Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-288

288. országos ülés 1903 június 9-én, kedden. 341 helynél jegyzőkönyvbe iktatják. Ez meg is történt. Mikor azután a bécsi kormány megtudta, hogy a váczi káptalannál, mint hiteles helynél, jegyzőkönyvbe van véve Nógrád megye tiltakozó jegyzőkönyve, rátört a hiteles helyre, és minden törvénynek és jognak lábbal tiprásával csakugyan kiszakittatta a hiteles hely jegyzőkönyvéből Nógrád vármegyének tiltakozó iratát. Sőt kiterjedt haragja a káptalanra is, és Balogh kanonokkal annyira éreztette a haragját, hogy ezt a becsületes, derék és hazafias főpapot 10 esztendeig állandóan mellőzte. A legügyesebb és megvallom, nekem a legszimpatikusabb volt ebben a küzdelemben Bars vármegye. Bars vármegyében a legjobban és legerősebben ki volt fejlődve az ellenzéki szellem, a magyar nemzeti törekvések iránt való hajlandóság. Mikor a barsiak értesültek arról, hogy Nyitrában mi történt, akkor ők arra határozták el magukat, hogy feloszlatták a tisztviselői kart, a táblabirákból pedig egy állandó bizottmányt alkottak. Ennek a bizottmánynak hatáskörét a következőkben szabták meg: A bizottmánynak joga kiterjed arra, hogy a megye külső bátorságáról gondoskodjék, a legszükségesebb kiadásokat megtegye, a vármegyéhez intézett és érkezett iratokat és leveleket felbontsa, szükség esetén azokra válaszoljon is, egyebekre pedig hatalma semmire ki nem terjed. Mikor azután a vármegye rendéi utolsó gyűlésüket megtartották, végzést hoztak, a melyben kimondták, hogy a megyei bizottmány azon a-napon megszűnik, mikor a megye területére királyi biztos teszi a lábát. És ha a királyi biztos vármegyei gyűlést hív össze, akkor arra senki meg ne jelenjék. Ha pedig mégis akadnának olyan könnyelmű és hazafiatlan emberek, hogy erre a gyűlésre elmennének, akkor a megyegyülés végzése előre is érvénytelennek és törvénytelennek mondja ki az ilyen gyűlés határozatát. Ebből a megyegyülésből utoljára egy erős és hatalmas feliratot intéztek a bécsi kormányhoz. Ez volt az a hires felirat, a melyet Platthy Mihály jegyző szerkesztett. A barsiak felirata azután ujabb küzdelmet provokált a király és a vármegyei rendek között, ujabb leiratot és ujabb feliratot. De a bécsi kormány nem akart meghajolni, nem akart megtörni. Bars, Nógrád, Zemplén és Nyitra vármegyék példája megindította a többi vármegyéket is, elsősorban Pest vármegyét és itt is megindult azután az erős ellentállás és Pest vármegye erős segítséget talált József nádorban, a ki megtette a rendek kívánatára azt, hogy maga ment el Bécsbe, hogy interveniáljon a királynál. De József nádor intervencziója semmit sem ért, József nádor kegyvesztetten került vissza Bécsből Budára és itt azután szoIvorú csalódással látta, hogy Bécsben oly áramlatok Tannak, a melyekkel szemben ő meg nem állhat. Ekkor aztán a bécsi kormány újból fenyegetőzött a vármegyékkel szemben, gyülekezéseiket megtiltotta, cabinet noir támadt. A megyéknek egymáshoz intézett leveleit elfogták, egyúttal híresztelték azt, hogy a magyar alkotmányt meg fogják változtatni és a magyar alkotmány ősi jogait meg fogják szüntetni. Az ellenállás megtörése végett a bécsi kormány azután meg akarta büntetni az ellenzéki férfiakat. Különösen a barsiakra volt a bécsi kormány rendkívül haragos. E végből felhívták Bécsbe Németh Jánost, a királyi jogügyek akkori igazgatóját. A bécsi kanczellária meghagyta neki, indítson a barsiak ellen hűtlenségi pert, Németh János azonban hivatkozott arra, hogy olyan törvények nincsenek, a melyek meghagynák, hogy a köztisztviselők törvénytelen rendeletüket végrehajtsák és nem csinálta meg a hűtlenségi keresetet. Erre azután a barnákat ad audiendum verbum regium czitálták, azokat a király sorra megfeddte, megfenyegette, különösen pedig Píatthyt, a kinek azt mondta: »01vastam észszel és epébe mártott tollal irott felirataidat. Vigyázz magadra, tudd meg, hogy az életed a kezemben van, majd gondolni fogok rád.« (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház ! Szatmári Mór: Másrészről azonban, t. képviselőház, mialatt a nemzeti ellentállás hőseit igy meg akarták rendszabályozni és meg is rendszabályozták, azalatt természetesen azokat, a kik a nemzeti ellentállással szemben állottak és a nemzeti jogok feladásában jeleskedtek, sorra megjutalmazták. Jgy báró Eötvös Ignáczot főpohárnoknak nevezte ki a király és ezenkívül biztosított számára 3000 frt évi dijat. Almássy Ignácz alkanczellárt kanczellárrá nevezték ki, gróf Zichy Ferencz. Bihar megye főispánja és szeptemvir lett, mások, mint grófCziráky Antal ós Szögyény Zsigmond stb. magas rendjeleket és kitüntetéseket kaptak. E közben azonban a bécsi kormány látta, hogy czélt nem érhet, hogy a vármegyék ellentállását meg nem törheti; megfogadta tehát a barsiak tanácsát, hogy országgyűlést hiv össze. És csakugyan, t. képviselőház, 1825. június 3-ikán a király Bergamóból kelt leiratával Pozsonyba szeptember 11-ikére összehívta az országgyűlést. És igy végződött a nagy ex-lex, a mely az 1825-iki országgyűlést megelőzte. És mi a tanúsága ennek a nagy nemzeti ellentállásnak ? (Halljuk! Halljuk!) Az, hogy a hatalom túltengése teremtette meg az ex-lexet és hogy a hatalom túltengésével szemben ott volt az erős nemzeti ellentállás, a melynek csakugyan sikerült megtörni a bécsi hatalom minden erőszakosságát, mert a király csakugyan kénytelen volt meghajolni a nemzet előtt, összehívta az országgyűlést és megfogadta, hogy a már meghozott és meghozandó törvényeket tiszteletben fpgja tartani. És a további ex-lexek és a további nemzeti ellentállások is mind ezt bizonyitják, Igy