Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-330

330. országos ülés 1903 november 7-én, szombaton. 305 országban megtétetni. Ez ugyan igen raczionábilis dolognak látszik; de a jelen körülmények közt ez is ugy néz ki. mintha kortesfogás lenne. Nem mondom, hogy az, csak azt, hogy igy néz ki. Nyegre László: A szemüvegtől függ! Lengyel Zoltán: Ellene szavazott az 1848: XX. t.-czikk végrehajtásának annak idején. (Mozgás.) Kossuth Ferencz: A mit a kiegyezésről mondott a t. miniszterelnök ur, arra nézve az egész ország ismeri annak a pártnak a programmját, a melyhez tartozik. E programm a mienkkel homlokegyenest ellenkezik. A mi meggyőződésünk az, hogy Magyarország közgazdasági érdekeit csak ugy és akkor lehet megvédeni, hogyha az ország ezen érdekeit önállóan, a maga legjobb belátása szerint szabadon intézheti el, minden külbeavatkozás nélkül. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloläalon.) Erre vonatkozólag az országnak van egy törvénye, az 1899 : XXX. t.-cz. Helyesnek tartottam volna, ha a t. miniszterelnök ur programmbeszédébe belevette volna azt, hogy az általam emiitett törvény szigorúan meg fog tartatni. (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) Mert nemcsak az igaz, a mit az igen t. miniszterelnök ur mondott, hogy a külállamokkal nem lehet a vám- és kereskedelmi szerződésre vonatkozólag a tárgyalásokat megkezdeni, a nélkül, hogy az általános vámtarifa, előbb megalkotva lenne, és nemcsak az igaz, hogy nagy ideje, hogy ily tárgyalásokat megkezdjünk, és hogy ha nem tárgyalhatjuk ezeket, az ország ennek óriási kárát fogja vallani, de az is igaz, hogy az osztrákok azt az általános vámtarifát, a mely Körber miniszterelnök és Széll Kálmán miniszterelnök között megállapittatott, már módosítani akarták és módosították is. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloläalon. Ellenmondás a jobboldalon.) Ez tény, a tényeket letagadni nem lehet. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloläalon.) Nincs most sem idő, sem alkalom arra. hogy ezen állitásom részleteit kifejtsem, de méltóztassék elhinni, hogy igy van. Gr. Tisza István miniszterelnök: Csakis a bizottságban. A plémimban nem, Kossuth Ferencz: Ez természetes. Sőt azt hiszem, a plénumban nem is fogják _ tárgyalni sohasem, {Igaz! a szélsöbaloläalon.) Épen mert ez a meggyőződésem, hogy a plénumban sohasem fogják tárgyalni, azért voltam bátor egészen szerényen a t. miniszterelnök ur figyelmét ráirányítani arra az élő törvényünkre, melyet az 1899 : XXX. t.-czikknek neveznek. (Helyeslés a szélsöbaloläalon.) B. Kaas Ivor: És erre a 14. §. nem szól! (Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: Hát ez olyan csekély kérdés, hogy közbeszólni sem szabad ? (Zaj.) Elnök {csenget): Csendet kérek, t. ház! (Halljuk ! Halljuk !) KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906, XVIII. KÖTET. Kossuth Ferencz: De, t. ház, vannak a miniszteri programmban oly hézagok, illetőleg oly dolgokról nem találtam ott emlitést, a melyekre nézve bátor leszek a t, ház engedelmével kérdéseket intézni az igen t. miniszterelnök úrhoz. (Halljuk! Halljuk!) És épen azért, hogy e kérdésekből egyet se hagyjak ki, leszek bátor ez alkalommal gyakrabban belenézni jegyzeteimbe, mint szoktam. (Halljuk! Halljuk !) Általános kívánsága az országnak, t. ház, és nemcsak az ország általános kívánsága, hanem meggyőződésem szerint általános szabadelvüségi elv is, — pedig a jelen kormány magát szabadelvűnek vallja, — hogy a választói jog kiterjesztést nyerjen. Ugron Gábor: Általános kell! (Halljuk! Halljuk!) Kossuth Ferencz: Midőn erről beszélek, természetes, hogy nekem elvi fentartással kell élnem. Mindenki jól tudja, hogy a függetlenségi párt programmj a, mióta ez a párt keletkezett, az általános szavazati jog. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloläalon.) De, t. ház, mindenki tudja azt is, hogy teljes illúzió lenne azt hinni, hogy, ez a programmpont most már megvalósítható. Épen ezért ugyanazzal a kritériummal, a mely kritériummal, bár mi az önálló magyar hadsereg elvi álláspontján állunk, mégis harczoltunk az 1867 : XII. t.-cz. egy bizonyos végrehajtásáért, ezzel nem akarván érinteni elvi álláspontunkat, épen ilyen fentartással kérjük és követeljük most a választói jognak kiterjesztését és a kerületek felosztásának helyesbítését, továbbá a községenkénti. vagy legalább a korjegyzőségenkénti szavazást (Helyeslés a szélsöbaloläalon.) T. ház! Ámbár a részletekbe nem kellene most bocsátkoznom, mégis a kivíhetőség szempontjából egypár részletre vagyok bátor a t. ház engedelmével rátérni. (Zaj. Halljuk! Halljuh !) Az egynegyed telek helyett, mely úgysem egyenlő nagyságú az egész országban és már úgyis elavult fogalom, fel lehetne állítani ilyenforma egységet, mint pl. egy ház és három hold föld. Ez volna a középmérték a házas zsellér és az egynegyed telek tulajdonosa közt. (Felkiáltások balfelöl: Adóforint!) Én természetesen a magam részéről jobb szeretném, ha az adóforint lenne az alap, illetve egységes czenzus, de attól tartok, hogy ez még nehezebb kivitelű. Hiszeu — mindnyájan tudjuk — olyan aránytalanságok vannak a czenzusban, hogy míg vannak községek, a hol 40 fillér adó ad már választói jogot, viszont más községben 101 korona sem adja meg a választói jogot. A részleteket folytatva, egy bizonyos öszszegü egyenes adó fizetése — akár kereseti, akár más jövedelmi adó — feltétlenül kellene, hogy kvalifikáljon, még ha az illetőnek háza és földje nincs is. (Helyeslés a szélsöbaloläalon.) Az önálló ipart üző iparos adóösszegre való tekintet nélkül kellene, hogy szavazati joggal 39