Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-280

178 280. országos ülés 1903 május 27-én, szerdán. nyilatkozott meg; és van-e ember, a ki kétségbe vonná, hogy a nemzet közvéleményéhez azon határozat simult, melyet Csanád vármegye vallott magáénak? Pedig itt is működött erősen a hMatalos apparátus, hogy elnémítsa a szabad gondolkozást, de a hMatali presszionál erősebb volt a bizottsági tagok független meggyőződése és feltámadó önérzete.« Manaszy György: Temes megyéről ne beszéljen ! Gabányi Miklós: Nos, t. képviselőház, láttuk itt is azt a bizalmat, láttuk a bizalmatlanságot is. Ott ráerőszakoltak 36 embert — mind hMatalnokok voltak — hogy bizalmat szavazzanak a kormánynak. Ilyen példát lehetne többet felhozni. Ez mind arra mutat, hogy az egész ország ellene van a katonai javaslatoknak (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) és igy ennek a kormánynak sem a katonai javaslatait, sem az indemnitását, sem a jelentését el nem fogadjuk semmi szin alatt. (TJgy van! a szélsobaloldalon.) De jön egy jobb! Elnök: T. képviselő ur! Engedjen meg, de a házszabályok betűje szerint nem akadályozhatom ezeket a részéről folytatott felolvasásokat ... Ráth Endre: Érdekesek! Elnök :... mert idézetszámba mennek; (TJgy van! a szélsobaloldalon.) azonban, t. képviselőház, azzal is tartozom annak az állásnak, a melyet elfoglalok, hogy konstatáljam, hogy az idézet jogának ilyen mértékben való felhasználása a házszabályok szellemével ellenkezik, (TJgy van! jobbfelöl.) és a házszabályok rendelkezésének megkerülésére vezet. (Igaz! TJgy van! jobb felől) Megakadályozni ezt nem tudom, mert a házszabályok erre nem adnak nekem jogot; de én azt hiszem, hogy ha a t. képviselő urat jóakaratukig figyelmeztetem, hogy a házszabályok szelleméhez alkalmazkodjék, ezzel csak kötelességemet teljesítem. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Ráth Endre: Ex-lexben nem lehet ragaszkodni sem a törvény betűjéhez, sem annak szelleméhez. Vészi József: Nincsen ex-lex. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ballagi Géza: Ne olvasson, hanem tegye le az iratokat a ház asztalára. Majd elolvassuk. (Zaj. Elnök csenget) Gabányi Miklós: A mit most felolvasok, az egész rövid lesz és talán tetszeni is fog. (Olvassa): »Bánhidy indítványa az obstrukczió ellen. Báró Bánhidy Antal, ki az utóbbi időben nagyon kezd élni a politika terén, megint szerepel és alkalmat ad arra, hogy politikai magatartásáról elitélőleg nyilatkozzunk. Nemrég történt, hogy kisjenői választó kerületének polgárságához levelet intézett, s kicsinyléssel, úgyszólván lóhátról diskurálva nyilatkozott az ellenzék bátor, nemes és hazafias küzdelméről, melyet a Széll-kormány nemzetietlen törvényjavaslatai ellen folytat. És a báró ur ismét szerepel, s újból politizál, a mi pedig nagyon rosszul áll neki. Mert nem ért hozzá. »A vármegye főispánja, a ki leghűbb, s legtalpnyalóbb Bzolgája a jelenlegi kormánynak, érdemeket akar szerezni Széll Kálmán előtt, s kedvében igyekszik járni legfőbb gazdájának. Ezért azt sütötték ki a főispán hMatalos helyiségében, hogy bizalmat kell szavaztatni a törvényhatóság által a kormánynak. Óvatosan, titokban és csöndben folytak az e fölött való tanácskozások, s végre abban állapodtak meg, hogy inditványozónak beugratják báró Bánhidy Antalt, a ki könnyen kapható e fajta politikai baklövésre. Nem is csalódtak. Báró Bánhidy Antal (és néhány társa, a kik a diszes gárdából kerülnek ki) indítványt nyújtott be Arad vármegye törvényhatósági bizottságához, s azt javasolja, hogy irjon fel a megye képviselőházhoz és fejezze ki tiltakozását az indemnitás ellen folytatott obstrukczióval szemben. » Bánhidy indítványának érdekes, kiáltó ellentéte az, melyet Müller Károly törvényhatósági bizottsági tag fog benyújtani Arad városához, mely tudvalevően soha sem szegődik a hazafiatlan kormányok szolgálatába. Müller Károby indítványa, mely a hazafiasán érző emberek elismerését és méltánylását kiérdemli, két részből áll. Az első az: irjon föl Arad városa a képviselőházhoz és tiltakozzék a magyar udvartartás költségeinek (czMillista) tervbe vett emelése ellen, a másik: teljesen önálló nemzeti hadsereg felállítását követelje a törvényhatóság. »Ez a gyászos indítvány, mely bizvást mondhatjuk, nem báró Bánhidy Antal fejében született meg, ott van már a megyeházán, s egy hét múlva tárgyalni fogja a közgyűlés. Tegnap ugyanis a főispán és elvbarátai annak örömére, hogy ilyen jó falathoz jutottak, ugy intézkedtek, hogy minél hamarabb vihessék Széll Kálmánnak Arad megye bizalmát és hódolatát, mely — ezt nem kell külön hangsúlyozni — a klikk tagjainak, a jegyzők, szolgabirák, szóval a hMatalos (tehát kényszeritett) nézetét fogja kifejezni. »A vármegye alispánja május 30-ára összehívta tegnap a rendkívüli közgyűlést, melyen a bizalmi indítványon kívül még három négy ügy kerül tárgyalásra. Ez is csak azért, hogy valami színezetet adjanak a rendkívüli közgyűlés összehívásának. Csodálatos, hogy mikor ilyen dolgokat és a főispán lakásának tizenöt szobára való kibővítését akarják keresztülvinni, mindig rendkívüli közgyűlésen intézik el, akkor, a midőn az egész törvényhatóság akarata a maga egészében nem nyilatkozhatik meg. »Ezt a két indítványt nem is kell indokolni. Aradváros törvényhatóságának tagjai vannak olyan magyar és önálló gondolkodású férfiak, hogy az indítvány nemes intenczióit nemcsak megértik, de átérzik is. »Az indítványozó a következőket mondja: Aradvárosa pártol minden olyan törekvést, mely