Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.
Ülésnapok - 1901-325
325. országos ülés 1903 október 3-án, szombaton. 229 házban hivatkozzunk oly dolgokra, melyek pártkonferencziában történtek és a melyekről ugy látszik Polónyi képviselő urnak sincs helyes tájékozódása vagy tudása. Hogy én nem tartottam sérelemnek, az onnan támadt, hogy előttem szólt két barátom mindig sérelemről beszélt, s ezzel szemben én most is fentartom azt, hogy akármit mond az osztrák miniszterelnök akárkinek a nevében az osztrák parlamentben, ez alkotmányunk semmiféle tételének joghatályát, semmiféle magyar törvénynek joghatályát nem módosíthatja. (Helyeslés.) De ha már hivatkozott Polónyi képviselő ur arra, a mit a konferenczián mondtam, akkor a méltányosság és igazság azt is megkívánta volna, hogy elmondja, hogy ugyanakkor azt is szükségesnek tartottam, hogy rektifikáltassék az osztrák miniszterelnök ur nyilatkozatának némely része, és hogy én arra csak a kormányelnököt tartom auktoritásánál fogva illetékesnek, Endrey Gyula: Dehogy ! Gyenge legény az ! Hieronymi Károly: Az lehet nézeteltérés dolga. Történhetik máskép is, de azt hiszem, leghelyesebb, ha a képviselőházban és a kormány részéről történik a rektifikálás. Endrey Gyula: Örökség az uj kormánynak! Hieronymi Károly: Arra is hivatkozik Polónyi képviselő ur, — és pedig azzal a czélzattal, hogy én technikai nevelést kaptam, — hogy helytelen közjogi felfogásomról vannak Ausztriában meggyőződve. A mi a technikai nevelésemet illeti, ennek ehhez a kérdéshez semmi köze. Én óhajtanám nagyon sokszor, hogy Polónyi urnak jogászi nevelése ne érvényesülne oly nagyon erősen; (Ugy van! jobbról.) ez azonban privát nézetem. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Néha kellemetlen !) Nem tudom, mire alapitja Polónyi képviselő ur, hogy kinek micsoda nézete van az én közjogi ismereteimről vagy felfogásomról. De annyit konstatálhatok, hogy én mindig, minden alkalommal azt mondtam, hogy az 1867: XII, törvényczikk 11. §-ában ő Felségére ruházott jogok a törvényhozás által ruháztattak a Felségre. Mostani beszédében pedig Polónyi képviselő ur ugyanennek a felfogásnak adott kifejezést. A mi különbség tehát ebben a tekintetben a mi törvényünk és az osztrák törvény közt van, arra nézve köztünk nézeteltérés nem lehet, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) arra nézve t. i., hogy a 11. §-ban a törvény ruház ő Fel ségére bizonyos felségjogokat. B. Kaas Ivor: Tehát éljen a magyar vezényszó ! (Mozgás jobbról) Hieronymi Károly: Ez nem áll! (Derültség a szélsöbaloldalon.) A mi további közjogi fejtegetéseit illeti, azokba, először azért, mert az idő nagyon előrehaladt, másodszor, mert hozzájárulok Nagy Ferencz képviselőtársam indítványához, hogy érdemleges üléseket a képviselőház ne tartson, nem bocsátkozom; lesz bőven alkalmunk erre a kérdésre visszatérni. Ezt kívántam elmondani. (Helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza: Személyes kérdésben kérek szót. Nagyon sajnálom, hogy a hírlapnak — a ^Budapesti Hirlap«-ot értem — azon száma, a melyből én ezt magamnak kijegyeztem, nem áll rendelkezésemre; majd szolgálok vele a képviselő urnak. Hieronymi Károly: Nincs szükségem rá! (Egy hang a jobboldalon: Nem biblia!) Polónyi Géza: Azt akartam mondani, hogy nem ellenzéki orgánumban olvastam. Köztünk az eltérés az, hogy én az osztrák miniszterelnöknek mindenféle ingerencziáját ós beavatkozását törvényellenesnek, alkotmányellenesnek, röviden szólva: a magyar alkotmányba való betörésnek tekintem, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) és ezt vissza kell utasítani, mert annak az urnak ahhoz, hogy Magyarország milyen törvényeket alkosson a magyar hadseregre, mint az összes hadsereg kiegészítő részére vonatkozólag, semmiféle tekintetben, semmiféle vétójoga, semmiféle intézkedési joga nincs. (Felkiállások a jobboldalon: Nem is mondja senki hogy van!) A mi a 11. §-t illeti, itt is lesz köztünk differenczia. Méltóztatik ennek a historikonját ismerni. (Felkiáltások jobbról: Ez nem személyes kérdés!) Ez először közös ügynek volt felvéve; akkor Hollán Ernő indítványára mondatott ki, hogy ne legyen közös ügy, hanem felségjog. Ezen kontradistinkczió is igazolja, hogy ez nem közös hadseregbeli közös felségjog, hanem ez tisztán a magyar alkotmány alapján a magyar királyt megillető jog. A magyar királyt sohasem illette meg, sohasem fogja megilletni, hogy ő a magyar alkotmány által reáruházott ezen felségjog körében a magyar nyelv felett mint törvényhozó abszolút hatalommal rendelkezzék, Hieronymi Károly: Erről egy szót sem szóltam! Polónyi Géza: Ez van abban a királyi manifesztumban, melyet megszavazott, mikor a miniszterelnök nyilatkozatát tudomásul vette, mely a magyar alkotmánynyal homlokegyenest ellenkezik. Erre mondtam én azt, hogy tisztelettel hajlom meg tudománya, külünösen technikai tudománya előtt; de az osztrákokat is figyelmeztetem és a t. szabadelvű pártot is figyelmeztetem, hogy ilyen kérdésekben keressen magának nem technikus, hanem közjogász-vezért. (Derültség a szélsöbaloldalon. Mozgás jobbról.) Elnök: Az idő előre lévén haladva, a vitát be kell zárni. Kérdeznem kell a t. házat, vájjon hozzájárul-e ahhoz az indítványhoz, — előrebocsátván, hogy Holló Lajos képviselő ur határozati javaslata mindenesetre ki fog nyomatni és a
