Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-325

214 525. országos ülés Í903 október 3-án, szombaton. Ez a hadügyminiszteri rendelet tehát lényegében és formájában alkotmányunkba teljesen beleütközik, és azért azt a függetlenségi és 48-as párt — de a magyar országgyűlés sem tekintheti másnak, mint a közös hadügyminiszter abszolút önkényének s alkotmányellenesnek. (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) De, t. ház, nemcsak alkotmányellenes szigorú értelemben véve ez a hadügyminiszteri rendelet, hanem határozottan törvényellenes is, (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) mert tételes törvényünkbe ütközik. (TJgy van! a szélsöbáloldálon.) Véderő törvényünknek, az 1889 : VI. törvényczikknek 8. §-a ugyanis határozottan megállapítja és kimondja, hogy a sorhadnál a szolgálati kötelezettség három év. (TJgy van! a szélsöbáloldálon. Mozgás.) Expressis verbis mondja ki, tehát nem mondja ki azt, hogy lehet három év és három hó. És valahányszor ezen általános törvényes szabály alól bármi tekintetben eltérésnek van helye; a midőn egy védkötelesnek akár kevesebb, akár több és tovább menő szolgálati kötelezettsége áll fenn: mindazon eseteket véderőtörvényeink — ugy ezen, mint a többi törvényünk — világosan és külön-külön megjelölik. így megjelölik pl. az önkéntesekre nézve azt, hogy az ő szolgálati kötelezettségük egy év; megjelölik más esetekben, pl. büntetések esetében a bűntettesekre nézve, avagy háború és mozgósitás esetén a tartalékosokra vonatkozólag, hogy a háromévi szolgálati kötelezettségen túl is, tovább is kell szolgálniok. De véderőtörvényünknek egyentlenegy pontja, egyetlenegy szava sincs, a mely igazolná és felhatalmazná a hadügyi kormányzatot arra, hogy béke idejében, rendes körülmények és viszonyok között, mozgósitás nélkül a tényleges háromévi szolgálati kötelezettségét teljesített védkötelest csak egy nappal vagy órával is tovább való szolgálatra kötelezhesse. (Ugy van! TJgy van! a szélsöbáloldálon. Egy hang a szélsöbáloldálon: Szükség sincsen rá!) A hadügyi kormány által elkövetett törvénytelenséget törvényesnek igyekeznek feltüntetni — ez rendeletben is benfoglaltatik — az 1889: VI. t.-czikk 8. §-ának néhány pontjával, a melyek azt tartalmazzák, hogy »a szolgálati idő kezdődik az állománybavétel na/pján, és végződik minden szolgálati viszonyban« —szószerint idézem a törvényt — >azon év deczember 31-én, a mely évdien a szolgálati kötelezettség eltelt.« Igaz, t. ház, hogy itt némi ellentét látszik lenni, mert hogy ha a szolgálati idő deczember 31-én végződik, akkor miért volna köteles a katonai hatóság október 1-én azt a védkötelest elbocsátani? De ez a látszólagos ellenmondás csak a laikus ember szemében jelentkezik, (TJgy van! a szélsöbáloldálon.) mert határozottan állítom, hogy tisztán és egyedül ezen törvény félreértéséből, félremagyarázásából, vagy nem értéséből, avagy kijátszásával lehet e törvényt ekként magyarázni. (TJgy van! a szélsöbáloldálon.) Polónyi Géza: Mind a hárommal! Tóth János: Mert nézzük meg azt a törvényt. Valami igenis végződik deczember 31-én, a törvény szerint, és ez a szolgálati idő tehát nem a szolgálati kötelezettség. És mikor végződik ez a szolgálati idő? Annak az évnek deczember 31-én, a mely évben a szolgálati kötelezettség már eltelt. Szószerint a törvényben igy van. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Tehát az a szolgálati kötelezettség már eltelt, tehát a szolgálati kötelezettségnek előbb kellett eltelni a törvény szavai szerint, mint a szolgálati időnek. Ebből következik . . . (Zaj.) Ezt magyarázom kérem. (Halljuk! Sálijuk!) Kubik Béla: A gyengébbeknek! Tóth János: Ebből következik . .. (Zaj.) Én értem, ha egyesek e tekintetben mozgolódnak, mert itt csakugyan a felfogások téves voltából, a fogalomzavarból keletkezhetik, hogy pl. a közös hadügyminiszter ezen rendeletét egyesek törvényesnek tudják tartani. (Zaj balfelöl.) A szolgálati kötelezettség és a szolgálati idő teljesen különálló két fogalom, a melyet véderőtörvényünk is s az összes katonai adminisztrácziónk is, mint teljesen két különálló fogalmat, — nem ellentétes fogalmat, de mint különálló fogalmat — kezel és tárgyal. Mindegyiknek külön-külön más-más a rendeltetése és a hatálya. A szolgálati kötelezettség micsoda? A szolgálati kötelezettség áll a hadsereg, a haditengerészet és a honvédség kötelékében való szolgálati kötelezettségben, tehát abban, hogy X. védköteles a hadseregben, a haditengerészetben, vagy a honvédségben szolgálni köteles. Ebből áll a szolgálati kötelem. És a szolgálati idő micsoda? A szolgálati idő, az egy adminisztratív fogalom, a mely azt jelenti és tünteti fel, hogy X. védköteles ebben és ebben a szolgálati viszonyban van, ebben a szolgálati időben és ebből és ebből a szolgálati viszonyból áttétetett egy másik szolgálati viszonyba, tehát az a szolgálati idő a szolgálati viszonynak meghatározása és megjelölése. Ezt a katonai adminisztráczió igy kezeli és a katonai törvény igy rendeli. (TJgy van! Ugy van! balfelöl.) Hogy a szolgálati kötelezettség és a szolgálati idő mennyire különböző két fogalom, ezt bizonyítja az, hogy ha ez a szolgálati idő és szolgálati kötelezettség egy volna, annak minden rendeltetése, hatálya és jogi következménye egy volna, bár igen sokszor nem is fedik egymást, sőt ellentétesek, mert van rá eset pl., hogy egy védköteles egyénnek van szolgálati ideje, mondjuk, két-három hónap, de azért ez, egy napig sem számíttatik be napi szolgálati kötelezettségébe sem. Vagyis két-három hónapi szolgálati ideje volt, de még egyetlenegy napot sem teljesített az ő szolgálati kötelezettségéből. Vagy az ellenkezőjét mondom. Van pl. X. védkötelesnek négy-öt hónapi szolgálati ideje. De ez a négyöt hónap szolgálati ideje már egy egész félévi szolgálati kötelezettséget számit neki, vagyis hogy szolgálati kötelezettségéből már egy fél-