Képviselőházi napló, 1901. XVIII. kötet • 1903. julius 23–november 11.

Ülésnapok - 1901-319

96 3l 9. országos ülés 1903 Julius 29-én, szerdán. baloldalon.) Azt hiszi a t. mentelmi bizottság, ugy kell neki is eljárni, mint a rendőrnek, hogy a mint látja az utasítást és parancsot, akkor nincs törvény előtte, csak azt teszi, a mit neki el kell végeznie? (Nagy mozgás.) A másik, a mit kiemeltem, az, hogy határnapot kell kitűzni a bizottságnak. Mondják meg a t. képviselő urak, ki volt e bizottságnak elnöke, ki tűzte ki a határnapot, melyen a képviselő urak megjelenjenek, miképen történt az idézés és hogy mertek a képviselők mindenféle szabály ellenére összegyűlni, ott határozatokat hozni és foganatosítani? Polónyi Géza: Ez mentelmi eset. Be kell jelenteni. (Zaj és mozgás.) Barabás Béla: Ez a mentelmi jog megsértése ! Lengyel Zoltán: A harmadik, a mit szintén kiemeltem, az, hogy az érdekelt képviselőt a bizottság értesiti. Kérdem én Szivák Imre t. képviselőtársamat, hogyan és_ miből tudja, hogy ki az érdekelt képviselő? Én sem tudom, az illető maga sem tudja, az elnök ur sem állapította meg. (Mozgás.) Az igen t. elnök ur határozatot enuncziált, a melyben nem volt az, hogy ki ellen szól a határozat és mégis elment tanúskodni. Kérdem tehát az elnök urat, hogy ki ellen tanúskodott? (Egy hang a jobboldalon: Zárt ülés előtt tanúskodott !) Engedelmet kérek, ha zárt ülés előtt vagy bármikor is tanúskodott, ha az elnök ur tudja, ki ellen jelenti be a mentelmi esetet, ezt akkor meg kellett volna mondani, ha pedig nem tudta, akkor nem lett volna szabad a mentelmi esetet a háznak bejelenteni, szóval a t. elnök ur sem nem tudta a bűnöst, sem nem akarta megmondani, hogy ki vétkezett, miképen jutott abba a helyzetbe, hogy mégis tanúskodhatott ellene? Bartha Miklós: Kemény dilemma! Lengyel Zoltán: Én, t. képviselőház, végig soroltam egy egész rakás házszabálymegsértést, felemiitettem nemcsak a mentelmi bizottság kiküldését, az eset bejelentését, a szólásszabadságnak tőlünk való elvonását, hanem a mentelmi bizottságnak példátlan eljárását, mint egy erőszakos kísérletet és a végére hagytam, hogy kivégezni próbálnak olyan embereket, a kikről azt sem tudták, kik azok, kik a bűnösök, miben vétkeztek és miben itélendők el? Én tudomására hozom ezeket az igen t. elnök urnak, mert ezekben a házszabályok megsértését látom (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) és mert ezekben egyszersmind mentelmi esetet is látok. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Legyen szíves ezekben az elnök ur intézkedni és találja meg a módját annak, hogy a jogfolytonosság ilyetén megszakításával, hogy miképen juthat el a ház ezen ügyekben a jogos és törvényes alapra? (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Polónyi Géza: Ülés alatt hívták ki a képviselőket tanúskodni, ez a mentelmi jogunk nyilvánvaló megsértése. (Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: Önöknek bármi ellen lehet kifogásuk, de én biztosan mondhatom azt, hogy semmi sem veszedelmesebb az alkotmányra, a nemzet életére és annak jövőjére, mint az erőszak és a korrupczió. (Igaz ! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Ne csodálkozzanak tehát önök azon, hogyha mi ez alkalommal a végletekig készek vagyunk ezen dolgok tisztázása végett elmenni és ha a házszabályok érintetlen fentartása végett a legerősebb harczot veszszük fel, mert, a mint mondottam, az alkotmányra az a legveszedelmesebb, a mikor az erőszak és a korrupczió párosul egymással. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) B. Feilitzsch Arthur: Személyes kérdésben kérek szót, t. ház! (Zaj.) Elnök (csenget)." T. ház! Legyen szabad nekem egypár észrevételt tenni azokra, a miket Lengyel Zoltán t. képviselő ur előadott. (Halljuk ! Halljuk!) Nagyon temészetes, hogy én azok felett, a miket a képviselő ur felhozott, vitába nem bocsátkozhatom, mert az elnöki székből nem áll jogomban azokkal a vitát felvenni, azonban egyes kijelentéseket kénytelen vagyok a t. képviselő ur megjegyzéseire tenni. (Halljuk! Halljuk!) Először is, miután bevezető szavaimban, mikor az ülést újból megnyitottam, kijelentettem azt, hogy az elnökség részéről semmiféle tendenczia abban az irányban nem forgott fenn, hogy Lengyel Zoltán képviselő urnak a házszabályokhoz való szólásjogot meg uem adta, ez a kijelentés, azt hiszem, elégséges arra, hogy annak szüksége, hogy a képviselő ur ezzel szemben bármiféle kijelentést is tegyen, önmagától elessék. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon) A második, a mit a t. képviselő ur az elnökséggel szemben felhozott az, hogy az elnökség a jogok kijátszását és a szólásszabadság korlátozását czélozza. Arra nézve, hogy ezen törekvés egyáltalán nem vezérli az elnökséget, hivatkozom a háznak bármely tagjára, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) miszerint a jelenlegi elnökséget ezzel a váddal illetni jogosan egy képviselőnek sem lehet. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A mi harmadszor azt illeti, hogy az általam bejelentett mentelmi esetet a mentelmi bizottsághoz utasítottam a nélkül, hogy erre nézve a háznak határozatát provokáltam volna, e tekintetben hivatkozom arra, hogy méltóztassék megnézni a gyorsírói jegyzeteket és azokból bárki is meggyőzödhetik arról, hogy én ez ügyben igenis, a ház határozatát kikértem. (Ugy van! jobbfelöl.) Lengyel Zoltán : De akkor meg kellett volna adni nekem is a szólásjogot! (Zaj. Elnök csenget.) Elnök: Én egészen nyugodtan végighallgattam Lengyel Zoltán képviselő ur meglehető-