Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-280

174 280. országos ülés 1903 Az utóbbi batározat ugy alkotmányjogi, mint abból a szempontból szükséges, hogy utólag senki se vonhassa ki magát a köztörvényeken alapuló közszolgáltatások ama részének teljesítése alól, a mely az 1903. évi május 1-étől a többször emiitett javaslat törvényerőre emelkedéséig terjedő időre esik. Végül van szerencsém még "/. alatt bemutatni az állami számvevőszéknek azt a jelentését, a melyet az államháztartás vitelének az 1903. évi április végén túl leendő számvevőségi ellenőrzése tárgyában az országgyűlésnek tett. Budapesten, 1903. évi május hó 1-én. Széll Kálmán, m. kir. miniszterelnök.« (Zaj jobbról.) Lesz csend, kérem, vagy én hallgassak ? (Halljuk ! Halljuk! a széhöhahldalon.) Abból tehát, a mit a t, miniszterelnök ur az ő jelentésében megirt, kilátszik, hogy ő daczára annak, hogy törvényenkMüli állapotba hozta az országot május 1-én, azt akarja, hogy minden a régi kerékvágásban haladjon, épugy kapják továbbra is fizetésüket a tisztviselők és katonák, mint a törvényes állapotban, épugy szedjék az adót, épugy végezzék a végrehajtásokat, mintha törvényes állapotban lennénk. De nézzük csak, mit mond az állami számvevőszék (olvassa): »B,endelet az állami számvevőszék fő- és ügyosztályaihoz: A törvényhozás az 1903. évi költségvetésnek tárgyalását eddig be nem fejezte, sem a múlt évi költségvetési törvény keretének a folyó évi augusztus hó végéig terjedő fentartására vonatkozó törvényjavaslatot el nem intézte. A kormány ennélfogva nem hMatkozhatván költségvetési felhatalmazásra, esetleg a saját alkotmányos felelőségére kénytelen intézkedni a további teendőkről az ország pénzügyeinek kezelésében. Milyenek lesznek ez intézkedések s a törvényhozási felhatalmazás ügye miként fog megoldatni, oly kormányzati közjogi és politikai kérdések, a melyekbe beleavatkozni, vagy a melyekben állástfoglalni az állami számvevőszéknak ezidőszerinti törvényeink értelmében sem jogában, sem hMatásában, sem pedig hatalmában nem áll. Fennálló törvényeink értelmében azonban érintetlenül marad az állami számvevőszék felelősége, a mely minden mulasztásért is terhelné; s fokozott mérvben érvényesülnie kell azon közjogi kötelességének, hogy ellenőrzési feladatát és hMatását — tekintet nélkül a politikai viszonyokra — zavartalanul teljesítse. Kötelessége ez épen a törvényhozáshoz való viszonyánál fogva, mert mint annak ellenőrző közege egy pillanatig sem hagyhatja ellenőrzés nélkül az ország pénzügyi kezelését, legkevésbbé akkor, a midőn a kormány felhatalmazás nélkül a saját alkotmányos felelőségére jár el. Törvényszerű kötelessége ezért az állami számvevőszéknek a fenforgó viszonyok között is arról gondoskodni, hogy a törvényhozás az állami május 27-én, szerdán. számvevőszék ellenőrzési és nyilvántartási adatainak alapján bármikor teljes képét bírhassa az időközben lefolyt államháztartási, pénzügyi és számviteli kezelésnek. Felhívom és utasítom ezeknél fogva az állami számvevőszéknek tisztviselői karát, hogy kötelességét és hMatalos teendőit továbbra is pontosan végezze, s a törvényhozásnak további intézkedései a költségvetési felhatalmazás nélkül teljesített államháztartási, pénzügyi és számviteli kezelést az 1902. évre érvényben volt költségvetési törvény alapján és keretében tartsa nyilván és ellenőrizze. Miről a fő- ós ügyosztályok és azok utján a tisztviselői kar ezen rendelettel értesíttetnek*. Budapesten, 1903. évi május hó 1-én. E rendeletemet azzal van szerencsém a t, háznak bejelenteni, hogy ez intézkedésemet jóváhagyólag tudomásul venni méltóztassék. Budapesten, 1903. évi május hó 1-én. Rakovszky István elnök.« Felolvastam ezt, hogy a ki esetleg megfeledkezett erről, lássa, hogy és mint van. Én mindkét jelentésből azt veszem ki, hogy felesleges nekünk bármikor is a költségvetést tárgyalni. Minek tölteni azzal az időt, mikor így is, ugy is költségvetés nélkül is épen az történik, mintha már tavaly karácsonykor le lett volna a költségvetés tárgyalva. Nem vagyok képes megérteni a t. miniszterelnök urnak az eljárását, mi lehet annak az oka, hogy annyira zűrzavarosán rendelkezik és működik. Az ember igazán azt kell, hogyhigyje, hogy talán, mint mélyen t. képviselőtársam Eötvös Károly mondotta, nem is józan észszel dolgoznak. De hát mit is gondoljon az okos ember ? (Derültség.) A t. miniszterelnök ur múlt év november havában beterjesztett egy katonai javaslatot, melyben 13.000 póttartalékost akart három esztendőre behMatni szolgálattételre. Mi azt megobstruáltuk, mert az volt a tervük, hogy ezt a 13.000 póttartalékost, a kik nyolez hétre be is lettek fegyvergyakorlatra rendelve, egyszerűen három évre bentartják, beosztják a hegyi ütegekhez, a taraczkokhoz, tisztiszolgáknak, meg a kórházba ápolónak. Mi ezt is megobstruáltuk, de csak addig, mig a nyolez hetüket kitöltötték és hazabocsáttattak. Látva, hogy ez törvényerőre nem emelkedik, visszavonatta a honvédelmi miniszter ur által. Kubik Béla: Eszéretért! Gabányi Miklós: Igen, Istenhez tértek, észretértek és a 13.000 póttartalékost megmentettük családjuknak. Ezt visszavonták, de beterjesztettek akkor egy jobbat, melyben 27.000 ujonczczal akarják emelni a katonai létszámot, még pedig három éven keresztül, vagyis 81.000 ujonczczal, a kik a közös hadsereghez, a honvédséghez és a tengerészethez lettek volna sorozva. Mi ezt is megobstruáltuk április 30-áig, mert addig négy hónapi indemnityt kapott a miniszterelnök ur, de ezt nem használta fel a költségvetés tárgya-