Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.
Ülésnapok - 1901-314
436 3lí. országos ülés 1903 Julius 22-én, szerdán. teóriát állítjuk fel, akkor azt kell mondanunk, hogy a 67-ik törvényeknek alkotói, a kiknek szemei előtt, a kiknek életében, a kiknek közreműködése mellett ez az intézkedés életben maradt, vagy nem tudták a saját maguk által alkotott törvényeknek értelmét, vagy tudva, annak a törvénynek állandó megsértésébe belenyugodtak. (Ugy van! a jobboldalon és a középen.) De ebben a bűnben azután részesek az 1867 óta a kormánypadokon ült mindazon férfiak is, a kiknek nevei a t. ellenzék előtt is tiszteletben állanak, (ügy van! a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) Holló Lajos: Nem szereztek érvényt a törvénynek ! Gr. Apponyi Albert: Ebben a bűnben azután részes egy Szilágyi, egy Wekerlc és mindannyian. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Engedelmet kérek, ebből azután az a sajátságos törvénymagyarázati adalék derül ki, hogy az 1867 : XII. t.-czikket azok közül, a kik megalkották, a kik pártolták, egy sem értette, csak azok értették, a kik azt támadták. (Derültség a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) De, t. képviselőház, azok sem. Bartha Miklós: Kerkapoly értette! Rákosi Viktor: Félreértette! (Zaj.) Gr. Apponyi Albert: Engedelmet kérek, t. képviselőház, ha egy törvénytelenség eltűréséről van szó, akkor ilyen olcsó felmentés nem lehetséges. Akkor azzal szemben nincs más mód, mint, ha törik, ha szakad, érvényt szerezni a törvénynek, vagy visszalépni és azt a helyet elhagyni. (Helyeslés a baloldalon.) De, mint mondom, nem tudták és nem értették meg helyesen ennek a törvénynek az értelmét nemcsak az összes képviselőházi, 1867-es alapon álló pártok sem. de nem értette mindeddig helyesen maga a t. függetlenségi párt sem, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen. EllenmondásoTc a szélsöbaloldalon.) mert bocsánatot kérek . . . Ugron Gábor: Mindig követeltük! Gr. Apponyi Albert: Követelték mindig, ezt elismerem, Ugron Gábor t. képviselőtársam nem egyszer szólalt fel ebben az irányban. Követelték, de engedelmet kérek, mind máig nem azon a módon és azon az alapon, (Elénk helyeslés a jobboldalon és a, középen,) a mely módon és alapon törvénysértésnek megszüntetését követelni kell. (Zaj a szélsőbaloldalon!) Holló Lajos: Ezért teszszük ezt most. Gr. Apponyi Albert: Én ebből csak azt a következtetést vonom le, hogy ilyen előzmények után a parlamenti jogrendnek megbontása ezen az alapon nem tekinthető megengedhetőnek. (Ugy van! a jobboldalon és a középen. Zaj a szélsöbaloldalon.) A parlamenti jogrendnek megbontása csak a jogrendnek egy kétségtelen megsértésével szemben lehetséges. (Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Már pedig a legmesszebb haladva az önök álláspontja felé, tegyük fel, hogy a törvénynek az az értelmezése helyes, a melyet önök vallanak; de miután, lehet mondani egy század alatt, és az ujabb alkotmányos érának 35 esztendején át, — épen erre a 35 évre hivatkozom, — a törvénynek ezt a magyarázatot csak sporadicze adták, (Ellenmondások a szélsöbaloldalon.) — igen, adták, de csak sporadicze, — de mint törvénysértésnek megszüntetését, mint olyat, következetes akcziőval sohasem követelték... (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Krasznay Ferencz: Annál erélyesebben kell követelni mostan! (Zaj a jobboldalon és felkiáltások : Halljuk ! Halljuk !) Barabás Béla: Azért követeljük most! (Halljuk! Halljuk!) Gr. Apponyi Albert: . . . ennélfogva a rendes parlamentáris eljárás utján való ismételt követelés és akczió sikertelensége esetén lehetne talán arról szó, de mindjárt első kísérletre, épen 35 esztendő óta való első fellépésre az ultima ratioval megkezdeni: erre én még azt az igazolást sem tudom találni, a mit egyáltalában bármely obstrukezió mellett találni lehet. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Barabás Béla: Egyszer csak bele kell fogni! Azért kell most megcsinálni, hogy ne legyen többé obstrukezió! (Halljuk! Halljuk!) Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! Én ebből nem azt a következtetést vonom le, hogy ne követeljék a magyar nyelv érvényesítését, (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) nem ezt vonom le, hanem én csak azt a következtetést vonom le. hogy az előzményekben nincs alap arra, hogy ezt már első kisérletképen már a végső eszköz alkalmazásával követeljük. (Ugy van! r Ugy van! a jobboldalon.) És, t. képviselőház, én megmondom önöknek, — senki előtt sem titok, sem a t. kormány előtt, sem senki előtt, — hogy igenis, ugy én, — mint ezt felszólalásomból láthatják, — valamint a szabadelvű pártnak minden tagja, a magyarságnak, a magyar hadsereg fogalmának érvényesítését a közös hadseregben igenis kívánjuk, óhajtjuk. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Egy hang a szélsöbaloldalon: Megpuhullak!) Bocsánatot kérek, legyen szabad e közbeszólásra valamit megjegyeznem. (Halljuk! Halljuk!) Krasznay Ferencz: A katonai vita elején puhultak meg! (Zaj a jobboldalon és felkiáltások : Halljuk! Halljuk! Egy hang a szélsöbaloldalon : Nem Apponyiról mondjuk!) Gr. Apponyi Albert: Jól van, t. képviselőház. Én nem arrogálom magamnak azt, hogy jobb vagyok másoknál. Én, t. képviselőház, nem puhultam . meg a hatalommal szemben ós nem puhulok meg egy ellenzéki akcziónak bármely erélyével szemben, ha azt meggyőződésem szerint nem helyeslem. (Helyeslés a jobboldalon.) Mondom, t. képviselőház, régen, mielőtt ez az itteni akczió megindult, tudták és tudják, hogy én azt, hogy a magyar csapatoknál a szol-