Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-315

315. országos ülés 1903 Julius 23-án, csütörtökön. 21 ezredeknek hazahozatalát és az idegen ezredek ebi telét kérte. Követte az, hogy a magyar alkotmányra az itthon levő 'magyar ezredek és azok tisztjei . . . Beőthy Ákos: Még az osztrákok is! Ugron Gábor: ... sőt még az osztrákok is, a melyek itt voltak — de az okoskodásomhoz nem tartozik — mondom, a magyar ezredek és a magyar ezredek tisztjei a magyar alkotmányra, annak megvédelmezésére felesküdtek. 1848-ban külön, önálló rendelkezéssel bíró és a bécsi hadügyminisztériumnak semmiben alá nem rendelt hadügyminiszterrel birt Magyarország, tehát az a sereg is, a mely a magyar hadügyminiszter alá volt rendelve, önálló, teljesen szabad és minden bécsi befolyástól ment volt. Most azt kérdem én, honnan tudhatjuk meg, hogy ennek a princzipiumnak mi a következménye? Onnan, hogy magáról a hadseregről az országgyűlés hozott is egy törvényt, a mely azonban nem nyert szentesítést. Én tehát erre — ámbár ez az ón álláspontom mellett szól — nem akarok támaszkodni, hanem támaszkodom arra, a mit Ferdinánd ő Felségének alkotmányos kormányzása idején a magyar hadügyminisztérium és az az alatt álló magyar hadsereg magára nézve levont, midőn becserélte a sárgafekete zsinórokat, rózsákat és más egyéb jelvényeket és a nemzetit vette elő. Kíméletesen és tapintatosan jártak el. Mindazon uj zászlóaljak, a melyek a magyar kormány által szerveztettek és megalkottattak, azok mind magyar vezényszóval birtak és e magyar vezényszóval bírván, a magyar nemzet tényleg a magyar vezényszó jogát hatalmába vette és vele élt. Hiszen, t. ház, az 1848-iki törvények között ott van a nemzetőrségről szóló törvény is. Olvassa el bárki. Nemzetőrségről volt szó. Van-e abban egy szóval is megemlítve az, hogy annak a szolgálati nyelve a magyar? Nincsen. Hát a franczia törvényben meg van-e említve, hogy a franczia hadsereg nyelve a franczia, vagy a porosz állami törvényben az, hogy a porosz hadseregnek szolgálati nyelve a német; vagy hol van törvény Oroszországban, hogy az orosz hadseregnek szolgálati nyelve az orosz? Nincsen. Bs ha önök elmennek, miután önök nagy államférfiak és nagy országokhoz mért bölcsességük van, ha elmennek a kis államok valamelyikéhez, Montenegróba vagy Szerbiába, megtalálják-e önök, hogy annak a montenegrói hadseregnek a szolgálati nyelve szerb és olyan, mint az ország közönségéé vagy Szerbiáé? (Élénk helyeslés a szélsobaloläalon.) A nemzeteknek természetes joga az, t. képviselőház, hogy az ő hadseregük az ő saját nyelvükön legyen vezényelve, (Igaz! Ugy van! a szélsobaloläalon.) saját nyelvükön legyen kormányozva és ezzel a természetes joggal szemben határozott és világos törvényes intézkedés kell, hogy legyen, a melyben a nemzet törvényhozása a maga módja és rendje szerint, a miként törvényeit meg szokta hozni, beleegyezett abba, hogy az másként lesz. (Élénk helyeslés a szélsobaloläalon.) Ilyen eltérések törvény nélkül nem is létezhetnek és nem érvényesithetők és ha törvényen kívül léteznek, azok csak tényleges állapotok, nem akarom ezzel a szóval jellemezni, hogy visszaélések, (Elénk helyeslés a szélsobaloläalon.) Vájjon a magyar nemzet presztízsét emeli-e az, hogy a magyar nemzet fiait idegen nyelven idegen tisztek vezetik, regulázzák? B. Kaas Ivor: Mint az indus népet az angolok ! Ugron Gábor: Vájjon Magyarországnak a presztízse... Beőthy Ákos: A magyar királynak a presztízse ! Ugron Gábor... Magyarországnak, a magyar nemzetnek és a magyar királynak presztízse az által szenved-e, hogyha az ország hadseregében érvényesül az a természetes és érvényesül az a törvényes jog is, hogy a saját nyelvén legyen vezetve és a szolgálatban saját nyelvét használhassa? Magyarországnak törvénye van róla 1848-ban, hogy a nemzeti zászlója és jelvénye ősi jogaiba visszahelyeztetik. Az a kérdés, Magyarország idegen zászló alatt küzdött-e nemzeti királyai alatt, az a kérdés, hogy Magyarország nemzeti zászló alatt küzdött-e a Habsburg-dinasztia érdekében? Mária Terézia Magyarország királya és Csehország királya volt. Összes szuverén jogainak minden értéke, minden becse, minden tartalma és foglalatja csak az volt, hogy Magyarország királya volt. Mária Teréziának hadi üzenetei, békekötései a magyar király által tétettek és köttettek. Mária Teréziának seregeit magyar lobogó alatt vezérelték dicsőséggel magyar vezérek, magyar férfiak. Csak később, mikor a germanizácziónak gonosz lelke egy koronázatlan királynak elfogult és félszeg nagy elméjében megfogamzott, midőn a harczot, a mely addig mint az uralkodóház harcza folyt Magyarország alkotmánya és nemzeti jogai ellen, a német nemzet és birodalom és Magyarország közt megvívandó harczczá akarták átalakítani, kezdődött az, hogy a nemzetnek jogát, czimerét, lobogóját, nyelvét elnyomták, de ugyanakkor kezdődik, hogy maguk a hadsereg tagjai, a Grraevenezred és más többi huszárezred tisztikara felszólal és követeli az országgyűléstől, hogy védje meg az ezredekben a magyar nemzetnek nyelvét, lobogóját. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloläalon.) Beőthy Ákos : Be is csukták őket érte! Ugron Gábor: A német vezérleti nyelv a magyar ezredekbe akár becsempésztetett, akár rájuk erőszakoltatott, a nemzet természetes és törvényes jogával ellenkezett, épugy, mint az, hogy 1849-től fogva az abszolút időben is a magyar nemzetnek joga, érzelmei és gondolatai