Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-291

291. országos ütés 1903 június 13-án, szombaton. 415 egészen helyes, hogy valakinek, a ki pl. matematikából nem képes megfelelni, a pályája elzáratik, mert ha megbukik kétszer a javitóvizsgálaton, még jogász sem lehet. Megvallom őszintén, hogy én ezt nagy anomáliának tekintem és az u. n. kompenzaczionális rendszert akarom behozni. Ez nem uj gondolat, mert hiszen a porosz érettségi vizsgálati reformban, melyet pár évvel ezelőtt keresztülvittek, ez a kompenzaczionális gondolat már érvényesült, hogyha pl. valaki matematikából vagy más főtárgyból elégtelent szerez, de ez ellensúlyozza a többi főtárgyaknak legalábbis »jó« osztályzatával, annak az érettségi vizsgának még is van hatálya, az érettségi bizonyítvány kiadatik számára. Ezt én okosnak tartom, mert hiszen akárhány ember van, a kinek egyáltalában nincs hajlandósága, mondjuk, matematikára, — csak ezt az egyetlen példát hozom fel,— mert más tárgyakra is megengedi a porosz rendszer a kompenzácziót. Már most itt a mi hazánkban is sok kiváló embert tudok és ismerek, a kik az országnak mint jogászok, orvosok stb. rendkívül nagy szolgálatokat tesznek; de végtelen rossz matematikusok és nem voltak képesek a nyolcz osztály elvégzése daczára egyáltalában soha a matematikának még az alapelemeiben sem kellőleg tájékozódni; nem tartom tehát helyesnek, hogy az érettségi vizsgálatnál, a mely azt van hivatva bizonyítani, hogy az illető általában alkalmas-e a felsőbb tanulmányokra, a kompenzaczionális eszme ne érvényesüljön. (Altalános helyeslés.) Én tehát ugy akarnám ezt keresztülvinni, hogy ennek az eszmének érvényesítésével a szigornak, de az okos méltányosságnak is eleget tegyünk és a mennyiben ugy fogom látni, hogy ezt rendeleti utón megtenni nem lehet, a mint hogy alig is lehet, én addig is, mig a nagy középiskolai reform a törvényhozási napirendre kerülhet, a mi kétségtelenül hamarjában meg nem történhetik, mert ez egyike a legnehezebben megoldható kérdéseknek, hajlandó vagyok arra is, hogy a mennyiben szükséges, az érettségi vizsgálat reformjára nézve novelláris utón intézkedjem. Kérem, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Általános helyeslés.) Nessi Pá!: A miniszter ur válaszát a legnagyobb megnyugvással és köszönettel veszem tudomásul. (Altalános helyeslés.) Pichler Győző: Annyira szeretik, hogy nem is kérnek névszerinti szavazást! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Köszönöm! (Derültség.) Elnök: Kimondhatom, hogy a ház a közoktatásügyi miniszter urnak Nessi Pál képviselő ur interpellácziójára adott válaszát egyhangúlag tudomásul veszi. Következik Udvary Ferencz képviselő ur interpellácziója a veszprémi közutak tárgyában a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Udvary Ferencz: T. képviselőház! Az ország természetes fejlődésének egyik fő kelléke, hogy közutaink olyan rendben és állapotban legyenek, hogy a közlekedés lehetséges legyen. A beruházási törvényjavaslat foglalkozik a törvényhatósági közutak megjavításával, és pedig 28,680.000 koronát szán erre a czélra. Az igaz, hogy ez a törvényjavaslat egy kissé későn érkezett, de mégis azt a reményünket kell kifejeznünk, hogy ott. a hol a szükség legjobban mutatkozik, ezzel az összeggel az illető közegek meg fogják javítani a közutakat. Tudjuk, hogy Veszprém vármegyében, a Bakony hegység területén, az utak már a természettől fogva nagyon rossz állapotban vannak, így van a többi között Zircztől számítva Bakonyig. Ez az országút összesen 16:91 kilométer. A ki valaha ezen az utón járt, az tudni fogja, hogy egészen az Akii-pusztáig, a melyet a zirczi apátság tart fenn annyira, a mennyire járható utak vannak, de_ viszont onnan Pénzeskutig az ut életveszélyes és járhatatlan. Megjegyzem, hogy a Bakonynak eme góczpontjából, a honnan szétágaznak az utak, jó kutak, jó ivóvíz nincsen, tehát Lókutra kell menni vizért, 9 kilométernyi távolságra. Itt vannak többi között Nana, Teés és Jásd községek. Egyáltalában olyan viszonyok vannak itt, hogyha a nép Ziczről Teés felé akar közlekedni vagy viszont, más utak nincsenek, s hogy Teést elérjék visszamennek Zirczre a Nádasdy grófi uradalmon keresztül. Tudjuk, hogy Veszprém megyében, épen a Bakonyban az emberek főkeresetforrása a fafuvarozás. Tudjuk azt is, hogy ezek az emberek nagyobb földbirtokkal nem bírhatnak, mert nagyobb uradalmak által vannak körülvéve. Exisztencziájukat főképen onnan nyerik, hogy az uradalmakból való fuvarozással keresik meg kenyerüket. Ha számításba veszszük, hogy ezen vidékeken ezeknek az embereknek még normális fuvarozási viszonyok közt is mily nehéz maguknak a kellő életfentartást biztosítani, szükségesnek kell tartanom, hogy a kereskedelemügyi miniszter urnak figyelmébe ajánljam Veszprém megyének közutait és ebből kifolyólag a következő mterpellácziót van szerencsém beterjeszteni. (Olvassa:) »Interpelláczió a kereskedelmi miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a 395. törvényjavaslat II. fejezete 8. §-a harmadik pontjának a végrehajtásával megbízott kereskedelemügyi miniszter urnak arról, hogy az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-a rendelkezésének megfelelő utadó-százalékkal terhelt: Borzavár, Porva, Pénzeskut, Bakonybél, O-Bánya, Lókut, Nana, Teés és Jásd községek utjain a fuvarozás még a közlekedési utakra nézve legelőnyösebb időjárási viszonyok mellett is, — értve a száraz időben is — igen nagy nehézségekbe ütközik; de az őszi esős időszak beálltától kezdve a tavasz utoljáig emberre és állatra nézve életveszélylyel jár. Sőt Porva és