Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-274

64 27i. országos ülés 1903 május 19-én, kedden. nem elégíti ki, másfelől a monarchia nemzetközi tekintélyének megrongálása, a szövetséges felek állandó viszálya, súrlódása és gyűlölködése folytán. A quóta- rendszer bizonytalanná és ingado­zóvá teszi az alkotmányban rejlő biztosítékokat, mert az eddig elért tapasztalatok kevés kilátást nyújtanak arra, hogy egy ujabb lusztrum alkal­mával megegyezés jöjjön létre s ez esetben nem kerülhető el a korona döntési szerepe. Egy ilyen döntésnek súlyos következményei mindig csak igen ritkán és igen nehezen háríthatók el. Mert az is alkotmányos biztosíték, hogy a közteher­viselés mértékét a népképviselet állapítja meg; valamint az is alkotmányos biztosíték, hogy a korona ne vegyen részt olyan hatáskörben, hol kMáltságos állásának feltétlen tekintélye és nép­szerűsége csorbát szenvedhet. Miután tehát a javaslatba hozott quóta egyfelől nem alapszik részletes számítási adato­kon, s ennélfogva igazságtalan és részben tör­vénybe ütköző, másfelől el nem viselhető terhek­kel rója meg a nemzetet, s ennélfogva káros; miután az országok vagyoni erejére nézve pon­tos és helyes becslést egyáltalában nem lehet keresztülvinni; miután a quóta-alkudozásoknak nincs és nem lehet más eredménye, mint egy igazságtalan arány a teherviselésben, de kiszá­míthatatlan kár abban, hogy a kölcsönös viszály és torzsalkodás az államok erejét leköti és tekin­télyét aláássa; miután végre a quóta-rendszer következtében fontos alkotmányjogi biztosítékok válnak ingataggá: kétségtelen az, hogy a quóta­bizottság kiküldésére szükség nincsen, attól az ország semmi jót nem várhat és ezért én is azok közé sorolom magam, a kik a miniszter­elnök javaslatát el nem fogadják, hanem azt határozottan visszautasítják. (Tetszés a szélső­baloldalon.) Hanem mielőtt befejezném felszólalásomat, igazán szeretném tudni, hogy ez az ex-lex-kor­mány meddig fog a helyén ülni. Tartózkodom attól, hogy a királyi hitlevelet és esküt újból felolvassam, pedig szükséges volna ő Felségének szíves figyelmét felhívni arra, hogy Magyar­országon az alkotmány és a törvények megsér­tésével működik a kormányzat. Ezt az eljárást a legnagyobb czinizmusnak tartom, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) a melyhez hasonló nem volt, csak a Bánffy-féle exdexben, mert ha az ország törvényeit az ország akaratának nevezzük, ak­kor érvényesüljön az ország akarata és ne le­gyen itt semmiféle vakmerő kormány, a mely az ország törvényeit lábbal tapodva rendelke­zik, akaratoskodik, a mint szombaton mondták, makacsul kapkod, a helyett, hogy helyét át­adná egy törvényes minisztériumnak. (Zaj. El­nök csenget.) Én tiltakozom az ellen, hogy Magyar­országban az ex-lexek preczedensek legyenek, hogy akárki az exdex állapotát tovább foly­tassa és én nem is tudom megérteni, hogy a politikai komolysággal miként egyeztethető össze, hogy egy kabinet, melynek a ház — bár­mily okból — a felhatalmazást meg nem adta, továbbra is helyén maradjon, erőszakoskodjék és a törvényes alkotmányt lábbal tiporja, ren­delkezzék, szóval: Magyarország közjogát láb­bal tiporja és napról-napra megsértse. (Helyeslés a baloldalon.) Én mindenkitől rossz néven veszem, ha nincsen kellő figyelemmel Magyarország alkot­mányára és törvényeire és ha e törvények vég­rehajtásában követendő példát nem mutat. De különösen rossz néven veszem egy kormánytól, melynek életgyökere és hMatása egyenesen a törvények végrehajtásában áll, ha az a törvé­nyeket lábbal tiporja. (Helyeslés a szélsobalol­dalon.) És mi kénytelenek leszünk mindannyi­szor, a mikor csak szükségesnek látjuk, köve­telni, hogy a kormány ne akaratoskodjék, és nem fogunk megszűnni a legerőteljesebben köve­telni azt is, hogy itt végre törvényes állapotok létesüljenek, s hogy ne vegye magának senki azt a vakmerő bátorságot, hogy a törvényeket nyilvánosan, az országgyűlés előtt lábbal tiporja. (Helyeslés a baloldalon.) Hogy egy Mátyás­korabeli példabeszédet alkalmazzak a mostani minisztériumra: »Árva fuisti Péter, árva eris, et in Árva Ivorieris; — ennek a minisztérium­nak is abban kell meghalnia, a miben létre­jött, — de ha már meg kell halnia, akkor igyekezzék azzal minél előbb. (Derültség a szélsobahldalon.) Kétségtelen dolog, t. ház, hogy ez az állapot az országra deIvoralizálólag hat és arra vezet, hogy a törvény- és alkotmánytiszíelet megingat­tassék. És én kérdem: mily alapon büntetnek ma egy gonosztevőt, mert az a törvényt meg­sértette, a mikor Magyarország kormánya nem tartja kötelességének elhagyni helyét, ha a felha­talmazást a kormányzat továbbvitelére meg nem kapta? Pedig a kormánynak kötelessége volna odahatni, hogy a törvénytelen megszűnjék és az alkotmányos állapot helyreálljon. (Helyeslés a baloldalon.) Én megbotránkozásomat fejezem ki (Helyes­lés a szélsobahldalon.) és a törvény erejénél fogva követelem, hogy a kormány igyekezzék azon, hogy a törvényes állapot helyreálljon. Ne­künk mindegy, akár ez a kormány, akár egy tizenötödik kormány teszi azt, csak legyen az törvényes kormány és bennünket és az országot ne botránkoztasson a miniszterelnök napról­napra azzal, hogy felhatalmazás nélkül kormá­nyoz. Én nem tartom politikailag komoly dolog­nak azt, hogy valaki arra számítson, hogy majd lesz többség, a mely őt fel fogja menteni. Hi­szen ez a mostani többség politikai gyengeségé­nek kihasználása. (Igaz! TJgy van! a szélső­baloldalon.) Ha más véleményen lennék is a quóta-bi­zottság tekintetében, már magáért ezen vak­merőségért és törvénytelenségért sem tudnám

Next

/
Oldalképek
Tartalom