Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-329
294 329. országos ülés 1903 november 6-án, pénteken. hogy az ágostai evangélikus és az evangélikus református egyházat értik a két protestáns testvéregyház alatt; itt most theológiai vitákba nem bocsátkozom. A két testvér protestáns egyház élén álló illetékes testület, mondom, épen most foglalkozik azon konkrét javaslatok kidolgozásával, a melyekkel az 1848 : XX. törvényczikk végrehajtása czimén fog az államhoz fordulni. Én ugy gondolom, a kormány helyesen jár el akkor, ha mindenekelőtt bevárja ezen egyházi tényező javaslatait, s azokra nézve igyekszik velük egyetértő megállapodásra jutni. Legyen a t. ház róla meggyőződve, hogy a kormányt a maga állásfoglalásában egyfelől az összes bevett vallásfelekezetek iránti teljes jóakarat, másfelől az állam pénzügyi helyzetére való köteles tekintet korlátai között azon óhaj is vezeti, hogy ezen függő kérdések az 1848 : XX-ik törvényczikk szellemében lehetőleg közmegnyugvással nyerjenek megoldást. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) A honvédelmi tárczára nézve . . . B. Kaas Ivor: A szerb kongresszussal mi lesz ? (Nagy zaj a baloldalon- Halljuk! Hall jxűc! a jobboldalon. Elnök csenget.) Gr. Tisza István miniszterelnök: .. a honvédelmi tárczára nézve igen egyszerűen utalhatok arra a tényre, a mely a legközelebbi jövő feladatát képezendi, a véderő törvény revizió alá vételére, a hol kezdve magának a kétéves katonai szolgálatnak kardinális kérdésén, mindazon fontos kérdések, a melyek hadszervezetünkkel összefüggnek, megvitatás és megoldás tárgyát fogják képezni. (Helyeslés a jobboldalon.) Mindezek befejeztéül csak egész röviden kívánom a t. házat biztosítani arról, hogy a kormány ugy azon feladatok felsorolásánál, a melyekről itt most megemlékeztem, mint általában egész kormányzati eljárásában azon kardinális meggyőződés által vezetteti magát, hogy ez országnak első szüksége az, hogy az országnak kormánya, felelős kormánya legyen. Mi ez országnak kormánya akarunk lenni, mi igyekezni fogunk felelőségünk teljes tudatában ez ország kormányzatát lehetőleg rendben tartani és rendben vinni tovább, de abban a rendben, a mely a törvények tiszteletében és pártatlan végrehajtásában áll (Hosszantartó élénk helyeslés a jobboldalon.) és a mely megkívánja egyrészről azt, hogy a kormány akarata érvényesüljön a maga törvényes hatáskörében, de megkívánja másrészről azt is, hogy minden jogtalansággal, minden visszaéléssel szemben a kormány teljesítse kérlelhetetlenül a maga kötelességét. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Arra, hogy az ország kormányzata eredménynyel járjon és arra, hogy az ország adminisztrácziója rendben mehessen, szükséges az, hogy az ország tisztviselői karának tekintélye legyen. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Ennek a tekintélynek előfeltételeit képezi megfelelő anyagi helyzet is, megfelelő közigazgatási törvények is, olyanok, a melyek a hatáskört és felelőséget megfeleíőleg szabályozzák. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon. Egy hang balfelöl: Az a fő, hogy ne korteskedjenek. 1 ) De ha a tisztviselői kar tekintélyének ezek az alapjai meg vannak vetve, azután ezt a tekintélyt hatalmi szóval dekretálni nem lehet; (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) az, hogy tekintélyt szerezzen magának, a tisztviselői kartól magától függ. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Teljesítse kötelességét, hogy megszerezze a körülötte lakó polgárság tiszteletét, becsülését, vonzalmát és bizalmát, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) ne rideg érvényesítője legyen a paragrafusnak, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) hanem legyen hivatott tanácsadója a körülötte lakó népnek mindenféle ügyében, mindenféle bajában; (Élénk helyeslés a jobboldalon.) érezze azt, hogy neki a közigazgatás terén is csak akkor lehet kellő hatást elérni, ha a nép bizalmát, r szeretetét és rokonszenvét kiérdemelte. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) A kormány teljes erejéből, teljes lelkéből _ segédkezet fog nyújtani a tisztviselői karnak (Élénk helyeslés a jobboldalon.) egyfelől az által, hogy meg nem tűr a tisztviselői karban selejtesebb elemeket, másfelől pedig az által, hogy a tisztviselői karnak azon érdemes tagjait, a kik hiven, becsületesen teljesitik nehéz kötelességeiket, meg is védje minden téren, mindenkivel szemben, (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) minden jogtalan vagy igazságtalan megtámadással szemben. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon. Felkiáltások: Erre szükség is van!) Lukáts Gyula: Itt egy kis lóláb látszik ki! (Zaj.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Végezetül még egy kérést intézek e ház minden tagjához. (Halljuk! Halljuk!) Ne nézzük most, hogy mi történt a közelmúltban, ne nézzük a sebeket, a miket az alkotmány testén ütöttünk, de ma, midőn a küzdelem folytatásának tárgyi indoka nincs, ma, midőn a nemzetnek mindenesetre sokkal égetőbben sürgős érdekei kívánják azt, hogy az alkotmányos rend helyreálljon, mint azon érdekek, a melyekért még a küzdelmet folytatni lehet, ma tereljük vissza az alkotmányos küzdelmet, az alkotmányos életet abba a rendes mederbe, a melybői annak kizökkenése mindig, minden körülmények között igen nagy megrázkódtatásokkal, a nemzet fontos érdekeinek koczkáztatásával jár. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor: De feladni a nemzet érdekeit nem lehet! (Nagy zaj a jobboldalon és félkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Gr. Tisza István miniszterelnök: Bárminő válaszfalat vonjanak közénk az eltérő politikai elvek, és ha még — a mi sajnálatos, de a dolog természetében van — egyszer-egyszer fel-felcsil-
