Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-323

zeptember 29-én, kedden. 179 323. országos ülés 1903 s Minthogy mi sem vakok, sem elbódultak, sem ámítók, sem ámítottak lenni nem akarunk, minthogy a harminczöt esztendős keserű tapasz­talás juttatott arra a komoly, szigorú, fatális elhatározásra, a melyben vagyunk, és a melyben megmaradunk, (Igaz! Ugy van! Megmaradunk! a szélsöbaloldalon.) ennélfogva mi ragaszkodunk e nemzetnek ama jogaihoz, melyeket 10 hónap óta hangoztatunk, a melyekért küzdünk és fo­gunk küzdeni mindaddig, a mig nem győzünk, vagy a mig a végső kimerültség erőnket nem veszi; és bárminő ellenkező, hézagos program­mal, vagy bármily kecsegtető, de üres szavak­ból álló ígéretekkel jöjjön is ez a kormány, vagy más kormány: mi küzdelmünk kötelességét fogjuk teljesíteni. (Élénk éljenzés és taps a szélsöbaloldalon.^ Szónokot számosan üdvözlik. Felkiáltások : Öt perez szünetet kérünk ! Hall­juk ! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Méltóz­tassanak helyüket^ újból elfoglalni. Rakovszky István képviselő ur személyes kérdésben kivan nyilatkozni. Rakovszky István: T. ház! Az ülés kezdetén nem lehettem jelen, midőn Barabás Béla t. kép­viselő ur kijelentését tette. Kötelességemnek tartom minden pressziótól menten kérni, hogy Barabás Béla képviselő urnak a múlt ülésben történt kijelentése következtében tett saját ki­jelentéseimet mint tárgytalanokat és nem tör­ténteket méltóztassék tekinteni, (Helyeslés.) Szőts Pál jegyző: Gr. Andrássy Gyula! Gr. Andrássy Gyula: T. képviselőház! (Hall­juk ! Halljuk!) A chlopyi hadiparancs ország­szerte nagy izgalmat és aggodalmat szült. (Fel­kiáltások a szélsöbaloldalon: Es felháborodást! Jogosan!) Igenis jogosan, mi is osztottuk azt az aggodalmat; nekünk is az volt a szándékunk, hogy azzal szemben valami elhatározásra kérjük fel a képviselőházat. E közt azonban a királynak spontán nyilatkozata meggyőzött arról, hogy azt tenni fölösleges volna, mert r a sérelemnek szán­déka nem forgott fenn. (Elénk felkiáltások a jobboldalon: Igaz! ügy van! ülozgás a szélsö­baloldalon.) Ennek alapján (Nagy zaj a szélsőbalolda­lon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) és csakis en­nek alapján tértünk el minden további lé­péstől. A párt megbízott engem, hogy azon állás­pontját, mely szerint, tekintettel a király ő Fel­ségének ezen spontán nyilatkozatára, többé ezen kérdéssel a ház ne foglalkozzék, . . . (Zaj a szélsőbaloldalon.) Thaly Kálmán: De mi majd fogunk! (Zaj.) Gr. Andrássy Gyula: . . . egy határozati ja­vaslatban itt kifejtsem. Miután a házszabályok értelmében ma e kérdés felett határozni ugy sem lehetne, én ma ezt a határozati javaslatot bővebben kifejteni nem is kívánom . . . (Zaj a szé'söbaloldalon.) Polónyi Géza: Tűzzük napirendre! (Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Gr. Andrássy Gyula: . . . esetleg, ha szüksé­ges, a felirati javaslat tárgyalásával kapcsolato­san fognám megindokolni. Most csak arra szo­rítkozom, hogy felolvassam a határozati javas­latot. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Miután a miniszterelnök a Chlopyban ki­adott hadiparancsra nézve, melynek ugy ténye, mint némely kifejezései a nemzet széles rétegei­ben megdöbbenést és hazafias aggodalmat kel­tettek, felséges királyunk felhatalmazásával a következő nyilatkozatot tette: »0 Felsége fájdalommal és mély sajnálat­tal vett arról tudomást, hogy az általa kiadott hadiparancs oly felfogásokkal, félreértésekkel, sőt félremagyarázásokkal találkozott, a melyek oda konkludáltak, mintha a felséges urnak, mint a hadsereg törvény szerinti fő hadurának e megnyilatkozása a magyar alkotmánynak vagy a magyar nemzetnek, Magyarország törvényes jogainak, a magyar államiságnak sérelmét invol­válnák. Ez ki van zárva, ez nem történhetik meg, ez ő Felségének intencziójától távol állott és a hadiparancsnak bármely oldalról ilyen ma­gyarázatot adni helyesen és jogosan nem szabad és nem lehet.« (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Krasznay Ferencz: Jaj de gyenge! (Zaj. Egy hang a széhöbaloldalon: Hát Körber hazu­dott ! Nagy zaj a, jobboldalon.) Gr. Andrássy Gyula (olvassa): Minthogy ezen nyilatkozat által felséges királyunk meg­erősítette az ő alkotmányos uralkodói működé­sére alapított azon szilárd meggyőződésünket, mely szerint föl sem tehető, hogy ő Felsége az 1867: XII. törvényezikk 11. §-ában körülirt alkotmányos fejedelmi jogokat máskép, mint alkotmányos utón, vagyis a törvények szerint (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldcdon.) és minisztereinek felelősége mellett akarná gyako­rolni, avagy az államalkotó magyar nemzet köz­jogi állását bármiben figyelmen kivül hagyhatná ; minthogy ekkép a chlopy-i hadiparancs minden sérelmes magyarázata ki van zárva (Zaj a szélsö­baloldalon.) és az annak nyomán támadt aggo­dalmak tárgytalanokká lettek: a ház a minisz­terelnöknek a korona nevében tett fennebbi ki­jelentéseit tudomásul veszi és ez ügyben további eljárást nem tart szükségesnek. (Zajos helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj és felkiáltások a szélsö­baloldalon: Nem helyes!) Krasznay Ferencz: Majd a választók mond­ják meg, hogy helyes-e ! Kubik Béla: Ebbe belenézünk! Polónyi Géza: Ez csak klub-szentenczia, ez nem parlamentáris tárgyalás. Tessék az ország­gyűlésen napirendre tűzni. (Nagy zaj a jobb­oldalon.) Ez nem parlamentáris dolog, tessék itt 23*

Next

/
Oldalképek
Tartalom