Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-293
436 293. országos ülés 1903 június 16-án, kedden. cselekedett helyesen a képviselő ur, midőn azzal a hanggal ezt zavarja, és midőn téves, alaptalan tételét és valótlan vádját felállította. S ezért foglalok én állást azok ellen, a miket tőle hallottam és. foglalok állást lelkem egész erejével és meggyőződésével. Ismernek engem erről és talán ismer mindenki és ismer az egész ország és talán vindikálhatom magamnak azt, hogy 36 esztendei politikai pályámon kiérdemeltem, hogy szavaimnak higyjenek, mert soha igaztalan szót nem mondtam, soha életemben hazugság és valótlanság az én ajkaimon nem jött ki. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Soha sem tettem semmit, a mit nem meggyőződésem diktált, soha sem hangzott el belőlem hang, a melyet nem szivem, agyam, bensőm diktált volna. ISTem szorult reám ő Felsége, hogy én védjem az ő fenkölt és szentséges személyét; de tartoztam érzelmeimnek ezekkel, a miket előadtam. Ezzel kérem most a t. képviselőházat, hogy nekem higyjen és ne Ugron képviselőtársamnak és szívlelje meg azokat, a miket én mondtam. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) És még egyet. A t. képviselő ur jónak látta azt a tant állítani fel, hogy nem alkotmányosan, nem parlamentárisán folyt le az a válság, mert mint mondja, bukjék a kormány, ha leszavazzák, de itt kell azt leszavaznunk. Hiszen ez az, a miért könyörögtem hat hónap óta, hogy itten buktassanak meg, itten szavazzanak le és itten engedjék a többség akaratának a megnyilvánulását, mert én ezt az alkotmányos módot akartam, mert itt a küzdelem porondján, itt a csata hevében akartam, ha a nézetem kisebbségben marad, elesni és nem másképen. És ezt tőlem megtagadták önök, ezt tőlem megtagadta a túloldal eljárása és obstrukezionális hadjárata. Ezt csak konstatálni akarom, mert konstatálni kell, mert tiszta valóság, azért tehát nem fogadhatom el azt, (Halljuk! Halljuk!) a mit a t. képviselő ur mond, hogy most a kisebbséget is meg kell hallgatni a válságra nézve, hogy a kisebbséget is be kell vonni és azzal egyetértőleg kell a válságot megoldani. Nem szabad a kérdéseket, az elveket és a tényezőket deplaszirozni ée egyik helyről a másikra átsanzsirozni; nem szabad az egyik tényező hatáskörét a másikéval felcserélni, (ügy van jobbfelöl.) A kisebbségnek megvannak a maga jogai, de megvannak természetes kötelességei is: harczolni, de levonni a következését annak, hogy kisebbség és azért a törvényes többség akaratát elismerni kénytelen helyzeténél fogva. Ha többséget tud magának csinálni, ám csinálja azt meg odakint az országban, vagy idebenn a házban. (Nagy zaj a néppárton és a szélsőbaloldalon. Élénk helyeslés jobbfelöl.) Négy éven keresztül igyekeztem Magyarország közéletének tisztaságáért megtenni, a mit lehet, törvényes, tisztességes, őszinte kormányzással. Biztosítottam ebben az országban a szabad véleményt, a szabad mozgást, a tiszta levegőt és a szabad és tiszta választásokat, olyanokat, a minők 1865 és 1867 óta itt nem voltak. (ügy van! a jobboldalon és középen.) Biztosítottam ennek az országnak szabad megnyilatkozását ; (ügy van! jobbfelöl.) biztosítottam ezt a jogot az ország minden polgárára, minden tisztviselőjére és minden funkezionáriusára nézve. (Igaz! ügy van!) Én tehát a hatalmi eszközöket önzetlenséggel, talán túlságos puritánizmussal és erkölcsi érzéssel kiadtam és ellöktem, magamtól, (ügy van! a jobboldalon.) A kisebbség pedig nem engedte meg azt, hogy ezen a tiszta alkotmányos alapon tovább haladjak. A helyett, hogy itt igyekezett volna alkotmányosan, parlamentáris utón megbuktatni, megakadályozott abban, hogy itt a házban tegyen parlamentárisán próbára, hogy kinek a részén van hát a többség és mit akar a nemzet törvényes képviselete; a helyett útját állta működésemnek és munkámnak és mindennek; nemcsak útját álta annak, a mit én akartam a képviselőház határozata alapján és a mit ez a többség akart, hanem most még diktálni akar arra nézve is, hogy az legyen miniszterelnök, a kit a kisebbség akar. (ügy van! jobbfelöl.) Ez azonban a hatásköröknek összezavarása, és azoknak egészen megfordított körbe való juttatása, hogy a tényezők egyszer itt, másszor ott, de sohasem a maguk helyén s a maguk jogkörében érvényesüljenek, és mindig többet arrogálva magának, mint a mit törvényes hatásköre megenged, egyszer meg akarja akadályozni a többség akaratának megnyilatkozását és érvényesülését, aztán, ha ezen ellenállás miatt a parlamenti működés holt pontra jut s a parlamenti elv fejetetejére állítása miatt és a most előterjesztett indok miatt kénytelen voltam a következéseket levonni és lemondani : akkor újból előáll Ugron t. képviselő ur egy másik, ismét helytelen teóriával, hogy t. i. a kisebbség, a mely mindent megakasztott és a többség jogait paralizálta, részt akar magának a többség szerepéből és jogot formál, hogy vele mint kisebbséggel oldassák meg a válság. Hát ez eszmezavar. Ez hamis és helytelen tan, a parlamentarizmus lényegének félreismerése és meghamisítása lenne, (ügy van! ügy van! a jobboldalon és a középen. Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Ezeket kötelességemnek tartottam elmondani. Kérem, hogy azokat az igazságokat, a melyeket meggyőződésem egész melegével és erejével itt elmondtam, ez a ház, a túloldal, a többség és az ország megszívlelje; és ha én azzal a tudattal távozhatom el innen, hogy ennek hatása megvan ebben az irányban: akkor örömtelten, a kötelesség teljesítésének nyugodt öntudatával beszéltem utolszor ezen a helyen. (Szűnni nem akaró zajos éljenzés és taps a jobboldalon és a középen). Holló Lajos: Minek engedik el, ha ennyire szeretik ?