Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-298

298. országos ülés 1903 Julius 3-án, pénteken. 113 Elnök: Csendet kérek, t, ház. Méltóztassa­nak Lengyel képviselő urat meghallgatni. Lengyel Zoltán: A házszabályok értelmé­ben ... (Zaj.) Elnök; Folyton kérem a képviselő urakat, hallgassák meg Lengyel képviselő urat. Méltóz­tassanak odahallgatni. Lengyel Zoltán: A házszabályok értelmé­ben ... (Nagy zaj és felkiáltások jobb felől: Melyik szakasz 1 ? Olvassa feli) Én kénytelen vagyok a 212. §. magyarázata tekintetében fel­szólalni, mert már többször volt alkalmam ta­pasztalni, hogy e tekintetben egy helytelen prak­szis kezdett itt kifejlődni. A 216. §-ból kifolyólag ugyanis a házszabályok értelmében a helyzet igenis az, — és ebben Apponyi igen t. elnök ur is már több alkalommal igazat adott nekem, — hogy t. i. a szónok 3 / 4 2-kor kérheti beszédének holnapra halasztását, és e felett a háznak hatá­rozni nem lehet és nem szabad. Rakovszky István: Ugyan! Ez nem igaz! (Zajos felkiáltások jobb felöl: Visszaélés! Idő­lopás !) Elnök: Ugy látszik, a képviselő ur nincs tisztában az iránt, hogy méltányosságból a ház többször megengedte ugyan az illető képviselő kérésére, hogy elhalaszthassa beszédét, de ezt mindig csak méltányosságból tette. Kende Péter: Halljuk azt a házszabályt! Lengyel Zoltán: Én azokkal szemben, a kik az ellenkezőt vitatják, állithatom, hogy 8 hónap alatt volt alkalmunk igen sokszor meggyőződni, hogy e kérdést az elnökség soha szavazásra nem bocsátotta. Ezt ugy tekintettük, mint a 212. §-ból folyó jogosultságot; ha ehhez a szónok ragasz­kodott, akkor igenis az elnökség minden határo­zathozatal nélkül méltányosságból egyszerűen kimondta, hogy a képviselő ur beszédének hol­napra halasztását kérte, ennélfogva az holnapra marad és megállapította a napirendet. (Felkiál­tások jobbfelöl: Még öt perez van!) Ha a t. képviselő ur talán arra kíváncsi, hogy öt perczig, vagy tiz, vagy húsz perczig vagyok-e képes e tárgyról szólni, (Derültség. Felkiáltások jobbfelöl: Tudjuk!) kielégithetem kívánságát. Én az ellenzék padjain lelkiismereti köteles­séget teljesítek, (Zaj a jobboldalon.) és hogyha csak egy szikrája lenne bennem egyébnek, mint lel­kiismeretem szavának, lemondanék a mandátu­momról. (Felkiáltások a jobboldalon: Házszabá­lyok!) Akármilyen czimen beszélek, akár a házszabályokhoz, akár személyes kérdésben, a megjegyzésekre reflektálni mindig jogosítva va­gyok, mert a szólásszabadságba ütköznék, ha ezt nem tehetném. (Felkiáltások a jobboldalon : Visszaélés!) Elnök: A képviselő urnak joga van a ház­szabályokhoz beszélni, azt nem lehet visszaélés­nek nevezni. Lengyel Zoltán: A kik azt akarják, hogy rövid ideig beszéljek és hogy a házszabályok ér­telmében az elnök ur a szót is megvonhassa KÉPVH. NAPLÓ, 1901 1906. XVII. KÖTET. tőlem, legyenek szívesek nyugodtan meghallgatni és akkor nagyon röviden befejezem. Ha folyton segédkezet nyújtanak. (Egy hang jobbfelöl: Ne oktasson bennünket!) ne csodálkozzanak, hogy könnyen és megerőltetés nélkül birom kihúzni az időt. (Nagy zaj a jobboldalon.) A másik része a dolognak az, hogy a szónok bármikor, az ülésnek mindjárt legelején is kérheti, hogy beszédét máskor mondhassa el. I Ez a napirendhez tartozik s a ház e felett egy­I szerű szavazással dönt vita nélkül. Polónyi Géza: De már háromnegyed van! Lengyel Zoltán: Ha a ház beleegyezik, hogy beszédét _ holnap mondhassa el, beszéde holnapra marad. Én tiltakozom minden oly praxis ellen, melynek az lenne az értelme, hogy az elnökség a szónok ilyen kérelmét a ház elé sem terjeszt­hetné és szavazás alá sem bocsáthatná, mert tiltó rendelkezés erre nézve a házszabályokban nincs. Ennélfogva, mint a szólásszabadság kor­látozása, ez meg sem állhat. Minden egyéb eset­ben, a hol indítványt tenni nem lehet vagy a tárgyhoz egyéb czimen szólni nem lehet, a meg­szorító intézkedés expressis verbis benne van a házszabályokban. Ez pedig nincsen, ennélfogva ilyen indítványt bármikor lehet tenni. Elnök: Még mindig nem tudom, mit méltóz­tatik kivánni. Lengyel Zoltán: A szónok kérte, hogy ő beszédét holnap mondhassa el. Ehhez a házsza­bályok szerint tökéletes joga van. Az elnök ur­nak a házszabályok értelmében kötelessége az, hogy feltegye a háznak a kérdést, beleegyezik-e ebbe, igen vagy nem. (Felkiáltások a jobbolda­lon: Ne oktassa az elnököt!) Miután a képvi­selő ur ezt maga kérte, el kell rendelni a sza­vazást, mert világos, hogy egyhangúság nem lehet ily körülmények közt, mert legalább 6 maga ellene szavazna annak, hogy ma beszéljen. Ennélfogva kérem, méltóztassék ebben a kérdés­ben a szavazást elrendelni. Elnök: A házszabályok 212, §a értelmé­ben a szólásra felirottak közül azon tag, kire az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, joggal bir vagy az ülés idejének meghosszabbítását kérni, hogy be­szédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezését kérni egész beszédjének a következő ülésre ha­laszthatása végett, s e felett a ház vita nélkül egyszerű szavazással dönt, mely szavazáshoz a tanácskozásra megkívántató 40 tag jelenléte elégséges. A házszabálynak ezen rendelkezése annyira világos, hogy ez ellen argumentálni nem lehet, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) Azonban megtörtént tagadhatatlanul, hogy a ház eddigi megállapodás szerint valakinek előbb is adott jogot arra, hogy másnap beszélhessen, de ehhez mindig határozott, egyhangú megállapodás kí­vántatott. (Helyeslés.) Ezt kívántam meg­jegyezni. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom