Képviselőházi napló, 1901. XVI. kötet • 1903. május 15–junius 16.

Ülésnapok - 1901-277

277. országos ülés 1903 május 23-án, szombaton. 129 Széll Kálmán miniszterelnök: Nohát a t. képviselő urnak felfogását, meg a jurisprudentiaját nem irigylem. A t. képviselőház meg lehet arról győződve, hogy mi ismerjük — a mint igen sokszor nyilatkoztam — azt a nagy hajt, a mely Magyarország bortermelésénél és szőlészeti gazdaságánál az utóbbi években jelentkezett és azt a nehéz helyzetet, a melyben az van. Mi minden irányban nagy figyelemmel kisérjük ez ügyet, ugy a borhamisítás ügyének kérdésében is, a melyre nézve tudósíthatom a t. képviselőházat, hogy az osztrák kormánynyal a kiegyezés alkalmából igenis egyezményt kötöttünk és megállapodást létesítettünk, hogy ők is basonló törvényt fognak hozni, lehetőleg olyat mint mi, hogy mindketten egyenlő elvek alapján járjunk el a borhamisítás kérdésében. Ez is mutatja, hogy foglalkozunk a dologgal. A mi pedig a borvédelmet és a vámokat illeti, igen természetesnek fogja találni a t. ház, hogy a szerződési tárgyalások megindulása előtt ebben a kérdésben természetszerűleg részletesen nem lehet nyilatkozni, de természetesnek fogja találni a t. ház azt is, hogy most, a mikor Olaszországgal felmondottuk a szerződést, az uj szerződésnél nem olyan irányban fogunk haladni, a mely ezt a lépésünket megczáfolja, hanem ellenkezőleg abban az irányban fogjuk a tárgyalásokat vezetni, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb, sőt nemcsak nagyobb, hanem teljesen kielégítő védelem nyújtassák a magyar borászatnak és a magyar szőllőiparnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Többet ebben a kérdésben ma nem mondhatok, hanem igenis azon leszek, hogy az a védelem megfelelő legyen, olyan legyen, a mely egyfelől a szerződések megkötését lehetetlenné nem teszi, de másfelől megadja azt a védelmet, a melyet Magyarországnak ez a fontos ipari, fontos gazdászati ágazata igenis jogositra van a kormánytól és törvényhozástól megvárni, (Helyeslés a jobboldalon.) Ezeket akartam csak Buzáth képviselő urnak invektMáMal szemben r

a miket itt félfüllel hallottam, válaszolni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Zboray képviselő ur személyes kérdésben kér szót. Zboray Miklós: T. képviselőház ! Egy közbeszólásomra, a mely vonatkozott az Engel czég esetére, a hol tudomásom szerint a czégtagok. bár hosszas huzavona után el lettek ítélve, nem ülték le a büntetést, mert kimentek, a miniszterelnök ur megjegyezte, hogy ez milyen felületes és több más jelzővel illetett, Konczedálom, hogy ehhez joga van, abszolúte egy szót sem szólok ellene. De engedje meg a t. miniszterelnök ur, hogy megjegyzésemnek a jelentőségét kissé motMáljam. (HalljuJc!) Az én szemeim előtt lebeg az, hogy mikor a főváros területén valaki egy házat épít és KÉPYH. NAPLÓ. 1901 1906. XVI. KÖTET. nincs lakhatási engedélye, ennek daczára beköltözteti oda a lakókat, ezért aztán megbüntetik 50 vagy 100 forintra, míg ő zsebre vág ezreket a negyedévi lakbérekben. Szemeim előtt lebeg az, hogy mikor ilyen borhamisítóról van szó, megtörténhetik, hogy az ő ügye hónapokon keresztül húzódik, a hamisítványokat visszaadják neki és nyugodtan tűrik, hogy az, mikor befejeződik az ügye, szebb hazába vitorlázzék. Szemeim előtt lebeg az, hogy a bankoknál, takarék])énztáraknál, a melyek gyászosan megbuktak, hasonlókép kMitorláznak a bűnösök. Megtörténik az, itt van a központi tejcsarnok ügye, hogy 200 koronára büntetik meg egy ilyen cselekményért, a hol

f a tejcsarnok emberei milliókat vágnak zsebre. Én tehát nem találom arányban állónak a büntetést azzal, a mit elkövetnek, és én nem elégszem meg azzal, ha a miniszterelnök ur feláll és azt mondja, hoztunk marasztaló ítéletet, mert ugy látom, vagy nem áll arányban a büntetés az elkövetett cselekménynyel, vagy ha arányban áll, jóformán megengedik, hogy megszökjenek. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Hát ez nem igaz! (Zaj.) És, t. képviselőház, csak azt akarom erre kijelenteni, hogy ez sem jóformán, sem rosszformán nem áll. Minthogy én a törvényeket megtartom és a t. képviselő ur engem feleletre vonna, ha meg nem tartanám, hát én kihágási ügyben vizsgálati fogságot nem rendelhetek el. (Ügy van! Ugy van! jobbfelöl) A t. képviselő ur az ujjain kiszámíthat ja, hogy mMel kinai falakkal ez az ország körülvéve nincs, megszökhetik-e valaki vagy sem. De azért az a marasztaló ítélet megbecstelenítő ítélet, olyan természetű, a mely az illetőnek hitelét, az illetőnek reputáczióját, az illetőnek nevét megbélyegzi, és én azt az ítéletet meghoztam. (Ugy van! Ugy van! Tetszés a jobboldalon. Zaj a bal- és a sz elsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Miután ehhez a kérdéshez még többen vannak felírva, méltóztassék belenyugodni abba, hogy ennek a kérdésnek tárgyalását félbeszakítsuk. (Helyeslés.) Következnének az interpellácziók; mielőtt azonban azokra áttérnénk, javaslom a t. háznak, hogy a hétfőn reggel 10 órakor kezdődő ülés napirendjére tűzze ki ^intézkedés a miniszterelnök által benyújtott jelentés tárgyában«, azután pedig az 1903. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1902 : XXM. t.-cz. hatályának az 1903, év augusztus hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatását. Hozzáteszem, hogy a t. ház a quótabizottság megválasztását már a keddi ülésre kitűzte. Elfogadja a t. ház javaslatomat? . . . (Zaj a szelsobaloldalon. Helyeslés.) Ne méltóztassék 17