Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-281

281. országos ülés 1903 május 28-án, csütörtökön. 197 kedés előtt terjesztetett ide egy törvényhatósági kérvény, miért nem állott elé, miért nem érvé­nyesítette a maga véleményét? Mi a legelső alkalommal megteszszük, megmaradunk a mellett, és kérjük, követeljük, hogy a jövőre nézve a kérvényekre a jogerősségi záradék rávezettessék, mert különben kénytelenek leszünk esetről-esetre megostromolni ezeket a kérvényeket. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Zaj a jobboldalon.) Gabányi Miklós: A milyen hamis a kor­mány, olyan hamisak a közegei! (Felkiáltásolt a jobboldalon: Rendre! Rendre!) Elnök (csenget): Gabányi Miklós képviselő urat ezen közbeszólásáért rendreutasítom. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház! (Halljuk! Halljuk!) Én azt gondolom, t. képviselőház, hogy azt az igyekezetemet vagy tulajdonomat, a melyet kegyes volt a képviselő ur elismerni, hogy törvényes és közjogi kérdé­sekben igyekszem helyesen és az utolsó minu­cziákig distingválni és élesen megvonni a hatá­rokat, most se tagadtam meg ós ez a tulajdonom, ha van, nem hagyott cserben, (Ugy van! Ugy van! jobbról.) És figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy azokat, a miket mondottam, épen ezen helyes distingválási törekvésemből folyólag mondtam. (Ugy van! Ugy van! jobbról.) Csak egyet emelek ki ennek bizonyítására. Mi lenne abból, hogy ha a képviselőházhoz való felterjesztést a belügyminiszteri elintézéstől ten­nők függővé? Megtörténhetnék, — én sohasem tenném, de megtörténhetnék — hogy akadhatna belügyminiszter, a ki, pedig nem szabad neki a határozatoknak meritumába bocsátkoznia, — ugy-e elismeri a képviselő ur, — csak formai szempontból szabad azokat felülvizsgálnia, a fe­lebbezések elintézésének elhalasztásával, jelentés­tételekkel, vizsgálatokkal olyan hosszasan elhúz­hatná a kérvényeket, hogy a törvényhatóságoknak kérvényezési és felirati jogát megsemmisíthetné. (Zajos tetszés és helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalo n.) Polczner Jenő: Azt a belügyminisztert rög­tön el kellene csapni. (Zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök : Én nem ten­ném soha, de arra akartam csak rámutatni, hogy nem én élek álokoskodásokkal és szofiz­mákkal, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) hanem a képviselő ur él olyan szofizmákkal, mert a képviselő ur által felállított álokoskodás a kérvényezési jognak megszorítására és meg­semmisítésére vezethetne. Én védem a kisebbség jogait, nem önök, én állok a törvényes állás­ponton, nem ön, t. képviselő ur, és nemcsak az alaki jog terén állok, de a kérvényezési jogot, a kisebbség jogait én védelmezem, nem önök. (Élénk tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Kubik Béla: T. képviselőház! A beterjesz­tett kérvénynek elintézéséhez kérek szót. A miniszterelnök ur itt ez alkalommal olyan tanokat hirdet, amelyek a kritikát a leg­határozottabban kihívják, mert a tekintetben csak semmi kétség sem foroghat fenn, hogy ama bizonyos kórvények, illetve feliratok, a melyek ebből az alkalomból a képviselőházhoz intéztet­nek, okvetlenül megvizsgálandók abból a szem­pontból, vájjon a törvényes formák között ho­zattak e és küldettek-e ide? Széll Kálmán miniszterelnök: Fogjuk is, ha majd tárgyaljuk! Kubik Béla: Mert én biztosan tudom azt, hogy Borsod vármegyében, a hol hasonló felirat tárgyaltatott ugyanaz alkalommal, mikor a sza­vazás megtörtént, bejelentetett az, hogy ezt a határozatot megfelebbezik, még pedig azon indokból, mert olyan dolgot is tartalmazott az a felirat, a mely a napirendre kitűzve nem volt. Tehát megbírálandó az, vájjon annak a gyűlésnek összehMása korrekt volt-e, vájjon annak a tárgynak kitűzése olyan volt-e, a milyen alak­ban az ide a képviselőház elé került. Széll Kálmán miniszterelnök: Majd meg­vizsgáljuk, ha tárgyaljuk! Kubik Béla: Ott abban az esetben az ké­pezheti a felebbezés tárgyát, hogy a közgyűlés tárgyául csak az volt kitűzve, hogy az obstrukezió elitélendő, tehát az a része, hogy bizalom nyil­vánítandó a jelenlegi kormánynak, ide egyálta­lában fel nem terjeszthető és a mennyiben ez az eset is határozathozatal tárgyát képezte a rendkívüli kö/gyülésen, a melyre ez tárgyul ki­tűzve nem volt, én hiszem, hogy a miniszter­elnök ur, mint belügyminiszter ezt a határoza­tot feltétlenül olyannak fogja tartani, mint a mely ide be nem terjeszthető, illetve megsem­misítendő. Széll Kálmán miniszterelnök: Ha törvény­telen, meg is semmisítem! Kubik Béla: Én fel sem tételezem azt, hogy a miniszterelnök ur, mint belügyminiszter ebben a kérdésben más határozatot hozzon. Ezért én csatlakozom Ugron Gábor képviselő­társamnak azon indítványához, hogy igenis fe­lülbírálandó, vájjon megvan-e ez a záradék azon a határozaton, a mely záradék azt jogerőssé teszi. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: T. képviselőház! Most már nekem is hozzá kell szólnom ehhez a kérdéshez, a meny­nyiben egyenes felszólítást intézett hozzám Ugron Gábor képviselő ur és hozzá csatlakozva Kubik képviselő ur, hogy ezentúl a képviselőházhoz ér­kezendő megyei vagy törvényhatósági feliratok­nál vagy kérvényeknél az elnökség állapítsa meg, vájjon a jogei~őre emelkedési záradék rajtuk van-e, és abban az esetben, ha nincs rajtuk, azo­kat visszautasítsa. T. képviselőház! Nekem az a felfogásom, hogy én ezt a háznak egy ujabb határozata, a házszabályok módosítása, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) vagy legalább a házszabályoknak ilyen értelemben történt illetékes magyarázata nélkül nem tehetem, (Helyeslés jobbról és a kö­zépen.) még pedig nem tehetem egyszerűen azért, mert igaz, hogy a házszabályoknak a szövege, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom