Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-301

3ul. országos ülés Í903 Julius 7-én. kedden. 177 Nem is ez a czélunk, hogy ebben a küzdelemben az erőket megoszszuk. Ma is azt állítom, hogy ennek a küzdelemnek czélja és legnagyobb eredménye épen abban állott, hogy a küzdő táborban mellénk állíthattuk a nemzetből azokat a sorokat is, a melyek eddig távol állottak ettől a küzdelemtől, (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) hogy kiszélesíthettük sánczainkat és kiegészíthettük táborunkat egész légiójával az eddig közömbös elemeknek, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert szentségként emelkedett fel mindenki előtt és minden magyar szívben az ország nyelvéért, az ország jelvényeiért való küzdelem, a melynek harczából senki magát kivonni nem birta és nem akarta és a melyért együtt küzdött, együtt állott mindannyiunkkal, a kik ebbe szent hevüléssel és nemes meggyőződéssel belementünk és bele is akarunk menni mindaddig, mig ezt a küzdelmet eredménynyel be nem fejezhetjük, (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Ne méltóztassék azt hinni, hogy az ilyen küzdelem akkor nem jár vereséggel, hogyha egyszerűen bizonyos mértékben visszavonulást látunk az ellenfélnél. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Vereséggel jár az akkor, ha egy nemzet ehhez a küzdelemhez hozzákezdett és erkölcsi reputáczióját fűzi hozzá, de eredményt nem^ ér el. (Elénk helyeslések a szélsobaloldalon.) Én egyéni reputácziómon ejthetek csorbát, de a midőn egy nemzeti harczot, a melyet elkezdtem és a melyről ismétlem, hogy 35 esztendő óta a nemzetnek első nemesebb felbuzdulása, elejtenék, akkor én a nemzet erkölcsi reputáczióját ejteném el, a mit elbukni engedni semmiképp se szabad. (Elénk helyeslés a szélsőhaloldalon.) Én a kibontakozásnak akadályát nem látom sem a törvényekben, sem a király alkotmányos érzelmében, sem a másik államnak viszonyaiban. Igaz, hogy nehézségeket kelt, hogy midőn Magyarországnak törvényes jogait a dinasztiának el kell ismernie, ez vágyat kelt az ő másik államainak népeinél is. Ez igaz, de ezen valamikor keresztül kell esni. (Elénk helyeslések a szélsobaloldalon.) 35 éwel*ezelőtt meg lett állapítva Magyarország külön államisága Ausztriának népeitől. Csehországnak az az állása, az az alkotmányos külön állása nem volt, mint Magyarországnak. Magyarország 35 évvel ezelőtt kivívta Ausztriával szemben az ő államiságát, Ebből a dedukcziót le kell vonni. És vájjon mivel lesz jobb azt 36 év_, után megtenni, mint most 35 év után, mivel lesz jobb azt megtenni egy év, egy félév, vagy öt év után is mennyivel lesz az akkor jobb és mennyivel lesz könnyebb ? Mennyivel könnyebb azt keresztülvinni akkor, a mikor trón változás esetén egy fiatal tapasztalatlan uralkodóval állunk szemben, (Elénk helyeslések a szélsobaloldalon.) a kinek kiprópált bölcsesége, kipróbált megnyugvása és a nemzet iránti érzelKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVII. KÖTET. meí, még nem oly kétségtelenek, mint a minő kétségtelenek a mostan élő, a mostan uralkodó fejedelemnél. (Elénk helyeslések a szélsőbaloldalon). Mivel helyesebb ezt a küzdelmet átjátszani bizonyos későbbi időkre csak azért, mert a miniszterelnök ur azt mondja, hogy tegyük lehetővé ez által a békés kormányzásnak egy időre való elérését. Én is lehetővé akarom ezt tenni, csak hogy nem egy bizonyos időre, hanem lehetővé akarom tenni állandóan. (Élénk helyeslés és taps a szélsobaloldalon.) Ezt a krizist feladni, t. miniszterelnök ur, hónapok múlva pedig a nemzetet ugyan ezekbe a válságokba bevinni, hol van az a logika, az a czélszerüség és az okosságnak melyik szabálya az, a mely ezt indokolja? (Elénk helyeslések a szélsobaloldalon.) Hát akkor nem lesznek az országnak nehéz gazdasági körülményei? Nem fogunk szembeállni a következő évben az idegen államokkal megkötendő szerződésekkel? Most még csak a tárgyalások folynak, a jövő évben lesznek már a szerződések megkötésére és beczikkelyezésére vonatkozó tárgyalások. Hát akkor nem lesznek gazdasági nyomasztó körülmények? De én tovább megyek. Mindnyájan elismerjük, hogy meg kell szüntetni a válságot, de Magyarországot örökös krízisnek kitenni nem lehet, hiszen az ország egészséges szervezésének egész munkája vár reánk. Előttünk áll a parlamenti reform rendezése, közigazgatásunk szabályozása, az adóreform, ezt mind meg kell oldani, de ez nem oldható meg a krízisnek állandósítása által (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és ennek a harcznak újra és újra előbbretolásával. Ennek a harcznak végre el kell dőlnie és ez a harcz nem abban dől el, legalább a mi felfogásunk szerint, ha márólholnapra oly szervezeti intézkedéseket fogunk keresztülvinni, a melyek lehetetlenek. Hogy önök a vezényszót máról-holnapra behozzák, hogy önök Magyarország összes tisztikarát mind magyar emberekből fogják már holnap előteremteni. Mindez képtelenség, lehetetlenség és hiábavaló törekvés. Tudjuk mindannyian, hogy ennek idő kell, törvényes határideje kell, hogy legyen. Tehát nem az idő az akadály ebben, hanem az akadály az, hogy az elhatározásnak kell végre fordulópontra jutni fenn. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Ennek az elhatározásnak kell arra jutni, hogy Magyarország jogait elismerjék, hogy Magyarország politikai berendezésébe más faktor bele ne szólhasson, mint Magyarország, és más érdek szerepet _ ne játszhasson, mint Magyarország érdeke. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Annak a fordulópontnak kell bekövetkezni, hogy Magyarországot magyar törvények, magyar alkotmány és magyar érdekek szerint kormányozzák. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Ennek a lelki elhatározásnak és fordulópontnak lehetősége megvan. Ha pedig ez a lehetőség megvan, akkor az nem lesz meg jobban hónapok múlva, mint ma van. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) 23