Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-302

190 302. országos ülés 1903 Julius 8-án, szerdán. én talán az ő szájába akartam volna adni azt, a mit a korlátlan felségjogról mondtam. Én mi­kor a felségjogról beszélek, s egyáltalában mikor jogok gyakorlásáról beszélek, nem hivatkoztam másra, mint az alkotmányos törvényre, (Elénk helyeslés.) és azt a jogot is természetesen csak ugy értettem, mint a törvények keretén belül érvényesíthető jogot. (Élénk helyeslés j obi felől.) Polónyi Géza: Ez teljesen korrekt nyilat­kozat ! Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: A t. képviselő ur felemlíti, hogy a kiegyezési törvényeknek tárgyalása tárgya volt ugyan be­szélgetéseinknek, de nem képezte a tárgyalás anyagát abban az irányban, hogy az a sürgős teendők közé soroltatott volna. Ebben tökélete­sen igaza van a képviselő urnak. Semmi megál­lapodás nem történt e tekintetben, mint a hogy egyáltalában semmire nézve sem történt meg­állapodás. Polónyi Géza: Ez helyes! Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök: Én megbeszéléseink alapján csak azt kívántam konstatálni, hogy az az ut, a melyet én véltem megjelölni arra, hogy az alkotmányos rend helyre­állíttassák, a másik oldalról is ugy fogadtatik-e el, hogy remény legyen arra, hogy azt elérjük. Miután megbeszéléseink alapján arra a meg­győződésre jutottam, hogy igenis van reményem erre: csakis ezen az alapon vállalkoztam azután ő Felségével szemben kabinetalakitásra. Ez alkalommal közbevetőleg vissza kívánok térni arra, hogy mikor én ő Eelsége megbízá­sából megjelentem Budapesten, abból a czélból, hogy értekezzem a pártokkal, nem azért jöttem ide, hogy kabinetet alakítsak, hanem csak azért, hogy informácziókat szerezzek magamnak arra nézve, hogy miképen lehetne az alkotmányos rendet helyreállítani, (Elénk helyeslés jobbjeV'il.) és csak azután, miután erre biztos alapot talál­tam, találtam meg a jogczimet is — egészen nyíltan kimondom — találtam meg — mint egyik t. képviselő ur mondotta, — a »merész­séget^ hogy a kabinetalakitásra vállalkozzam! Ily előzetes megbeszélések nélkül (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) igazuk lett volna a t. képviselő uraknak, ha szememre vetik, hogy nem volt jogczimem e vállalkozásra. De megis­merkedve a törekvésekkel, a nézetekkel, a me­lyek a t. ház minden pártjával való érintkezés folytán és kellő informácziók alapján tudomá­somra jutottak, igenis hittem, hogy jogom van e vállalkozásra, mert tudom, mi a nemzet kép­viselőinek gondolkozása. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) A mi a kiegyezési törvényt illeti, igenis, nem történt megállapodás, a mint mondottam, hogy egyebekre nézve sem történt; csak a meg­beszélések fonalán konstatáltatott az, hogy arra való tekintettel, a mit most akarunk, nézetelté­rés nincs közöttünk. A t. képviselő ur azt a szerencsétlen »egyelőre« szót veti azután némileg szememre, a mely szót programmbeszédem elmondásakor használtam. Igaz, hogy igy kiszakítva beszédem fonalából, jogosan kelthette azt a feltevést, mintha én nem akartam volna megfelelni annak, a mit megbe­széléseink rendén kilátásba helyeztem. De soha­sem gondoltam arra, hogy csak » egyelőre ' füg­gesztjük föl a tárgyalást, hanem nyíltan kimon­dottam azt, hogy igenis felfüggesztjük, de azzal, hogy többé az a javaslat nem tárgyaltatik. (Al­talános helyeslés.) Ezt különben beszédem fona­lán kifejtettem, és azt hiszem, erre nézve ezen­túl nem lehet többé félreértés. (Általános he­lyeslés.) A t. képviselő ur azt mondja, hogy a mit a házszabályokra vonatkozólag mondottam itt, anyagát képezheti annak a vádnak, mintha én bármily, e téren való kezdeményezés által a szólásszabadságot megszorítani kívánnám. (He­lyeslés.) Egyenesen kinyilatkoztatom, hogy ezt bármily időben, bármily opportunitási alapon sem fognám soha sem kérni. (Altalános élénk helyeslés.) Megbeszéléseink folyamán mondottam azt, hogy igenis valószínűnek tartom, hogy be­következhetik egy idő, midőn szükséges lesz a házszabályokat bizonyos revizió alá venni, (Fel­kiáltások a szélsobaloldalon: Ezt Széll is mondta, a költségvetési tárgyalásokra nézve !) azért, hogy a törvényhozásnak működését egyszerűsítsük a nélkül, hogy ez kárára legyen az ügyek komoly tárgyalásának, és olyan módokat találjunk, a melyek a szólásszabadság biztosítása mellett mégis gyorsabb elintézést biztositanak az ügyek­nek. (Helyeslés jobbfelöl.) Nyíltan szeretek min­denről nyilatkozni. Nem zárkóztam el az elől, hogy ily irányban esetleg a klotür is egy bizo­nyos formájában felvétessék, (Zajos felkiáltások a szélsobaloldalon: Hát lesz klotür!) a mit kü­lönben én soha sem forszíroznék a magam ré­széről ; mert hiszen egy házszabályváltoztatás csakis a ház összes pártjainak jóformán köz­megegyezésével létesíthető; ugy, hogy annak foganatosítása keresztül vihető is legyen. (Zaj a szélsobaloldalon.) Csak azért nem zártam ki, mert ugy látom és ugy tudom, hogy Európa minden törvényhozásában . . . Polónyi Géza: De azok nem idegen uralko­dók alatt vannak! (Zajos ellenmondás jobbról.) Lovászy Márton: Az angolok az irek ellen hozták be! (Zaj.) G. Khuen-Héderváry Károly miniszterel­nök : . . . a tárgyalások szabályozásának ez a neme is fel van véve. (Zaj a. szélsobaloldalon.) Korántsem állítom ugy oda a dolgot, mintha ez a házban (Halljuk! a szélsobaloldalon,) nem felelne meg annak, a mit a megbeszélések alkal­mával mondottam. A mit mondtam, az tökéle­tesen megfelel a történteknek. Épen a t. kép­viselő ur volt ki e kérdést szóvá tette, és egyenes kérdést intézett hozzám a házszabályok revíziója tekintetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom