Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-314

446 31?i, országos ülés 1903 Julius 22-én, szerdán. feledkezett. Jelesen elfelejtette kimutatni, hogy a mi eljárásunk mennyiben nem törvényes és nem felel meg a házszabályoknak? (Mozgás és zaj a középen és a jobboldalon. Halljak! Hall­juk ! balfelöl.) Mihelyt mi a házszabályok állás­pontján és keretében állunk, akkor a mi állás­pontunk helyes. (Mozgás jobbfelöl. Zaj a szélső­baloldalon. Halljuk! Halljuk !• Elnök csenget,) Emlékeztetem t. képviselőtársamat arra, hogy az is egy elfogadott parlamentáris szokás, hogy a kérdések itten a második olvasásnál szoktak eldőlni és hogy ezek a harmadik olvasásnál többé vita és döntés tárgyát nem képezik. A t. képviselőtársam, mikor a jászberényi törvényszék áthelyezéséről volt szó, azt, a mi itt már a második olvasásnál keresztülment, megbuktatta a harmadik felolvasásnál. Egészen szokatlan volt a dolog; de helyesen és jogosan cselekedett. Ezen jogunkkal élünk mi is, t. képviselőház, (Ugy van! a szélsőbáloldalon.) ha oly eljárással szemben, a melyet mi inkorrektnek tartunk, minden jogos parlamentáris eszközzel küzdünk. (Uqy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A. t. képviselőtársam felfog klasszi­kus parlamentarizmus talajában gyökerezik, de, fájdalom, elfelejti, hogy minálunk erről a klasz­szikus parlamentarizmusról szó sem lehet. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Nem lehet pedig szó azért, mert mi nem vagyunk önállóak; mert a magyar király egyszersmind osztrák császár és az osztrák érdekek és az osztrák kormány mindig belejátszanak ide a mi ügyeinkbe. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én a múlt alkalommal a lehető legkomolyabban, történeti és ténybeli argumentumokkal magya­ráztam és bizonyítottam be, hogy nálunk a par­lamentáris rendszer alapkövetelményei lábbal tiportatnak. Felhoztam, hogy a választásoknál nincs és nem lehet köztünk paritás igen egysze­rűen azért, mert ellenünk dolgozik a kormány­zati apparátus. (Ellenmondások- és felkiáltások jobbfelöl: Kassán is?) Méltóztassanak megczá­folni. (Nagy zaj.) Talán csak szabad nézetei­met elmondani? (Halljuk.! Halljuk!) Ez annyira áll, hogy merem állítani, hogy mig minálunk titkos szavazás nincs, nekem a magyarországi közvélemény megnyilatkozásáról ne beszéljen senki. (Zaj jobbfelöl.) Én nem vagyok barátja a titkos szavazásnak, de épen az bizonyítja a helyzetnek egészségtelen voltát, hogy ily eszkö­zökre van szükség. Ivánka Oszkár : Ez a felfogás egészségtelen ! Beőthy Ákos: Tessék egészségesebbel elő­állni. Tessék meggyőződve lenni, hogy szeren­csésnek fogom magam, érezni, ha nem közbe­szólásokkal, hanem komoly, tartalmas beszéddel fog a ^képviselőtársam megczáfolni. Állítottam, hogy a parlamentarizmusnak az a követelménye, hogy a t. túloldal következetes maradjon elvekhez és személyekhez, nem tarta­tik meg. Állítottam azt és különösen t. képvi­selőtársam szavait idéztem, hogy a parlamenta­rizmus egészséges működésének követelménye, hogy a koronát a parlamenti küzdelembe bele­vonni nem szabad, hogy ez velünk szemben folytonosan történik. Ha igy áll a dolog, akkor engedelmet kérek, itt nem csekély kérdésről van szó, hanem szó van a parlamentáris rendszerről, az egész alkotmányról, nemzeti létünk bázisáról és ezzel szemben egészen jogosult a legerőtel­jesebb küzdelem. T. képviselőtársam hivatkozott arra, hogy a hazáért mindent fel lehet áldozni, csak a ha­zát nem. Ezt nemcsak ő mondta, hanem mondta Deák Ferencz is. Mondta pedig az 1861-iki országgyűlésen, a hol én jelen voltam, mint hall­gató. Hallottam és mélyen szivembe vésődtek szavai, de ugyanakkor mondta azt is, a mit idéztem, hogyha a kormány nem áll törvényes alapon, a tárgyalások fonalát megszakítja és állította, hogy azokat a jogokat, melyeket tőlünk erővel elvesznek, visszaszerezhetjük, de a melyek­ről mi mondtunk le, azok örökre elvesztek. Ez az én álláspontom és én egész életemnek tar­talmával, tanulmányával és becsületes meggyő­ződésével állok azért helyt, a mit itten cselek­szem. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. képviselőház! Áttérünk 'most már az interpellácziókra. Ezt megelőzőleg a holnapi napirendre nézve javaslom, hogy a mai napirendet méltóz­tassék holnapra áttenni. Elfogadja a ház? (He­lyeslés.) Ha elfogadja, ezt határozatilag kimondom. Az interpellácziókra nézve van egy előter­jesztésem. Miután három igen sürgős interpel­láczió van, a többi interpelláló képviselő urak belenyugodtak abba, hogy ma csak ezen három sürgős interpelláczió tétessék meg, a többi szombatra maradjon. (Helyeslés.) A sorrend ez volna: először Olay Lajos adná be interpellá­czióját, ezt követné gróf Esterházy Mihály és végül következnék Bartal Aurél interpellá­cziója. (Helyeslés.) Következik Olay Lajos képviselő ur in­terpelláczió] a. Olay Lajos: A katonai szabályzatok értel­mében nem szabad a földmiveseket fegyvergya­korlatra az aratás és cséplés ideje alatt be­hívni. (Halljuk! Halljuk!) A múlt alkalommal az igen t. honvédelmi miniszter ur — és ezért köszönettel tartozom magam, és azt hiszem, tar­tozik a nemzet is — szíves volt intézkedni, hogy a Julius hóra történt behivások vissza­vonassanak és a földmivelő nép az aratástól el ne vonassák. Ujabban, — és lehetetlen, hogy ezt az igen t. honvédelmi miniszter ur ne tudja — az ösz­szes tartalékosok augusztus 9-ére 30 napi fegy­vergyakorlatra be vannak híva. Ha a katonai szabályzat törvény — a mint törvény, mert ő Felsége felruháztatott törvény által azzal a jog­gal, hogy azokat ő adja ki, — akkor kérem a honvédelmi miniszter urat, legyen szives és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom