Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-295

295.. országos ülés 1903 június 30-án, kedden. 41 tatkozása alkalmával fog először annak szüksége felmerülni, hogy a kormány nyilatkozatát egyenesen napirendre tűzni indítványozzuk, és akkor jut a képviselőház azon helyzetbe, hogy a napirendre tűzés során mindenki a maga konkrét indítványát megteheti, megteheti tehát azt az inditványt is, hogy bizalmatlanság nyilváníttassák a kormány iránt, és ha a t. képviselőház többsége azt ily módon elfogadja, mint a hogy ebben az esetben remélem, hogy el fogja fogadni, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) akkor merőben lehetetlenség, hogy a főrendiház előtt való bemutatkozás előbb történhessék meg, mielőtt még tájékozódnának a tekintetben, hogy a képviselőház milyen nézetben van. Ezek után arra kérném a t. képviselőház elnökét, méltóztassék a szokásos öt perezre az ülést felfüggeszteni, és azután folytassuk ennek a javaslatnak további tárgyalását, és csak azután fogunk a napirendre vonatkozó indítványokkal előállani, hogy a képviselőháznak módot és alkalmat nyújtsunk, hogy a kormány programmja tekintetében állást foglaljon. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Zaj balfelöl. Jülnölc csenget.) Nagy Ferencz: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) ügy vagyok meggyőződve, hogy sem Holló Lajos, sem Eötvös Károly t. képviselőtársamnak indítványa a mi közjogunkban nem gyökerezik. A két háznak egymásközti viszonya tudvalevőleg törvényben kimerítően szabályozva nincsen, hiszen annak idejében, mikor 1885-ben a főrendiház reformja tárgyaltatott, az eredmény az volt, hogy ezt a kérdést pedig törvénynyel újonnan szabályozni nem kívánjuk, hanem meghagyjuk az eddigi gyakorlatot. (Zaj balfelöl, jdnöJt csenget.) Bocsánatot kérek, mármost mi volt az eddigi gyakorlat a két ház egymáshozi viszonyára nézve? Mi csak két esetet tudunk arra nézve, hogy a képviselőház tárgyalása és határozathozatala a főrendiház határozathozatalát megelőzi, az egyik a költségvetés, a másik a törvényjavaslatok; minden más esetben a két ház tárgyalásai párhuzamosan mehetnek. (Zaj. Ellenmondásoh a bal- és a szélsöbaloldalon.) Hogy a tárgyalás párhuzamosan ne mehessen, vagy hogy a képviselőház tárgyalását és határozatát megelőzőleg a főrendiházban tárgyalás ne történhessék, az semmiféle törvényben, sem gyakorlatban nincsen kimondva. Már most különösen a mi Eötvös Károly t. képviselőtársamnak azt a közjogi kérdését illeti, hogy vájjon akkor, mikor egy uj kormány a törvényhozásnak bemutatkozik és mikor az uj kormányelnök kéri a házat, hogy felolvastassanak azok a királyi elhatározások, a melyekkel a háznak tudomására hozatik az, hogy ime egy uj kormány neveztetett ki és ezt ő Felsége a törvényhozásnak ime bejelenti, kérdezem Eötvös Károly t. képviselőtársamtól, hogy midőn az uj kormányelnök ezt a királyi elhatározást ugyanazon a napon a két házzal közli, nem-e alkalmasabb eljárás, hogy ezt az egész törvényhozás BfiPVH. NAPLÓ. 1901 —1906. XVII. KÖTET. vegye tudomásul, ne pedig csak a törvényhozásnak egyik fele? Hiszen az által, hogy a királyi elhatározás az uj kormány kineveztetése tárgyában mindkét házzal közöltetik, egyáltalában nem vétetik el sem a képviselőháznak, sem a főrendiháznak azon joga, hogy ezt a bejelentést tárgyalja és hogy különösen a kormányelnöknek programmját is napirenden levőnek tekintse és ha tetszik, arra annak tárgyalása után határozatot is hozhasson felette, akár egy bizalmatlansági határozattal is. Azt elismerte a t. képviselőtársam is, hogy a főrendiház épugy cselekedhetik, mint a képviselőház, hogy tudomásul veszi a bejelentést, tárgyalásra kitűzheti és ott is époly határozatot hozhat, mint a milyent itt nekünk hozni lehet. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: De csalt azután!) Már most az semmi gyakorlaton nem alapul, hogy okvetlenül a képviselőház határozatának kelljen megelőznie a főrendiház határozatát. Minthogy tehát a képviselőháznak tárgyalása a a miniszterelnök ur programmjára nézve semmi rövidséget nem szenved és nem lesz prejudikálva ennek azzal, hogy a miniszterelnök ur azt a királyi rezolueziót, a melylyel a maga kineveztetését, uj kormányalkotását és programmját itt előterjesztette, a főrendiházban is előterjeszsze, mondom, miután ez által semmi sincs prejudikálva a képviselőház további tárgyalásának és határozathozatalának, én a képviselőház t. elnökének indítványát teszem magamévá, hogy a ház ülésezése annyi időre függesztessék fel, (FelMáltásoJc a szélsöbaloldalon-' Annyi időre!?) — hisz a félórát nem kell épen a momento ad momentum venni — a mig a főrendiházban a bemutatkozás megtörténik. (Mozgás a szélsőbaloldalon. Helyeslés jobbról.) Eötvös Károly: T. ház! Egyenesen és ismételten hozzám intézett kérdésére az előttem szólt t. képviselőtársamnak, de meg félreértett szavaim helyreigazítása czimén is kérem, méltóztassék megengedni, hogy csak annyit mondhassak, hogy két indok vezetett engem abban, — én elméleti értekezésbe bocsátkozni nem akarok itt és most ennél a kérdésnél — mondom két indok vezetett engem, és semmiféle nem tudom micsoda feszengés a főrendiház jogai és méltósága ellen engem nem bántott. Az egyik indok az, hogy 1848 óta, mióta népképviseleti és főrendiházi alakulása van a mi törvényhozásunknak, azóta nem történt az az eset, hogy mielőtt a bemutatás itt befejeztetett volna, az már előbb a főrendiházban ment volna végbe. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Ez soha sem történt meg. (Zaj a jobboldalon.) T. képviselőtársam paragrafust és statisztikát mutathat ellenkezőt, de tényt nem; én pedig megvárom házunk t, elnökétől is, de magától a t. háztól is, hogy alkotmányos életünkben azt, a mi eddig soha meg nem zavart gyakorlat volt, •tiszteletben fogja tartani. (Helyeslés a bah és a szélsöbaloldalon.) Ez az egyik okom. 6