lehető egyenlővé tételét igenis, mint óhajtandó czélt, ki kell tűzni, de ez a gyakorlatban egyébben nem fog mutatkozhatni, mint abban a komoly és remélem, eredményes törekvésben, hogy a mutatkozó legkiáltóbb egyenlőtlenségek orvosoltassanak. (Ugy van! jobb felöl!) Ismétlem, t. képviselőház, ós mindenki, a ki ezt a kérdést komoly tanulmány tárgyává fogja tenni, igazat fog nekem adni, hogy nálunk az egységes czenzus a legnagyobb egyenlőtlenségekre, a legnagyobb igazságtalanságokra vezethetne, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ugron Gábor: Általános szavazati jogot kell behozni. Gr. Tisza István miniszterelnök: Én tehát a czenzus kérdésében (Zaj a szelsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) más kötelezettséget nem vállalhatok, mint hogy (Zaj balfelöl. Halljak! Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget.) igyekezni fogok megoldást találni a czenzus terén. (Zaj és felkiáltások a bal- és a szelsöbaloldalon: Nem halljuk, mit mond! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Gr. Tisza István miniszterelnök: Én hangom megerőltetésével beszélek és nagyon sajnálom, ha a t. képviselő urakat mások megakadályozzák abban, hogy hallhassák szavaimat. ÉD erről igazán nem tehetek, hanem igyekezni fogok kötelességemet teljesíteni. (Halljuk!Halljuk!) A czenzus kérdését illetőleg másra — mondom — nem vállalkozhatom, mint arra, hogy igyekezni fogok a mutatkozó legnagyobb és legélesebb igazságtalanságok kiegyenlítésére vonatkozó javaslatot terjeszteni a t. ház elé, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) a mely természetszerűleg a czenzus bizonyos leszállításával is fog járni. (Helyeslés jobbfelöl.) Vészi József : Miért csak a legélesebbeket ? (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk jobbfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: A választási törvénynyel kapcsolatos kérdések között különösen a választókerületek uj beosztása látszik előttem egy megérett kérdésnek, mert hiszen tényleg 1848-ban hiányzott is a kellő statisztikai alap a választókerületek beosztására; (Ugy van! a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) másrészt azóta a népességi viszonyok lényegesen változtak, _ ezeket pedig okvetlenül figyelembe kell venni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Harmadik nagyfontosságú kérdés (Haljuk! Haljuk!) a községenkiüt vagy talán helyesebben körjegyzőségenkint való szavazás kérdése, a melynek elérését a magam részéről nagyon melegen óhajtom, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) és a melynél a nehézségek — hogy ugy fejezzem ki magam — tisztán technikai, adminisztratív természetűek lehetnek, a melyeket, nem kétlem, a törvényjavaslat kidolgozása során sikerülni fog legyőzni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Barta Ferencz: Határidőt kérünk! Gr. Tisza István miniszterelnök: Ez tehát azon kardinális három kérdés, a melyre nézve kijelenthetem, (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) hogy a kormány ezen kérdések megoldása szempontjából foglalkozni kivan a választási törvény revíziójával és hogy azon fog igyekezni, hogy még a jelen cziklus befejezte előtt terjeszthesse azt a t. ház elé. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezek után engedjék meg, hogy egy pár szót intézzek a t. házhoz. (Halljuk! Halljuk!) Fűzöm szavaimat Holló Lajos t. képviselőtársam azon nyilatkozatához, hogy ő és elvtársai küzdeni fognak tovább. (Ugy van! balfelöl.) Ugron Gábor: A mai beszéd után még inkább! Gr. Tisza István miniszterelnök: Én senkit sem kérek arra, hogy valamilyes irányban halaszsza el, vagy függeszsze fel az elvei érdekében való küzdelmet, mert a hogy mi és t. elvbarátaink is küzdünk elveink érdekében, ugyanaz a hivatása a ház minden oldalának és minden pártjának, hanem arra kérem a ház minden tagját pártkülönbség nélkül, hogy ezt a küzdelmet vívjuk meg az alkotmányos küzdelem normális keretében és ne vigyük azt arra a térre, a hol a nemzetnek legsarkalatosabb, legdrágább, legbecsesebb érdekeit teszszük könnyelműen koczkára. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondás balfelöl). És ha az én t. képviselőtársam azt mondja, hogy ebben a kérdésben a nemzet