Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-280

280. országos ülés 1903 május 27-én, szerdán. 185 És miért történt a t. elnök urnak ez a negligálása?Csak azért, hogy képviselőházi elnöki kötelességének a törvények értelmében megfelelt ugy, a mint kellett, hogy azt a körülbelül 40.000-re menő 87 küldöttséget fogadta köte­lességéhez hMen. Sokkal szebb lett volna, ha azonnal leköszönt volna az elnökségről. Az állami számvevőszék jelentést küldött a képviselőházhoz, a melyben azt nyilatkoztatta ki, hogy ezután még jobban fogja ellenőrizni a képviselőház működését és költekezését, mint eddig és a képviselőház felette áll az állami számvevőszéknek. De hát mi ilyent tőle el nem fogadhatunk és ő nem dirigálhatja a képviselő­házat. Én ebből azt látom, hogy ezt maga a miniszterelnök ur csinálta, persze a főszámszék elnökével. Most még csak arra térek ki, hogy a főrendi­házban gróf Esterházy János főrendiházi tag azt indítványozta, hogy a miniszterelnök törvé­nyes erőszakos eszközökkel tegye lehetetlenné az ellenzéket, a függetlenségi pártot, vagyis törjön le bennünket. Nohát próbálják meg !j Milyen izgatottságban van az egész ország, nem óhajta­nám, hogy nagyobb zavarok jöjjenek, de nem állok jót róla. Isten mentsen, a legrosszabbak jönnének ebből ki, ezt jó lesz nem cselekedni. Most még csak a horvát zavargásokra térek ki. A horvát bán Khuen-Héderváry nem hogy elfojtaná a zavargásokat . . , B. Solymossy Ödön: Hiszen megszűntek már! Gabányi Miklós: Nem szűntek meg, én tudom! B. Solymossy Ödön: Csak a deákok éne­kelnek ! Gabányi Miklós: Felolvasom mindjárt (ol­vassa): »Gróf Khuen-Héderváry Károly, ma­gyar főúr és horvát bán tovább is izgat a ma­gyarság ellen. Csodálatos az a türelem, melyet a magyar kormány e nemzete ellen tervszerűen izgató, kiküldött közegével szemben tanusit. Ha bárhová küldene a magyar kormány köze­get, s azt tapasztalná, hogy az illető egyén vakmerő hazafiatlanságában küldője ellen izgat, bizonyára nyomban lehetetlenné tenné neki a hazaárulást. A horvát bán azonban, mint a bécsi udvar kegyeucze, és a horvátok követelé­sének szószólója: kMáltságos helyzetet vMott ki magának. 0 fölötte áll a magyar nemzetnek és fumigálhatja a magyar törvényhozást, vala­mint magyar kormányt. »A horvát bán legújabb támadása, melyet a magyarság ellen intéz, a »Budapesti Hirlap« mai számában jelent meg. A Budapesti Hír­lap ma csak közli a horvát bán nyilatkozatait, de azokra még nem tesz semmi megjegyzést. Uy módon könnyen az a látszata támad a do­lognak, mintha a nevezett lap, a mely pedig a magyarságért küzd, nem kifogásolná a bán nyi­latkozatát. Ezt mi nem hiszszük, — azért nyugodtan várjuk, hogy a B. H. maga is visz­szautasitja Héderváry vakmerő támadásait, s KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XVI. KÖTET. nem engedi meg, hogy álláspontját a közveszé­lyes bán álláspontjával azonosítsák. »De nehogy egy pillanatig is visszautasí­tás és nyilvános megtorlás nélkül maradjon a bán vakmerősége, kötelességünk a bán nyilat­kozatát kellőkép jellemezve, gonosz eljárását ujabb adalékkal megvilágitani, »A bán a »Budapesti Hírlap« utján gyanú­val, váddal illeti a magyarságot, nemcsak a nem­zetet, hanem a kormányt és minden Horvát­országban levő magyar állami alkalmazottat. Azt mondja a bán többek közt: »Nagy kellemetlenség, hogy sok vasúti tiszt­viselő egy szót sem tud horvátul, — ez rossz vért szül. A szállítólevelet nem tudja kitölteni. a ki küldi, s nem tudja elolvasni, a ki kapja. Ilyen, s hasonló lappáliák mérgesitik el az indu­latot. A zágrábi pályaházra kizárólag magyar felírást alkalmaztak; ez feltűnt, annál is inkább, mert 1883-ban, a mikor a czimtábláknak két­nyelvű írásáról volt szó az eddigi kizárólagos horvát felírás helyett: olyan forrongás tört ki, a melynél csakugyan sok ember hagyta ott a fogát.« »A hány szó, annyi vád a magyarság ellen! A magyar kormány kiküldött végrehajtó közege izgat a magyar állam nyelve ellen. Felbujtogatja a horvát lázadókat, hogy csak tüntessenek a magyar nyelv ellen és jogosult színben tünteti fel a zágrábi utczai söpredék zendülései. Amel­lett lappáliának mondja a magyar nyelv ügyét. >De a magyar kormány egyik-másik tagjá­nak ez nem okoz különös bánatot. Hát akkor legalább azon botránkozzanak meg, hogy a bán a magyar kormány intézkedései ellen izgat. Ha a magyarság ügye nem fontos némelyeknek, leg­alább a magyar kormányok ma is érvényben levő intézkedéseinek tiszteletben tartására helyez­zenek súlyt. Ámde ezt sem teszik. »Nemrég horvát útlevelet kaptak zágrábi zendülők, — most horvát szállítólevél, utalvány, egyáltalán tiszta horvát vasúti és postai igazga­tás kell nekik. A bán pedig élére áll e törek­véseknek, holott ő, állítólag a magyar kormány intézkedéseinek végrehajtóján Nem olvasom fel mind, A kormánypárti lapok azt irják, hogy a zavargások már meg­szűntek, mert ugy sugalmazzák Vészi Józsefet, meg a többi képviselőt. {Mozgás a jobboldalon,) De nem így áll a dolog. Maga a kereskedelem­ügyi miniszter ur is paktál Khuen-Héderváry horvát bánnal, mert kilátásban van —• azt mondják, — hogy esetleg a bán lesz a minisz­terelnök, s ő ismét miniszter maradhat, (Ellen­mondások a jobboldalon.) s ő a helyett, hogy megszüntetni igyekezett volna a zendülést, a horvátországi magyar államvasuti tisztviselők ellen fegyelmit indított. Ez tény. Egy határozati javaslatot vagyok kénytelen benyújtani azért, hogy a még fenmaradt ren­geteg anyaghalmazt a zárszó alkalmával fel­használhassam, 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom