Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-310

310. ORSZÁGOS ÜLÉS 1903 Julius 17-én, pénteken, Dániel Gábor elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések, ezek során Vojnits István megbízólevelének bemutatása. — A miniszterelnök programm-nyilatkozata fölötti vita folytatása. A kormány részéről jelen vannak: gróf KhuenHéderváry Károly, Lukács László, Plósz Sándor, Láng Lajos, Darányi Ignácz. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 40 pereskor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvét vezeti Szőts Pál, a javaslatok mellett felszólalókat Hertelendy László, az azok ellen felszólalókat Trubinyi János jegyzők jegyzik. Következik a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Szőts Pál jegyző (olvassa az 1903. évi Julius hó 16-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Vojnits Istvánnak, Báes-Bodrog vármegye ujverbászi választókerületében megválasztott képviselőnek megbízólevelét. Megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadatik az állandó igazoló-bizottságnak. Bemutatom Kálosy József képviselő levelét, melylyel öt heti s Molnár József képviselő levelét, melyben hat heti szabadságidő engedélyezését kéri. A ház a kért szabadságidőt nevezett képviselőknek megadja. Jelentem, hogy Putnoky Móricz képviselő a számvizsgáló-bizottságban viselt tagsági állásáról lemondott. A ház a lemondást tudomásul veszi s az uj választás elrendelése iránt annak idején fog intézkedni. Bemutatom Kolozs vármegye közönségének feliratát a kisebb zálogkölcsönök adómentessége iránt; Debreczen sz. kir. város közönségének feliratát, II. B-ákóczy Ferencz és társai hamvainak hazaszállítása iránt. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik napirend szerint a további teendők iránti intézkedésről szóló vitának folytatása. Trubinyi János jegyző: Mezőssy Béla! Mezőssy Béla: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A tegnapi ülés végén báró Dániel Ernő igen t. képviselőtársunk olyan hazafias, meleg magyar érzéstől áthatott felszólalást tartott, hogy egész őszintén kimondom, ez a felszólalása az én szememben sokkal többet ér, mint az összes politikai tevékenység, a melyet ő addig kifejtett, a mig a tényleges hatalom birtokosa volt. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Azt mondotta igen t. képviselőtársam — szó szerint hivatkozom az ő szavaira — (olvassa): »Azt a törekvést, hogy az 1867 : XII. t.-cz.ben jelzett magyar hadsereg teljes mértékben érvényesüljön és megvalósuljon, ki volna ebben az országban, a ki ezt helyesnek és jónak ne tartaná?« Azt mondotta továbbá (olvassa): » Magam sem vonakodom annak kijelentésétől, hogy én is szükségesnek és czélszerünek tartom, hogy a magyar szellem mind azon ezredekben, a melyek Magyarországon vannak dislokálva, necsak meghonosittassék, hanem kultiváltassék is.« (Helyeslés a széls'óbaloldalon.) T. képviselőház, valósággal aranyszavak, a melyeknek én minden betűjét feltétlenül aláírom. Csak egy a kár, egy a bökkenő, és ez az, hogy miért van az a magyar politikai közéletben, hogy a mi államférfiaink csak akkor mernek a magyar hazafiság hangján beszélni, ha már bukott nagyságok ? (Élénk helyeslés a szélsőhaloldalon.) És csak akkor mernek igy beszélni, ha a politikában a hatalomra juthatni már nincs semmi reményök? Nem személyes czél-