Képviselőházi napló, 1901. XVII. kötet • 1903. junius 25–julius 22.

Ülésnapok - 1901-298

2y#. országos ülés 1903 Julius 3-án, pénteken. 111 Mi a rendkívüli eszköz? Az obstrukczió. De hát a függetlenségi pártnak, a legnagyobb ellenzéki pártnak programmjában az a kitétel, Hogy ezután tovább nem használhatjuk az obstruk­cziót, olyan dolog, a mely sok félreértésre, sőt gyanúra és nagy következményekre adhat okot. Épen akkor, a mikor a miniszterelnök kijelenti, »hogy én ezeket a katonai javaslatokat most leveszem, de a jövő esztendő elején újra be­hozom*, akkor mi azt mondjuk ki, hogy most megobstruáltuk, de a jövő esztendőre nem fog­juk megobstruálni, vagyis rendkívüli eszközöket nem fogunk használni ? (Felkiáltások a szélső­baloldalon : Az nincsen benne!) Ez nagy félre­értésre és gyanúra adhat okot. (Zaj és nyug­talanság a szélsőbaloldalon.) Benne van. I)e különben én aggodalmaimat fejezem ki; méltóz­tassék azokat eloszlatni, mert én a függetlenségi eszmék szolgálatában töltöttem egész életemet és igy van okom rá, hogy minden ilyen két­értelmű kifejezést gyanakodással fogadjak. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Rakovszky István: Szép bizalom! (Derült­ség a jobboldalon.) Rákosi Viktor: A párt téged sohasem csalt meg, nincsen okod gyanakodni! Csávolszky Lajos: Ez a manifesztum Kossuth Ferencz aláírásával jelent meg és akkor ne csodáljuk, hogy már is azt mondják, hogy ha azt a manifesztumot a horvát bán irta volna, akkor sem Írhatta volna meg kedvezőbben a maga részére. (Derültség a jobboldalon.) Rákosi Viktor: Lehet helytelen, de világos! Pap Zoltán: Egymást ne bántsuk! (Foly­tontartó nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Szatmári Mór: így nem használunk a magunk ügyének! Csávolszky Lajos: Nekem azért is aggodal­mam van, mert Kossuth Ferencz képviselő úrtól hasonló irányú nyilatkozatokat olvastam másutt is. Itt ebben a házban a napokban felhozták többen, hogy ezután még a rendes ujonczlét­számot sem szavazzák meg, ha a nemzet köve­telései nem teljesíttetnek, és ehhez joguk van. Joguk van azt mondani, hogy igenis, s ha a nem­zet követelései nem teljesíttetnek, én a rendes létszámot sem szavazom meg. Endrey Gyula: Hogyne volna joga! Pichler Győző: Mi czélja ennek az egész beszédnek ? Csávolszky Lajos: Erre Kossuth Ferencz ur az egyik napilap legutóbbi számában a követ­kezőket mondja (olvassa): »A rendes ujonczlét­szám megajánlását forradalmi törekvések nélkül megtagadni nem lehet. . . . Madarász József: Ebben nincsen igaza! Csávolszky Lajos . . . bár mi elvi tiltakozá­sunkat fenn fogjuk tartani.« Mit jelent ez: elvi tiltakozásunkat fentart­juk ? Azt, hogy mást nem csinálunk, tovább nem megyünk, mert az már forradalmi törekvés volna. Rákosi Viktor: Harminczhét esztendeig csináltátok ti ezt! Endrey Gyula : Csávolszky mondja ezt nekünk? Szégyelje magát! (Helyeslés a jobb­oldalon.) Ezt nem tűrjük! Rákosi Viktor: Kossuth Ferenczről nem szabad igy beszélni! Csávolszky Lajos: Hát olvassa el Kossuth Ferencz édes atyjának a könyvét! (Halljuk! HalljuJc!) En nem szólok most arról, hogy ezen nyilatkozat milyen természetű . . . Polczner Jenő: Üsd azokat, (a jobboldalra mutat) ne minket! (Derültség.) Szatmári Mór: Nagy gyönyörűséget csinál a kormánypártnak! Az egész multad ellenkezik ezzel! Csávolszky Lajos: Kossuth Lajos munkái V. kötetének 124-ik lapján megmondja a véle­ményét az ilyen beszédre, . . . Polczner Jenő: Meg van kergülve az öreg! Csávolszky Lajos:. .. hogy az ilyen beszéd »otromba szolgai beszéd, s ilyen beszéddel nem teszünk egyebet, mint ha azt mondanánk az osz­trákoknak, hogy akár fát is vághatsz a magyar hátán, r az nem fog forradalmat csinálni«. Én nem vagyok forradalmár, mert nevet­ségessé nem akarom magamat tenni. (Nagy zaj és mozgás a szélsöbaloldalon. Derültség a közéjben.) Nem tudom, kivel csinálnánk forradalmat, mikor egy becsületes obstrukcziót sem tudunk csinálni. (Ugy van! TJgy van! a szélsöbaloldal egy részén. Nagy zaj és mozgás a másik részén.) Forradal­mat csináljunk itt, mikor a megkezdett obstruk­cziót sem tudjuk tisztességesen befejezni? Nem vagyok én forradalmár, hanem midőn a nemzet­nek legszentebb jogait, a magyar nyelvet, ma­gyar jelvényeket követeljük és míg ezen követe­lésünk nem teljesedik, addig nem adni sem pénzt, sem katonát, erre azt mondani, hogy ez forradalom: ez lehet a reakcziónak buta jel­szava, de nem szabad ezt egy függetlenségi párt vezérférfiának nyelvére vennie, (ügy van! Ugy van! a szélsöbaloldal egy részén. Nagy zaj és mozgás a másik részén.) Madarász József: Ez igazság! Ez ellen nem lehet szólni! (Nagy zaj.) Pichler Győző : Régebben azt hirdetted, hogy legyünk alázatosak a király iránt. Olvasd fel a röpiratodat! (Nagy zaj. Ugy van! a szélsöbal­oldal egy részén. Derültség a jobboldalon.) Csávolszky Lajos: Tessék itt felolvasni ösz­szes röpirataimat. Egyetlen ellenkező szó sincs benne. Szatmári Mór: Akkor minket, tanítványai­dat mindig arra oktattál! Pichler Győző : Csak mikor Baross miniszter volt, akkor beszélt igy ellenünk! (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Méltóztassanak csendben lenni, különben kénytelen leszek az ülést fel­függeszteni. Bartha Miklós: Halljuk az elnököt! (Fel­kiáltások jobbfelöl: Most jó az elnök!) Mindig

Next

/
Oldalképek
Tartalom