Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.
Ülésnapok - 1901-281
281. országos ülés 1903 május 28-án, csütörtökön. 195 bizalmi nyilatkozat, mely jogerősség hatálya nélkül ide felküldetik, nohát az a mondvacsináltságnak, a kutyafuttában való elintézésnek, a tüntetési vágynak és viszketegnek minden szimptomá ját magán hordja. (Igaz! Ugy van ! Élénk tetszés a szélsobaloldalon!) A közélet tényezői bírálatának mindnyájan ki vagyunk téve, mindnyájan az előtt tisztelettel kell, hogy meghajoljunk, csalhatatlanság egyikünk cselekedetét, véleményét sem védi és biztosítja. De igenis biztosítja az, hogy azok a vélemények, melyek megalkottatnak, alakuljanak ki a maguk természetes útja s módja szerint, minden mesterséges befolyás és hMatalos hatalom felhasználása nélkül. Milyen lehet abban a vármegyében a hMatalos hatalomnak felhasználása ilyen bizalmi vagy elitélő nyilatkozatok gyártására, ha azok az urak buzgalmukban már annyira elvesztik eszüket, hogy a jogerőre emelkedés idejét sem várják be, hanem lábbal tiporva a törvényt, az ország szine elé mernek állni, hogy vádaskodjanak az ellenzék ellen? (Zajos éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. Mozgás és ellenmondás jobb felöl.) Kubik Béla: Ez egyszerűen szolgai! Ugron Gábor: T. ház! Felkérem t. elnökünket, hogy méltóztassék jövőre a törvényhatóságok által beküldött kérvényekre nézve megkívánni azon formai kiegészítést, hogy azokra a jogerőre emelkedési záradék rá legyen vezetve. (Felkiáltások jobb felöl: Nincs a házszabályokban !) A házszabályok arról csak nem gondoskodhattak, hogy az országnak törvényeit az ország legmagasabb méltóságai nem fogják ott a vármegyékben megtartani. A mely pillanatban a törvényhozás észreveszi, hogy visszaélés történik, akkor a visszaélés meggátlásáról gondoskodnia kell és ennek csak egy módja van, a melyet bíróságaink, közhatóságaink mindenütt használnak, hogy a jogerőre emelkedésnek záradéka rávezettessék. A melyik kérvény ide a jogerősség záradékának rávezetése nélkül jön, azt meg fogjuk támadni, meg fogjuk ostromolni, vissza fogjuk utasítani, mert a közhatóságok pártossága miatt nem bizhatunk meg azoknak törvényszerű eljárásában. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. Zaj jobb felöl.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A ház t. elnöke a maga kötelessége szerint és ugy, a hogy eddig történt, a szakadatlan gyakorlat szemmel tartása mellett egy hozzá beérkezett kérvényt bejelentett a házhoz. Gondolom, soha elő nem fordult még arra vonatkozólag eset, hogy miután a házszabályok a kérvények elintézésének módját meghatározzák, előzetesen már a kérvények bejelentésénél a ház azon kérvény vagy felirat létrejöttének természetét bírálat tárgyává tette volna. Ugron Gábor: ISTem volt szabad ideküldeni. Széll Kálmán miniszterelnök: Nem is volt eset sohasem arra, hogy valaki előbb, mielőtt azon kérvények tárgyalása a házban előfordul, — mert hiszen a házszabályok előírják, hogy azok a kérvények itt tárgyaltatnak és tárgyaltatni is fognak a kérvényi bizottság jelentése alapján, — valaki már előre megvádoljon mindenkit ezen a világon, megvádolja részrehajlással a törvényhatóság vezetőit, s mindenkit, kik azon határozat létesítésébe befolytak, (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Minek küldték ide!) mielőtt a kérdést tulajdonképen ismerné, mert a bejelentés alkalmával még nem ismeri a ház hMatalosan, mi van benne, hanem akkor, mikor tárgyalja. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A képviselő ur hallotta-e valaha, mikor felirat vagy kérvény jött a házhoz, a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat ellen, vagy a kormány ellen, hogy valaki felkelt volna és azt mondta volna: követeljük a jogerőre emelkedést, (Élénk tetszés és helyeslés jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) vagy panaszolta-e valaha valaki, hogy azok a kérvények valamely agitácziő folytán, vagy valmely törvényes kellék meg nem tartásává], vagy presszió alatt jöttek volna létre? (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Soha ezt nem panaszolta senki, mikor oly kérvények, melyek a t. ellenzék álláspontját látszanak erősíteni, ide jöttek; akkor azokat nagyon melegen üdvözölték (Elénk helyeslés a jobboldalon.) azokra a túloldal szónokai minduntalan hMatkoztak, mint olyanokra, a melyek az ő álláspontjuk jogosultsága mellett szólnak. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon,) Most megforditva áll a dolog, most az nem tetszik, mert elitéli önöket; hogy akkor tetszettek a törvényhatóság kérvényei, most nem, arról én nem tehetek. Ez az önök baja. De nem szabad ezeket a kérvényeket másképen kezelni, mint az önök mellett szóló kérvényeket. Ez nem egyenlő elbánás. (Elénk ítelyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsobaloldalon.) Ugron Gábor: A törvényességről van sző. Széll Kálmán miniszterelnök: A törvényességről van szó ? A t. háznak alkalma lesz, hogyha a kérvényeket tárgyalja, megkérdezni, megtudakolni és megvizsgálni, törvényesen jöttek-e létre. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A t. képviselő ur nézetem szerint a kérvényezési jognak, ezen politikai jognak gyakorlásával szemben, — a mely a törvényhatóságoknak meg van adva, és a melyet én, ha a közigazgatási reformot fogom indítványozni, vagy akármiféle reform mellett is fogok felszólalni, akármelyik helyről fogom ezt tenni, a törvényhatóságoknak, a mint nem egyszer kijelentettem, ezt a nagy politikai jogot meghagyni szándékozom — egy sajátságos leszállítási tendencziát tanusit, (Elénk helyeslés a jobboldalon. Elénk ellenmondás a szélsobaloldalon.) mikor azt mondja, hogy a felett majd a belügyminiszter fog határozni, hogy jogerős-e a határozat vagy nem. Formailag ugy áll a dolog. Ha valaki felebbviteli joggal él egy törvényhatóság határozata ellen, a törvény az adott időben megadja ezt a jogot és én vagyok annak a bírája és felülbírálom a kér25*
