Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-327

november 'i-én, szerdán. 252 327. országos ülés 1903 ülésén határozatot hozott, a mely szerint a ház elnapolta üléseit addig, mig az uj kormány be nem mutatkozik. Már most a ház elnökének ezen határozat alapján nem is volt joga máskép ülést összehívni, csak akkor, ha a kabinet megalakításáról és erről a királyi kéziratról hivatalos tudomást szerzett. Ennek folytán neki az ülés összehívását már ezzel kellett volna indokolnia és azzal kellett volna a napirendet megkezdenie. De ezen már túl vagyunk. Én a magam részéről csak ennyit mondok: a t. elnök ur vagy nagyfokú járatlansága okából a házszabályok ismerete nélkül járt el. vagy pedig, miután én az elnök urat igen jól ismerem és róla járatlanságot feltételeznem nem szabad, ezen okból azt kell hinnem, hogy egy uj éra beköszöntésével állunk szemben, (Ugy van ! a bal- és a szélsöbalóldalon.) a hol az elnöki hatalom révén a házszabályokkal való visszaélés akar a rendszer lenni. (Ugy van! balfelöl.) Ezzel szemben pedig nemcsak minden jóravaló ellenzéki embernek, de minden igaz hazafinak csak egy felelete lehet és ez az, hogy ennek az urnak elnöklete alatt tovább nem tanácskozunk. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps balfelöl.) Endrey Gyula jegyző: Mezőssy Béla! (Ralijuk! Halljuk!) Elnök: T. ház! Engedjék meg nekem, hogy az előadottakkal szemben csak egy pár szót szóljak. (Halljuk! Halljuk,!) Mindenki tudta akkor, mikor a miniszterelnök átnyújtotta a legfelsőbb királyi leiratot, annak tartalmát. (Nagy zaj és ellenmondások a baloldalon. Ugy van! jobbfelől.) Ez az egyik. A másik, a mit ki akarok jelenteni, az, hogy Szőts Pál képviselőházi jegyző ur felolvasta a királyi leiratot. Többen hallották. (Nagy zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) Én ekkor a kérdést feltettem, (Nagy zaj és ellenmondások balfelöl.) szólásra senki sem jelentkezett, tehát a határozatot kimondottam. (Hosszantartó nagy zaj és mozgás a baloldalon.) Engedelmet, de én végig elmondom, a mit mondani akarok, ha engedik az urak; ha nem engedik, akkor nem folytatom. (Nagy zaj és felkiáltások balfelöl: Mondjon le!) Ugyanaz az eljárás követtetett ma is, a mely eddig is követtetett a legfelsőbb királyi kézirat benyújtásánál. Ezt az eljárást követtem én is, a parlamentáris gyakorlatban ez mindig igy történt, (Ellenmondások balfelöl.) méltóztassék utána nézni. (Folytonos zaj a baloldalon.) Kivétel az volt, hogy itt szándékosan olyan lármát csaptak, (Ugy van ! a jobboldalon. Hoszszantartó nagy zaj a baloldalon.) hogy sem az elnök szavát, sem a határozat kihirdetését nem lehetett jól hallani. (Folytonos zaj.) Én a házszabályok értelmében és a törvény szerint jártam el, az én lelkiismeretem tehát nyugodt e tekintetben. (Hosszantartó élénk éljenzés és helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a szélsöbalóldalon.) Kubik Béla: Ezt is helyeslik? (Zaj.) Hátha azt mondta volna, hogy agyon kell lövetni 25 kéjoviselőt? (Folytonos zaj.) Megvannak szokva szolgálni! (Nagy zaj a jobboldalon.) Mezőssy Béla: T. képviselőház ! (Felkiáltások a jobboldalon: Holnap! Holnap! Folytonos zaj a baloldalon.) Krasznay Ferencz: Tiszát hivei fogják megölni, nem saját maga, mert benne több a jóakarat, mint híveiben. (Felkiáltások a jobboldalon : Holnap! Fél három van már! Halljuk! Halljuk! a szélsöbalóldalon:) Mezőssy Béla: T. képviselőház! Nagyon rövid leszek. (Halljuk ! Halljuk! Folytonos zaj. Elnök csenget.) Én őszintén és mélyen sajnálom, hogy egy olyan tényt kell konstatálnom, a mi még a magyar parlamentben, az én rövid parlamenti gyakorlatom alatt, elő nem fordult és ez az, hogy az, a mit a képviselőház elnöke mondott: a gyorsírói jegyzeteknek, a valóságnak meg nem felelő. (Helyeslés a szélsöbalóldalon. Ellenmondások és felkiáltások jobbfelöl: Rendre !) Kubik Béla: Igaz ! Ugy van ! (Folytonos zaj és felkiáltások a jobboldalon: Rendre! Rendre!) Mezőssy Béla: T. képviselőház! (Nagy zaj. Felkiáltások a jobboldalon! Halljuk az elnököt!) Elnök: T. képviselőház! Én ezzel szemben csak azt vagyok bátor kijelenteni, hogy én sem mint magánember, sem mint a képviselőház elnöke, soha valótlant nem mondtam. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj.) Nyegre László: Nagyon szomorú, ha ilyeneket lehet mondani a parlamentben. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Mezőssy Béla : T. képviselőház ! Azt mondja Nyegre László t. képviselő ur, hogy ez szomorú dolog. Én is azon kezdem, de hogy ez a szomorú helyzet előállott, abban nekünk a legkisebb részünk sincsen. (Ellenmondások jobbfelöl.) A t. elnök ur előadása, a melyly el itt az ő eljárását indokolni kívánta, a gyorsírói jegyzetekben foglalt tényállással homlokegyenest ellenkezik. (Halljuk! Halljuk! Folytonos zaj.) Rosenberg Gyula: Ha a gyorsírók nem hallották is, de itt többen hallották! (Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk!) Mezőssy Béla: Ne méltóztassék gondolni, hogy engem akármiféle ideges közbeszólásokkal, akár pedig nem tudom miféle fenyegető kézmozdulatokkal akár nyugalmamból, akár higgadtságomból csak egy perezre is ki lehet hozni. (Halljuk! Halljuk!) A t. elnök ur azt állította és én hivatkozom pártkülönbség nélkül a ház minden egyes tagjára, hogy a mikor a miniszterelnök ur a legfelső királyi kéziratot átnyújtotta, akkor a kérdést szavazásra föltette. Gr. Tisza István miniszterelnök: A felolvasás után! Mezőssy Béla: Azt állította, hogy a kérdést szavazásra föltette és a tanácskozást befejezettnek nyilvánította.