Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-309

309. országos ülés 1903 j vesén fogadtatnak, és niagauu sem vonakodom annak kijelentésétől, hogy én is szükségesnek és czélszerünek tartom, hogy a magyar szellem mindazokban az ezredekben, a melyek Magyar­országon vannak dislokálva, (Felkiáltások a szélsobáloldalon: Nagyon helyes!) nemcsak nieg­honosittassék, hanem kultiváltassék is. (Élénk helyeslés és taps a szélsobáloldalon.) Gajáry Géza: Mit csodálkoznak rajta? Polónyi Géza: Nagyon helyes! Lengyel Zoltán: Ha egy véleményen vagyunk, akkor miért vitatkozunk? (Zaj a jobboldalon.) Boncza Miklós: Nem ti csináljátok meg, hanem mi! B. Kaas Ivor : A munka a mienk, a dicső­ség önöké, csak eredménye legyen! (Zaj. Hall­juk! Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget.) B. Dániel Ernő: Habár ezt, mint egy olyan politikai meggyőződést enuncziálom, a melynek elérésére törekednünk kell, . . . Polónyi Géza: Helyes! B. Dániel Ernő: , . . mégis azt mondom, hogy az a mód, a melylyel önök ezeknek az eszméknek a diadalát kivívni akarják,... (Nagy mozgás és zaj a szélsobáloldalon.) Polónyi Géza: Ez egy nobilis beszéd! (Zaj a szélsobáloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget.) Babó Mihály : Hát csinálja meg a többség, vagy ajánljanak más módot! A felett lehet vitat­kozni, hogy jó-e a módszer, vagy nem! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! B. Dániel Ernő: . . . káros mind az ország közgazdasági, mind pedig az állam politikai ér­dekeire nézve. Hock János: Biztosítsák a nemzeti jogokat és nincs obstrukezió! Elnök (csenget): Méltóztassék türelemmel meghallgatni a szónokot ! Hock János: Nagyon helyesen, az én lelkem szerint is beszél! Elnök: Kérem, ne tessék folyton közbe­szólani! B. Dániel Ernő: Mert az az obstrukezió lehet egy igen hatalmas fegyver, de mindig csak romlásra lehet használni, építésre soha. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondá­soh balfelb'l.) Hock János: Sokszor a rombolás is építés! (Nagy zaj balfelöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek, különben kénytelen leszek név szerint megnevezni a kép­viselő urakat. B. Dániel Ernő: Az obstrukczióval negatív eredményt el lehet érni; el lehet érni azt, hogy valami meg ne történjék, hogy valami meg­akadályoztassák, de azt nem lehet elérni, hogy valami pozitív dolog megtörténjék. Én nem örülök az obstrukeziónak, nem azért, mint hogyha nem helyeselném az eredményét, de nem örülök annak, hogy milyen módon éretett el az az eredmény, mert ezt a fegyvert minden eset­KÉrvn. NAPLÓ. 1901 —1906. xvn. KÖTET. ulius lfí-án, csütörtökön. 35.'! ben elítélendőnek találom. Igenis konstatálom azt, hogy egy negatív eredmény el lett érve és ez abban nyilvánul, hogy azok az ujonezo­zási törvényjavaslatok, a melyek az obstruk­ezió megindításának tulajdonképen az okát képezték, a ház asztaláról visszavonattak, (Zajos ellenmondások balfelöl.) a tárgyalás napirendjéről levétettek. (Felkiáltásuk a szélső­baloldalon: Egyelőre!)Ne méltóztassék azt hinni, abban a véleményben lenni, hogy ez az ered­mény, a melyre már eddig rámutattam, ez va­lami nagyon csekély értékű dolog, mert ezzel az eredménynyel még egy dolog éretett el, az t. i.. hogy azok az eszmék, a melyekért az obstruk­ezió tulajdonképen megindult, _ most már állan­dóan napirenden maradnak. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsobáloldalon.) Polónyi Géza: Ugy látszik most már meg­értjük egymást. (Zaj balfelöl.) B. Dániel Ernő : És ha azok, a kik az obstruk­cziót eddig csinálták, e felett méltán érezhetnek örömet, ugy ez az öröm annál tisztább lehet, mert ezt az örömet a legyőzöttek fájdalma sem zavarja meg. (Elénk helyeslés és tetszés balfelöl.) Polónyi Géza: Ez gavalléros beszéd ! Hock János: Adják meg a garancziákat, leszerelünk szívesen. Elnök (csenget): Kérem Hock képviselő urat, ne szóljon folyton közbe ! Lengyel Zoltán: Sokáig hallgatott a képvi­selő ur! Elnök: De Lengyel Zoltán képviselő ur, azért kérem, legyen szives csendben lenni! (Derültség.) B. Dániel Ernő: Épen azért, t. képviselő­ház, csodálkozom azon, hogy a mikor már ilyen nagyértékü eredménj^ek elérettek, az obstrukezió nem szerelt le, hanem tovább folytatja romboló munkáját. (Mozgás balfelöl. Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások: Ennek tapsoljanak!) Valóságos megdöbbenéssel és a legnagyobb haza­fiúi aggodalommal értesültem a tegnapi kijelen­tésekből, hogy ezt az obstrukeziót tovább akar­ják folytatni. Kecskeméthy Ferencz: Önök mindig ag­gódnak ! B. Dániel Ernő: Megdöbbenéssel és haza­fiúi aggodalommal, mert meggyőződésem és nézetem szerintem minden garaueziája nélkül a sikernek . . . Ugron Gábor: Majd meglátjuk! Hiszen min­dig azt mondják! B. Dániel Ernő: . . . a legnagyobb veszélybe döntik az országot ugy közgazdaságilag, mint politikailag, a melyre nézve pedig a legnagyobb óvatosságot kellene kifejteni. Hat éve most már körülbelül, hogy gazda­sági provizóriumban élünk. Ugron Gábor: De nem mi miattunk! Az osztrákok miatt! (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Kende Péter: Csak konstatálja a tényt! 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom