Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-327
246 327. országos ülés 1903 november 4-én, szerdán. lom, a kormány által is elfogadott terv ellenére való megváltoztatása. A napirendnek következő sorrendje volt és van megállapítva. Az első pont az irományok előterjesztése, a második pont az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása és a harmadik a kormány bemutatkozásának és a további teendőknek a megállapítása. Mi tehát feltétlenül azon felfogásban éltünk, és ez még ma sínes megingatva, hogy ezen napirend, melyet a kormánynyal egyetértőleg az elnökség megállapított, meg lett változtatva, midőn az irományok fokozatos előterjesztésének és az inditványés interpellácziós könyv felolvasásának mellőzésével a harmadik pont következett, midőn a minisztérium bemutatkozott és a királyi kézirat felolvastatott. Ehhez is van joga, de nem a kormánynak, hanem a háznak. És ha talán ehhez a miniszterelnök ur, mivel ezt szünet előzte meg, a pártok vezérférfiaival tanácskozik, hogy ehhez hozzájáruljanak, (Elénk ellenmondás jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) akkor lehetséges, de ha hozzá nem járulnak és a napirendnek megállapított programmját a ház meg nem változtatja autonomicze, önerejéből, akkor egy kormánynak sincs joga ezt ezen ülés folyamán megtenni, hanem a következő ülésen terjeszti elő erre vonatkozó indítványát. Ez az egyik, a mit meg kell jegyeznem. A másik dolog az, hogy ennél sokkal túlmenőim dolgok történtek itt az előbbi eseményeknél, a melyekre t. barátom, Eakovszky István rámutatott, hogy t, i. itt nemcsak a háznak teljes figyelmetlensége közepette . .. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Hát minek csináltak lármát? Folytonos zaj.) Bocsánatot kérek, én elhiszem, hogy a túloldal különösen egy részének, a mely az érvényesülés idejét már alig várta, (TJgy van! Ugy van! balfelöl. Nagy zaj a jobboldalon.) ez a néhány negyed óra is sok volt. (Zaj jobbfelöl) Elhiszem, hogy bizonyos mértékben belevágott a minisztérium programmjába, hogy az ő bemutatkozása késett, de bocsánatot kérek, nem is hiu indokból történt ez, mert egy elnöki változás lett bejelentve olyan kényes időben, mikor nemcsak az ellenzéknek, de az egész országnak arra kell szemét ráfüggesztenie, hogy ebbe az állásba semmiféle erőszak bele ne hurczoltassék. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mi tehát egy igen nagy tárgyban, egy igen nagy érdekben, a napirendre kitűzött egy tárgyban éltünk szólásjogunkkal és ez gátolta csak meg azt, hogy a mai napon eddig és talán még az ülés további folyamán is a kormánybemutatkozás késedelmet szenvedett volna. (Zaj.) De, t. képviselőház, ez a türelmetlenség, ez az ok . . . (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Már kilencz hónap óta beszélnek!) hogy a kormánybemutatkozást késleltetni kellett, nem ispreczedens nélküli. Hiszen ugyan nem kormánybemutatkozásnál, de elnöki lemondásnál előttünk áll a múlt obstrukczióból Szilágyi Dezső lemondásának esete. Az egész ház egy teljes ülést foglalt el az ő lemondásának tárgyalásával. Hegedüs Sándor t. képviselő ur abban az ülésben részletes indítványt terjesztett be, a melynek következtében egy küldöttség ment a lemondott elnököt felkérni, hogy foglalja el helyét ujolag. Egy ilyen nagy változást tehát, a mikor alkotmányjogi összeütközések keletkeznek, a mikor ilyen nagy czélok állanak a túloldal szemei előtt is, a mi szemeink előtt is, egy ilyen elnökváltozást szó nélkül nem lehet keresztülengedni; ahhoz indítványok hozzáfűzése, kívánságok és elismerések tolmácsolása, azt hiszem, egyáltalában nem olyan, a mely a ház gyakorlatával ellentétben állana. De bocsánatot kérek, legyen ez kellemetlen a leendő kormányra nézve. Hiszen voltak kellemetlen szczénák az előző kormányok idejében, Széll idejében, Khuen-Héderváry idejében. Bánffy idejében is, de arra még nem volt példa, hogy egy ilyen kellemetlenség megelőzése végett törvényeink, házszabályokban biztosított jogaink csorbát szenvedtek volna. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon. Nagy zaj jobb felöl.) Én egész körülményesen nem tudhatom, hogy abban a lefolyt inczidensben mi történt, de mégis két tényt ki kell emelnünk, a melyet eltűrni, elhallgatni és elfogadni semmiképen sem lehet, (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Az egyik tény az, hogy az elnöki és jegyzői székből felolvasások történtek, a melyeket senki nem hallott . . . (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Mi hallottuk! Minek lármáztak ?) Ugron Gábor: Nagy füle volt! (Zaj.) Holló Lajos: T. képviselőház! Zaj, figyelmetlenség és ingerültség ebben a házban már máskor is volt. Izgalmas jelenetek előfordultak, de annyira még sem sülyesztettük le ennek a háznak a tekintélyét, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) hogy itten nem hallható, nem érthető dolgok, mint kijelentések történjenek meg. Ilyen még eddig nem történt. (Élénk helyeslés a széls i (/baloldalon.) A második dolog az. t. képviselőház, hogy nemcsak ilyen állítólagos beszédek és felolvasások történtek a nélkül, hogy a ház ez irányban valamit hallhatott volna, hanem hír szerint — tudomással nem birok róla, — az elnök jegyzőkönyvet is olvastatott fel és azt hitelesítette a nélkül, hogy megkérdezte volna a házat, van-e az ellen észrevétele vagy nincs, (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon. Ellenmondások és felkiáltások a jobboldalon: De megkérdezte!) a nélkül, hogy a hitelesítés ellen esetleg jelentkező felszólalásokat, melyeket a házszabályok értelmében négy képviselő tehet, megengedte volna. Egyszerűen abban az érthetetlen nagy zajban és tumultusban, — állítólag, én nem is tudom, — határozatokat mondott ki, jegyzőkönyveket hitelesíttetett a nélkül, hogy a szavazás megtörtént volna. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Folytonos zaj és ellenmondás a jobboldalon.)
