Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-329
280 329. országos ülés 1903 november 6-án, pénteken. Elnök: Ha azt kívánják, akkor Hock János indítványát ezután külön tenném felHolló Lajos: Igen, kívánjuk! Elnök: De ha b. Dániel Ernő indítványa elfogadtatnék, Hock János indítványa elesik. Ha nem fogadtatik el b. Dániel Ernő indítványa, akkor következnék Hock Jánosé. Legvégül jönne Hellebronth Géza indítványa, a mely szerint a báz gróf Apponyi Albertnek elnöki működése iránt elismerését fejezi ki és elvárja, hogy az elnöki teendők a házszabályok kezelésére nézve a jövőben is hasonló szellemben fognak végeztetni. Ez az indítvány egészen külön, önálló indítvány, és azt hiszem, mindenesetre külön felteendő. (Helyeslés.) Ha a képviselőház ezt a sorrendet elfogadja, akkor ezt határozatilag kimondom és a kérdéseket ily sorrendben teszem fel. (Halljuk! Halljuk!) Elsősorban tehát felteszem Darányi Ferencz következő indítványát: Az elnök lemondását tűzze ki a ház napirendre. Kérem azokat, a kik az elnök lemondását napirendre kívánják kitűzni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem kívánja az elnök lemondását napirendre kitűzni. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Következik a szavazás Szederkényi Nándor következő indítványa felett: A ház elhatározza, hogy gróf Apponyi Albertet lemondásának viszszavonására felhívja. Kérem azokat, a kik Szederkényi Nándor indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége mellőzi ezt az indítványt. (Mozgás a balés a szélsobaloldalon.) Gabányi Miklós: Szegény haza! (Halljuk! Halljuk!) Elnök : Következik Kovács Pál indítványa : Minthogy a politikai válság az elnök lemondásának elfogadásával kiszámíthatatlanul fokozódnék, gróf Apponyi Albert a háznak pártkülönbségre való tekintet nélkül 12 tagból választandó küldöttsége által felkérendő lemondásának visszavonására. A kik ezt az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége az indítványt nem fogadja el. Most következik báró Dániel Ernő indítványa : (Halljuk! Halljuk!) A képviselőház őszinte sajnálattal veszi tudomásul gróf Apponyi Albert lemondását és elnöki állásában szerzett érdemeiért elismerését nyilvánítja. (Felkiáltások a ház minden oldalán: Elfogadjuk.') Azt hiszem, kijelenthetem, hogy ezt az indítványt a ház egyhangúlag fogadja el. (Általános élénk helyeslés. Egy hang a baloldalon: Éljen Apponyi! Hosszantartó élénk éljenzés jobbfelöl.) Következik Hock János indítványa, a mely következőleg szól: Mondja ki a t. ház, hogy gr. Apponyi Albert lemondását a képviselőház elnökségéről sajnálattal veszi tudomásul. Azt hiszem, ezt is egyhangúlag elfogadja a t. ház. (Helyeslés.) Most következik Hellebronth Géza indítványa (olvassa): A képviselőház gróf Apponyi Albertnek elnöki működése iránt elismerését fejezi ki és elvárja, hogy az elnöki teendők jövőben a házszabályok kezelésére nézve hasonló szellemben fognak végeztetni. (Helyeslés és éljenzés a szélsobaloldalon.) Kérdem a t. házat, elfogadja-e ezt a javaslatot ? (Felkiáltások: Egyhangúlag elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház ezen indítványt is egyhangúlag elfogadja. (Elénk helyeslés.) T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy az ülést most tiz perezre felfüggeszszem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Rakovszky képviselő ur kivan nyilatkozni. Rakovszky István: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Én a ház t. elnöke és a ház egyik t. jegyzője ellen mentelmi sérelemnek bejelentését terjesztettem a t. ház elé. Mivel tegnap a t. házelnök ur kijelentette, hogy csak tévedés volt az eljárása, én ezennel a mentelmi sérelem bejelentését visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: Közöltetni fog a mentelmi bizottsággal. A miniszterelnök ur kíván szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! (Hali-jak! Halljuk!) Gondolom, a ház minden oldalán ülő t. képviselőtársaim nézetével találkozom, ha elérkezettnek látom a pillanatot arra, hogy a t. házat a kormány programmja iránt kellő tájékozásban részesítsem. (Halljuk! Halljuk !) Engedje meg nekem a t. ház, hogy első sorban a momentán politikai helyzethez és illetőleg azon kérdésekhez fűzzem fejtegetéseimet, a melyek a mostani politikai helyzetet előidézték. A közös hadsereg berendezésével, szervezésével kapcsolatos kérdések azok, a melyek lázas izgatottságba hozták a nemzeti közvélemény igen tetemes részét és egyúttal kiindulási pontját és döntő okát képezték annak, hogy ezen rendkívüli parlamenti helyzet állott be. T. képviselőház! Nem vélünk csalódni, ha azt állítjuk, hogy az országban lefolyt eseményekből és észlelhető tünetekből ma, hónapokkal e küzdelem megkezdése után, bizonyos tanulságokat vonhatunk le. Én igyekszem ezeket a tanulságokat levonni tőlem telhető tárgyilagossággal, a nélkül, hogy egyéb szándékom volna, mint az, hogy oly tényeket konstatáljunk, a melyek a helyzet megértése szempontjából szükségesek és a nélkül, hogy most bármely irányban, bárkivel szemben és bárminő tekintetben kritikai megjegyzések tárgyává kívánnám tenni egyeseknek vagy pártoknak a múltban való magatartását. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.)
