Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-302

302. országos ülés 19t állapodását, akkor a t. miniszterelnök ur hozzá azt a kérdést intézte, hogy tehát számithat-e arra, hogy, a párt ezen álláspontja mellett meg­marad ? Én akkor közbekiáltottam: Ugy lát­szik, a miniszterelnök ur szükségét érezte annak, hogy ezt a kérdést felvesse. T. képviselőház! Ez tisztázza azt az állás­pontot, melyet én elfoglalok. Az igen t. minisz­terelnök ur ugyanis szükségét érezte annak, hogy ezt a kérdést felvesse! Miért? Mert ő maga szándékosan hagyott nyitva sok olyan ajtót, a melyet előre be ' akart előttünk zárni. (Élénk ellenmondás a jobboldalon. Mnöh csenget.) Holló Lajos; Tudva volt, hogy Tomasics lesz a horvát miniszter? Tudva volt az 1899 : XXX, t.-cz. változtatása? Mindez tudva volt előre? S ezzel szemben nem szabad állást fog­lalni ? Barabás Béla: El akarta zárni a lehető­ségét annak, hogy a helyes álláspont, a mi álláspontunk későbben is megnyilatkozzék. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Méltóztas­sék a szónokot meghallgatni. Barabás Béla: A t. miniszterelnök ur el­jött ide, hogy a béke épületét felépitse. Én haj­landó voltam azt a békeépületet átvenni és honorálni; de, bocsánatot kérek, a mig nem látom azt az épületet, a mig nem hallom itt az ország szine előtt az igen t. miniszterelnök ur álláspontját és nyilatkozatát, addig abban a párthatározatban semmi egyéb nem foglaltatik, mint hajlandóság honorálni a mi határozatun­kat. (Zaj a jobboldalon.) Egyéb abban nem lehet. (Igaz ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hiszen, már engedelmet kérek, az teljes lehetetlenség, — hogy ezzel a kifejezéssel éljek, — hogy egy párt, pláne még adott szóról beszéljen akkor, mielőtt még hallotta volna a miniszterelnök ur nyilatkozatát itt az ország szine előtt. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobáloldalon. Zaj a jobboldalon?) Holló Lajos: Az a döntő, a mit itt mond és tesz! (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Méltóztassanak Bara­bás képviselő urat meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Barabás Béla: T. képviselőház! Mindenki­nek a meggyőződése és gondolkozása előtt én tisztelettel hajlom meg. De bocsánatot kérek, én tiltakozom az ellen, hogy az én álláspontomból bárki is következetlenséget magyarázzon ki. (Élénk helyeslés a szélsobáloldalon. Zaj a jobb­oldalon!) Az adott szóra pedig nem is megyek át, mert én szavamat senkinek nem adtam. (Fel­kiáltások a jobboldalon: A párt! Zaj a szélso­báloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Barabás Béla: Én, t. képviselőház, most is kijelentem azt, hogy én hajlandó vagyok egy­oldalú nyilatkozatunkat respektálni és végre­hajtani, ha az igen t. miniszterelnök ur nem július 8-án, szerdán. 195 zárkózik el ridegen azon nemzeti jogok érvé­nyesítése elől, a melyekért mi küzdöttünk, (Elénk helyeslés a szélsobáloldalon. Zaj a jobb­oldalon.) Gajáry Géza: Párthatározatba kellett volna ezt bevenni! (Nagy zaj. Elnök csenget.) Barabás Béla : Sőt mielőtt még a t. mi­niszterelnök ur itt ebben a házban nyilatkozott volna, én azelőtt a képviselőháznak egy időköz­ben összehívott ülésén állást foglaltam pártom határozata mellett nyíltan és őszintén, (Mozgás a jobboldalon.) azzal a határozott és önmagától értetődő feltétellel . . . (Nagy zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsobáloldalon.) hogy a miniszterelnök ur programmja kielégítő lesz. Ez volt az a feltétel. Igaz ugyan, hogy mi azt mondottuk, hogy a további küzdelmet abba­hagyjuk, hogyha a katonai javaslatok vissza­vonatnak. Kossuth Ferencz: A küzdelmet soha! Barabás Béla: Ezúttal: Kossuth Ferencz: Csak az obstrukcziót, a küzdelmet nem! (Zaj.) Barabás Béla: Hisz az magától értetődik, hogy csak ezúttal, most. (Mozgás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsiíbaloldalon.) Kossuth Ferencz : A küzdelmet ezúttal sem ! Elnök: Méltóztassanak a képviselő urat meghallgatni. Hiszen az eszmék tisztázása szük­séges. (Helyeslés.) Barabás Béla: Ha tehát mi, t. képviselő­ház, igenis hajlandóságot mutattunk arra, hogy a küzdelmet most, ezúttal, arra az időre, a mig az alkotmányos rend helyreáll, felfüggesztjük .,. Komjáthy Béla: Nem a küzdelmet! Barabás Béla: Hát tessék magyarázni, a hogy tetszik! Hát az obstrukcziót! ... és másról nem volt szó: nos hát azt kérdezem én bárkitől, — most minden magyar embertől, — hogy ha másnap az igen t. minisz­terelnök ur azt mondja, hogy én a nemzeti jo­gokról egyáltalán semmit tudni nem akarok, de sőt ellene is küzdök, hát mit csinált volna, akkor ez a párt? (Felkiáltások a jobboldalon: Nem mondta!) Hát ennyire nem ment a miniszterelnök ur, mert ezt nem mondta, nem is mondhatta, de hallgatásával és rideg elzárkózásával (Zaj a jobboldalon.) ezt jelezte. (Hosszantartó nagy zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek a ház minden olda­lán, mert szükséges, hogy egymást meghall­gassuk. Barabás Béla: A miniszterelnök ur állás­foglalásával mereven elzárkózott attól, hogy mi jövőre az eredménynek bárminő kis kilátá­sával küzdhessünk jogainkért. (Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Nem áll!) Ha nem áll, akkor neki mint magyar embernek ki kellett volna itt nyilvánítania, hogy respek­tálja mindazokat a nemzeti jogokat, a me­lyek mellett mi küzdünk. Nem respektálta 25*

Next

/
Oldalképek
Tartalom