Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-289

362 289. országos ülés Í903 június iO-én, szerdán. a szélsobaloldalon.) és tisztán a beruházási törvényjavaslat ekonomiája szempontjából állottunk meg itt, mert nem tiz esztendőre, hanem csak 5 — 6 esztendőre szóló programmot állapítottunk meg. Ismétlem, hogy teljesen korrektnek tartom azt az álláspontot, a melyet Bedő Albert képviselő ur kifejtett. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsobaloldalon.) Elnök: Polónyi Géza képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. (Mozgás a jobboldalon. Zaj.) Polónyi Géza: T. képviselőház! (Ralijuk! Halljuk!) Meglehetős régi parlamenti praxisom mellett teljesen preczedens nélkül álló esettel állok szemben. (TJgy van! Ugy van! a szélsobaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Minthogy nem tudom, hogy az uj házszabályok melyik szakasza intézkedik erről, a régi házszabályok 158. szakaszára hivatkozással kellene kérnem, hogy a képviselőház engedelmével pár szót szólhassak az ügyhöz, most azonban csak a házszabályokhoz kérek szót. A házszabályok meg nem engedik azt, hogy szavazás előtt, szavazás közben a szavazás indokolása czéljából beszédek tartassanak. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon, Nagy zaj és mozgás a jobboldalon. Felkiáltások: Hát szavazás közben volt?) Elnök (csenget): Csendet kérek! Polónyi Géza: Még kevésbbé lehetséges, t. képviselőház, az, hogy a miniszter ur — bármelyik miniszter — a válaszát, hogyfmagyarán fejezzem ki magamat, megfejelje. (Nagy zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Teljes lehetetlenség tárgyalás nélkül megengedhetővé tenni azt, hogy a miniszter bármelyik képviselőnek felszólalása mellett napirendi felszólalás czimén egészen uj választ adhasson azon interpelláczióra, a mely felett már a szavazás elrendeltetett. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon. Ellenmondás és nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások a szélsobaloldalon: Halljuk! Halljuk! Elnök többször csenget.) Harmadszor legkevésbbé lehetséges az, hogy, ha már . . . (Általános nagy zaj. Felkiáltások a szélsobaloldalon: Halljuk! Halljuk !) Elnök (csenget): Csendet kérek! Polónyi képviselő ur jogos téren mozog, mert a házszabályokhoz akar szólani. Polónyi Géza: Legkevésbbé lehetséges pedig az, hogyha már ilyen — ismétlem — megfejelt válasz adatik az interpelláczióra, hogy ne az interpelláló képviselő hivassék fel első sorban arra, hogy erre újból nyilatkozzék. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Az interpelláló képviselő úrra itt egyenes hivatkozás történt, a melyből megállapítható az, . . . (Folytonos nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Polónyi Géza: . . . hogy a magukat kormánypártiaknak elkülönített székely képviselő urak konferencziájából állapíttatott meg, hogy a tőlük különvált Urmánczy t. képviselő úrral szemben külön eljárást kövessenek. (Folytonos nagy zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Ez nem házszabály.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Polónyi Géza: Ezek a dolgok itt mindnyájunk szemeláttára történtek meg. Tiszta dolog és világos, hogy, mivel a házszabályok semmi remédiumát nem tudom a t. képviselőháznak oly czélból alkalmazásra ajánlani, hogy ezek az igy megtörtént dolgok meg nem történtekké tétessenek, (Nagy zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon. Elnök csenget.) A midőn felszólalok, tisztán az a czélom, . . . (Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások a szélsobaloldalon: Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Thaly Ferencz: Mi sem hallgatunk meg senkit! (Zaj.) Polónyi Géza: . . . hogy elsősorban konstatáljam mint preczedenst a házszabályoknak nyilvánvaló — hogy ne mondjak más szót — megkerülését, a melyet a t. pénzügyminiszter ur a magára nézve teljesen kényelmetlen politikai szituáczióból és a szavazás esetleges konzekvencziái elől ezen az utón menekülni akar. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) Konstatálhatni kívánom, hogy jövendőben erre, mint preczedensre hivatkozhassunk, hogy ezek az esetek megtörténtek. Azonban, t. képviselőház, én ezen a czélomon túlmenni nem is szándékozom, nem is mehetek, de csupán egyetlenegy politikai indokból is konstatálom, hogy a t. pénzügyminiszter urnak mai felszólalásából és a mai érveléséből kétségtelenül látom, hogy a t. kormány és különösen a pénzügyminiszter ur is, a székelykérdésben megbánta azt a könnyelmű nyilatkozatot, a melyet tegnap tett. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon. Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) Elnök: Eddig a képviselő ur egész jogos téren mozgott, mert a házszabályok értelmezéséről szólt. Ezen a czimen azonban politikai fejtegetésekbe nem bocsátkozhatik. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza: En csupán két szót akarok ehhez még fűzni, t. i., hogy ez megnyugtató a székelység ügyére vonatkozólag, a melynél magam sem kívánok mást, mint hogy az egyértelmüleg intéztessék el, és a t. pénzügyminiszter urnak most elmondott válasza módot nyújt nekünk arra, hogy az egész kérdés legközelebb napirendre tűzessék.

1 (Helyeslés a szélsobaloldalon. Zaj a jobboldalon.) Elnök: T. képviselőház! Mivel a házszabályok szempontjából történtek megjegyzések az utolsó pillanat eseményeire vonatkozólag, erre nézve nekem is nyilatkoznom kell. (Halljuk! Halljuk !) Először az semmiképen nem áll, hogy megsértetett volna a házszabályoknak az a szakasza, a mely azt mondja, hogy szavazás közben