Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-320

118 320. országos ülés 1903 Julius 31-én, pénteken. gam és azok nevében, kiknek megbízásából fel­szólaltam, hogy az a jegyzőkönyv az igazságnak és a tényeknek megfelelőleg kijavittassék: hadd lássa az utókor, mire vetemednek önök erőszak dolgában. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök : Polónyi Géza képviselő ur kivan szólani. Polónyi Géza: T. képviselőház ! A jegyző­könyv hitelesítéséhez, előre is jelzem, csak rö­viden kivánok hozzászólani. Először is kijelentem a magam részéről, hogy azokhoz, a miket Barabás Béla t. képvi­selőtársam előadott, teljes mértékben hozzájá­rulok, s azokat csak egy dologgal egészítem ki. Ez, t. ház, a következő: Jól tudom, hogy a házszabályok 216. §-ának rendelkezése értelmé­ben az indítványok, elleninditványok és módo­sítások írásban adandók be. A jegyzőkönyv hitelesítésére vonatkozó eljárásnál azonban tu­lajdonképen nincs is elleninditvány, mert ez hitelesítési kérdés, vagyis annak a statuálása, hogy az a dolog ugy történt-e, a mint az a jegyzőkönyvben foglaltatik, vagy nem; tehát még ha indítvány nem tétetik is, mihelyest a ház elnöksége azon helyzetbe jut, hogy konsta­tálhatja, hogy azon tények ott helytelenül van­nak felemlítve, az ország érdekében, és annak a jegyzőkönyvnek hiteltérdemlősége érdekében neki hivatalból is kötelessége a háznak ez iránt előterjesztést tenni. — De, t. ház, ha nem így volna is, kijelentem, hogy ily többség­gel szemben, a mely a házszabályoknak ilyen módon való rút megszegésével hozott ilyen ha­tározatot, én semmiféle inditványnyal a magam részéről járulni nem kívánnék, mert annak az lenne a sorsa, hogy ugyanazon többségnek szolgáltatnám ki azt az indítványt, a mely a törvénytelenséget maga elkövette. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) T. ház, a magam részéről csak annak kon­statálására kivánok még szorítkozni, ugy, a mint azt tegnap éjfél után már bejelenteni volt sze­rencsém, hogy önökön áll, hogy az a jegyző­könyv megfelelő alakban szerkesztessék meg, rajtunk pedig egy oly dolog fog állani: hogy az a törvénytelenül keletkezett, a házszabályok megsértésével megállapított napirend itt ugyan napirend ne legyen többé! (Élénk helyeslés és taps a szélsobalóldalon.) És ha önök vonakodnak a törvénytisztelettől, ugy ne méltóztassék rossz néven venni tőlünk, ha a nemzeti ellentállásnak szervezésével lehetetlenné fogjuk tenni, hogy itt egy olyan napirend tárgyaltassék, a mely tör­vény ellenére van megállapítva. (Helyeslés a szélsobalóldalon.) T. ház! Még csak két körülmény rövid konstatálására szorítkozom. Az egyik az, hogy a mi a mentelmi bizottsághoz való utasítás tényét illeti, már az éjfél előtt tartott ülés so­rán konstatálva lett, s a mélyen t. elnök ur ezt elismerte, hogy ahhoz a kérdéshez, vájjon a 1 mentelmi bizottság záros határidő alatt hozza-e meg határozatát, a mit a 188. §. esetében a háznak joga van elhatározni: minden képviselő­nek joga van hozzászólani, de nem csak ezen a czimen, hanem a házszabályokra való hivatkozás czimén is. A házszabályoknak, gondolom, 215. §-a alapján Lengyel Zoltán képviselő ur három Íz­ben is jelentkezett, mielőtt az a határozat enun­cziáltatott, hogy képviselői jogát gyakorolja. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De daczára an­nak — meglehet, hogy tévedésből, sőt szívesen feltételezem, hogy igy történt, (Felkiált ás oh a szélsobalóldalon: Erőszakosan! Törvénytelenül!) habár jogom volna más konklúzióra jutni — de tényleg megakadályoztatott egy képviselő abban, hogy ezen kérdéshez hozzászólhasson. (Ugy van! Ugy van! a szélsobalóldalon.) Ezen jegyzőkönyvnek hitelesítése nélkül és előtt a mentelmi bizottsághoz való elküldése tehát ezen okból is annyival inkább törvénytelen, mert megakadályoztatott egy képviselőnek felszólalási joga, már pedig a szólásszabadság joga leg­nagyobb értékű kincse a képviselőháznak. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. ház! A mit még mondani akarok, az nagyon rövid. (Halljuk.') Itt folyton disputál­nak a 202. §. értelme felől. A mint már Barabás Béla képviselőtársam emlité, nem egyszer, ha­nem számtalanszor fordult elő eset arra, hogy a ház tagjai ugy búcsúztak el egymástól, hogy a napirendet meg nem állapították, hanem össze­hivatott egy uj ülés egyenesen azzal a rendel­tetéssel, hogy az fogja a napirendet megállapí­tani. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) Barabás Béla: De most meg akarták mu­tatni, hogy ők győztek! Polónyi Géza: Ezt csak annak a bizonyí­tására említem fel, hogy a házszabályoknak 202. §-a nem olyan kategorikus és nem olyan abszolút érvényű, hogy azt jelentené, hogy ebben a par­lamentben esetleg bárom esztendeig kell együtt ülni, míg a napirend megállapítva lesz. Ellen­kezőleg áll a dolog, t. képviselőház, és itt hivat­kozom a házszabályokra, és azonkívül hivat­kozom magának az elnök urnak egy enuncziá­cziójára. Itt van a házszabályoknak 203. §-a. Emlékezhetnek azok, a kik együtt tárgyaltuk ennek a szakasznak törvénybe iktatását, hogy a legfőbb kívánságunk és követelésünk az volt, hogy egy házszabálybiztositék alkottassák az iránt, hogy az ellenzéket ne lehessen fizikailag ki­fárasztani és lehetővé tenni a parlamentben azt, hogy a képviselők fizikai okokból kép­viselői kötelességüket ne teljesíthessék. Ez pedig ugy lett elérve, hogy rögtön a 202. §-ra követ­kező 203. szakaszban, tehát egy következő sza­kaszban, a lex posterior derogat priori elvénél fogva megmagyarázta a képviselőháznak ház­szabályalkotó bizottsága és a képviselőház azt elfogadta, hogy az ülések rendjét megállapítja a ház, és ezen határozattól eltérni csak egy esetben lehet: t. i. meghatározott törvényjavas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom