Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-320

320. országos ülés 1903 Elnök csenget.) tette meg az elitélendő kísérletet. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) A fiumei kormányzó már levonta tettének következését. Most a miniszterelnök urat kérdezem, (Nagy mozgás a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk ! Elnök csenget.) hogy nem hiszi-e, hogy saját érdekében cselekednék és a magyar miniszterelnöki szék tekintélye fentartásának érdekében, ha követné gróf Szapáry László példáját? (Élénk helyeslés, hosszantartó taps és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Mondjon le! Nagy zaj.) Gajáry Géza: Hát a kit meggyanúsítanak, esetleg mandátumáról mondjon le? (Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk!) Kossuth Ferencz: A megvesztegetési kísérlet sajnos tényét meg nem történtté tenni nem lehet. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ez a tény a t- miniszterelnök ur kormányzása alatt jött létre. (Egy hang a szélsöbaloldalon; Benső barátja tette!) Vészi József: A mézes hetekben! (Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Engedjen meg nekem a t. képviselőház egypár szót, a mely egyenesen a képviselő ur előadására vonatkozik. (Halljuk! Halljuk!) Engedelmet kérek, ón egyes közbeszólásokat hallottam, a melyekkel szemben ki kell jelentenem, hogy minden olyan ítéletnek a kimondása . . . (Folytonos zaj a jobboldalon.) Polónyi Géza: A szónokot nem szabad félbeszakítani! (Nagy zaj.) Rakovszky István: Halljuk az elnököt! Igaza van! Vészi József: Rakovszky talán mindig igy járt el? Talán mindig konzekvens volt? (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon és a néppárton: Halljuk az elnököt!) Elnök (csenget): Bocsánatot kérek, t. képviselőház, az elnöknek akkor, a mikor házszabályellenes dolgokat észlel, nemcsak joga, hanem kötelessége közbelépni és az a szónok, a ki épen akkor szól, meg vagyok győződve, hogy ez ellen kifogást tenni nem fog; nem fog tenni különösen kifogást a parlamenti házszabályokat annyira tisztelő képviselő ur, mint épen Kossuth Ferencz. (Halljuk! Halljuk!) Én közbeszólásokat hallottam, a melyekben egy ítélet kimondása foglaltatik a kormány ellen, ezeket más szempontból, mint a házszabályok 221. §-a szerint megítélni nem lehet; (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) abból a szempontból, a mely azt mondja, hogy rendre utasítandó az, a ki a ház valamely tagja ellen sértést követ el. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol van itt a sértés?) A sértés ott van, mert ilyen Ítéletet nem lehet még joggal mondani. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Már most engedjék meg nekem, hogy kérdjem meg önöket, hogy a mikor mindnyájan egyetértően arra az útra tértünk át, hogy a legnagyobb szigorral, a legnagyobb komolyságKKPVH, SAPLÓ. 1901—1906. XVIII. KÖTET. Julius 31-én, pénteken. 129 gal, a legnagyobb tárgyilagossággal derítsük ki ezt a dolgot, oszlassuk el a parlament egéről azt a felhőt, a mely reá nehezedett, hogy akkor annak az eljárásnak a tárgyilagosságát, objektivitását és tisztító hatását előbbreviszszük-e azzal, ha mi itt egy statariális bíróság módjára járunk el? (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Bocsánatot kérek Kossuth Ferencz t. képviselő úrtól, hogy kénytelen voltam őt félbeszakítani, kérem most, hogy beszédét folytassa. (Halljuk' Halljuk!) Kossuth Ferencz: T. képviselőház! Eugem a t. elnök ur megjegyzései nem érintenek, mert én ismételten kijelentettem, hogy a t. miniszterelnök urat nem gyanúsítom, de a mint mondám, midőn félbeszakítottak, a megvesztegetési kísérletet a mostani kormány egyik tagja megtette, és ezt férfiasan be is vallotta; ezt a tényt meg nem történtté tenni — mint mondám — nem lehet; azt sem lehet tagadni, hogy ez, a mostani miniszterelnök kormányzása alatt történt. (Zaj a szélsöbaloldalon.) T. ház, az én véleményem az, hogy a magyar miniszterelnöknek olyannak kell lennie, mint volt Julius Czézár felesége. Czézár elvált első feleségétől, mondván, hogy Czézárnak nem lehet felesége az, kit a gyanú érintett. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) A magyar miniszterelnöknek sem szabad olyan helyzetbe kerülni, hogy gyanúsíthassák. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem bizony!) és kérdem gróf Khuen-Héderváry Károlytól, nem mint miniszterelnöktől, hanem mint egyéntől, hogy nem osztja-e teljesen az imént kifejezett nézetemet ? (Zaj.) Olay Lajos : Politikailag be van bizonyítva, bíróilag nem. Kossuth Ferencz: Az a hallatlan tény, a mely megtörtént, olyan parlamentáris szituácziót teremtett, mint a milyennek ma is szemtanúi vagyunk és a mely szituáczió hazánk kárára van, s a parlamentarizmust veszélyezteti; de mert ezt a szituácziót lehetetlennek tartom, kötelességemnek vélem mint magyar hazafi megtenni mindazt, a mi csekély erőmtől kitelik, hogy a parlamentet és az országot ezen súlyos szituáczióból a most már egyedül fenmaradó módon kiragadni én is segítsem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én megmaradok azon álláspontom mellett, a melyet kötelességszerüleg elfoglaltam, mikor a miniszterelnök pártom határozata után a kormányra lépett; de azt is kinyilatkoztatom, hogy az a sajnos eset, mely felett mindnyájan felháborodtunk és a melyet mindnyájan fájlalunk, olyan uj helyzetet teremtett, (Elénk taps és éljenzés a szélsőbaloldalon.) hogy most kötelességem elismerni egész nyíltsággal, (Halljuk! Halljuk!) hogy az uj helyzetnek más megoldását nem látom, mint azt, ha a miniszterelnök ur távozik abból a székből. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) 17