Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-294

unius 25-én, csütörtökön. 24 294. országos ülés 1903 j A midőn ezt a tényt konstatálom, azt hi­szem, semmi tiszteletlenséget nem követtem el (Ugy van! a szeísöbaloldalon.) és helyén való megemlítenem. (Tetszés) Más kérdés az — és ezt joga van hirálni mindenkinek — hogy mi­lyen megállapodás jött létre, de, hogy szóba ne álljunk a király kiküldöttjével, ez olyan demo­kratikus elv, a melyet/azt hiszem, Eötvös Károly sem fog magáévá tenni. (Derültség.) Ezt akar­tam megjegyezni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Szólásra Rakovszky István képviselő ur van felirva! Eötvös Károly: Személyes kérdésben ké­rek szót! Elnök: Ha személyes kérdésben kivan szó­lani, akkor Eötvös Károly képviselő urat illeti a szó. Eötvös Károly: T. képviselőház! Személyes kérdésben itt Polónyi t. képviselő ur és Vá­zsonyi t. képviselőtársam közt a felett folyt a vita, hogy szóba álltam-e vagy nem álltam-e, vagy ők szóba álltak-e a bánusszal? Ez a sző kétértelműségre vezethet. A horvát bán, a kit ő Felsége megbízott esetleges kormányalak itas­sál, engem is megtisztelt látogatásával, és én tisztelettel, köszönettel és méltánylással fogad­tam a látogatást, a köztünk folyó beszélgetést pedig nem tárom itt fel, mert nincs rá jogom. (Tetszés és helyeslés a hoz épen.) Ez a dolog történt. Ez lehet szóbaállás, de minthogy szóba­állás még egyéb minden más is lehet, hát ebben az értelemben kérem ezt tudomásul venni. (Al­talános élénk derültség.) Endrey Gyula: Rakovszky István ! Rakovszky István: T. képviselőház! Én is azok közé tartoztam, a kik azt az ivet alá­irtak, a melyben az országgyűlésnek egy behívá­sát kértük. Eötvös Károly: Törüld ki a nevedet! Rakovszky István: Azt nem teszem, hogy kitörüljem, hanem ellenkezőleg még fontosabb­nak és a mai perczben még jobban megindo­koltnak látom azt, hogy aláirtam az ivet, mert én kijelentem, hogy nem azon indokokból irtam alá az ivet, a melyekre azt felhasználták t. Barabás Béla és különösen Polónyi Géza kép­viselő ur, hanem az én álláspontom az aláírás­nál az volt, a melyet itt egészen helyesen Holló Lajos t. barátom foglalt el. Mielőtt annak indokolására rátérnék, egész röviden Polónyi Géza képviselő urnak felszóla­lására akarok reflektálni. A t. képviselő ur, a mikor felkelt, ugy viselkedett ebben a teremben, mint az a férj, a ki rossz fát tett a tűzre, fél a feleségtől, hazajön és már zsörtölődve, vesze­kedve jön haza, hogy ott a házi kellemetlen­séget kikerülje. (Derültség.) Polónyi Géza: Arra házi szerek vannak. Nem kell arra zsörtölődés! (Elénk derültség.) Rakovszky István: A t. képviselő ur itt megjelent, nem indokolta, hogy miért hivtuk össze az ülést, hanem a függetlenségi pártnak egy állásfoglalását védte, a melyet különben én is helyeslek, és gondolom, az én helyeslésem épen azt bizonyítja, hogy nincs iga,zuk a füg­getlenségi t. képviselő uraknak. (Élénk derült­ség.) Ez alkalomból én közbeszóltam, hogy itt arra akarja a t. képviselő ur ezt az ülést fel­használni, hogy mosakodjék. A t. képviselő ur nekem és a pártnak azt felelte . . . Polónyi Géza: A párt nem szólt közbe! Rakovszky István: . . . hogy nem fekete . . . Polónyi Géza: Hogy nem vagyok fekete! Rakovszky István: . . . hogy nem fekete ! Ezt én konstatálom és ezt a bizonyítványt, mint a legfeketébbek egyike, kiállítom, de már annyira az én bizonyítványom nem megy, hogy a t. kép­viselő urnak azt a bizonyítványt adhatnám ki, hogy nem közeledett némelykor a feketékhez ugy, hogy talán kormos is lehetett tőlük. (Élénk derültség.) Különben ez csak egy olyan kis házi per­patvar, ez el van intézve közöttünk. Azonban én a t. függetlenségi pártnak a figyelmét va­gyok bátor egy körülményre felhívni, a mely már politikai konzekvencziákkal jár. Ha jól tudtam felfogni az én t. képviselőtársamnak igen rabulisztikus, igen ügyes, igen tekervényes okoskodását az én egyenes, ostoba paraszt­eszemmel .. . Polónyi Géza: Ez helyes! (Zajos derültség.) Rakovszky István: Én nagyon köszönöm azt, hogy a t. képviselő ur erre a kifejezésre azt mondta, helyes; mert az ostobaságnak még két másik, nem megvetendő tulajdonsága van: a becsületességnek és az egyenességnek tulajdon­sága. __ Én különben beszédének azon politikai ré­szére akarok kiterjeszkedni, hogy a képviselő ur ugy adta elő a dolgot, mintha azok a megálla­podások, a melyek a bánuszszal történtek a függet­lenségi párt konferéncziáján, a pártra nézve nem lennének kötelezők. Mert ha én így jól értettem (Félkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki mondja ezt ? Nem azt mondta!) ha nem igy mondta, akkor okoskodásom elesik, de ha igy értette, az ellen tiltakoznom kell, hogy ha a pártvezérek a párt utólagos hozzájárulásának reményében kötelező Ígéretet tesznek, az egyúttal a pártra nézve is kötelező ne legyen. (Felkiáltások a szélsöbalolda­lon: Ez a mi dolgunk.!) Ez az én álláspontom, a képviselő uraké lehet más. Papp Elek: A mi álláspontunk ellen ne til­takozzék ! (Helyeslés a szélsőhaloldalon és félkiál­tások: Ez a mi dolgunk!) Bartha Ferencz : Ez a mi belügyünk, semmi köze hozzá! Senkinek semmi köze hozzá, a mit mi csinálunk benn a pártkörben! (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Mozgás és zaj. Elnök csenget.) Rakovszky István : Tanulják meg... (Foly­tonos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Rakovszky István: Hogy ha a pártvezérek valamiben megállapodnak, és ezt vállalják a párt

Next

/
Oldalképek
Tartalom