Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-258

80 258. országos ülés 1903 április 30-án, csütörtökön. Géza, Papp János, Papp József. Pavlovics Ljubomir, Pékár Gyula, Perczel Dezső, b. Perényi Zsigmond. Pintér Sándor, Polczner Jenő, Putnoky Mór, Polónyi Géza, Radvánszky György, b. líévay Gyula, Révai Mór, Rigó Ferencz, Rosenberg Gyula. Rubinek Gyula, Rudnay Sándor, Ruzsiák János, Sághy Gyula, Sándor József, Schmidt Károly, Scitovszky János, Seemayer János Semsey Boldizsár, Semsey László, b. Sennyey István, Serbán Miklós, Simonyi Semadam Sándor, Soltész-Nagy Kálmán, b. Solymossy Lajos, b. Solymossy Ödön, Steiner Ferencz, Szabó István, Szabó Kálmán, Szalay László, Szederkényi Nándor, Szeless József, Szemere Miklós, Szentiványi Gyula, Székely György, Sziklay Ede, SzMeik Imre, Szluha István, gr. Sztáray Sándor, Szüllő Géza, Tallián Béla, gr. Teleki Samu, Thaly Kálmán, Tuba János, Udvary Ferencz, Urmánczy Nándor, Valasek János, Vázsonyi Vilmos, Veres József, Veszelovszky Ferencz, Visontai Soma, Vojnics Sándor, Vörös László, Wittmann János, Wlassics Gyula, Wolfner TMadar, gr. Zichy Aladár, gr. Zichy János, Zmeskál Zoltán, gr. Zsélénszky Róbert, Abaffy Ödön, gr. Andrássy Géza, gr. Andrássy Sándor, gr. Apponyi Gyula, Artim Mihály, Babó Lajos, Babó Mihály, Baghy Béla, Bakó József, Balogh Mihály, Baross Károly, Bartha Ferencz, Bartha Miklós, Barta Ödön, Bartal Aurél, gr. Batthyány Lajos, gr. Batthyány TMadar, gr. _ Bánffy Miklós, Beksics Gusztáv, Beniczky Árpád, Bernáth Béla, gr. Bethlen Balázs, gr. Bethlen Bálint, gr. Bethlen István, Biró Lajos, Boda Vilmos. Bodoky Zoltán, Bolgár Ferencz, Boncza Miklós, Borbély György, Brázay Kálmán, Bruckner Vilmos, Bujanovics Gyula. Elnök: T. ház ! Kihirdetem a szavazás eredményét. Igazolt képviselő van Magyarországon a Horváth-Sziavon országok képviselőMel együtt 452. Minthogy a Horvát-Szlavon országok képviselői, 40-en, nem szavaztak, ehhez képest az igazolt magyarországi képviselők száma 412. Elnök nem szavazván, igennel szavazott 137, nemmel 59, távol volt 215 képviselő. így tehát a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur válasza 78 szótöbbséggel tudomásul vétetett. Következik az 1903. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1902. évi XXM- t.-cz. hatályának 1903. évi augusztus hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat (írom. 368, 372) általános tárgyalásának folytatása. (Az elnöki széket gr. Apponyi Albert foglalja el.) Dedovics György jegyző: Berzeviczy Albert! (Felkiáltások a szélsőbalé-Idolon: A házszabályokhoz kérünk szót!) Rátkay László: A házszabályokhoz kérek szót! (Halljuk ! Halljuk!) Tegnap az utolsó szónok, a benyújtott törvényjavaslat mellett, Darányi Ignácz képviselő és miniszter ur volt. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) 0 pedig a javaslat mellett beszélt. E szerint ma a házszabályok értelmében, az első szónok, a javaslat ellen szólalhat fel. Indokolom ezt a házszabályok 210. §-a alapján, mert ez azt mondja, hogy »a tárgyaláskor a feljegyzés sorrendjében hMatnak fel az illetők szólásra, még pedig oly kép, hogy mig egyenlő számban vannak a tanácskozás tárgyát képező javaslat, illetőleg indítvány mellett és ellen szólani kívánók: felváltva hMatnak fel a szólásra«. Azt hiszem, e szakasznak igazi értelme nem lehet más és csakis ez lehet, hogy a tárgyalás alatt levő javaslatnál a véleméDyek ellene és .mellette fejtessenek ki, (Igazi Ugy van!' a szélsőbaloldalon.) mert csakis ez ad tiszta képet a tárgyalás alatt lévő javaslatról és ez ad módot arra, hogy a képviselő urak nézetüket igennel vagy nemmel pecsételhessék meg. Legalább igy kellene lennie. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Fájdalom, de nálunk az a kérdés, hogy sorban: mellette és ellene szólnak-e a tárgyhoz, egészen mellékessé válik, mert a t. többség előre meghatározott véleménynyel jön a házba. (Igaz! a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobb- és a baloldalon.) Mi azonban ragaszkodunk a házszabályok szelleméhez, és követeljük, és azt hiszem, ebben a tekintetben a ház t. elnöke igazat fog nekem adni, hogy a mennyiben tegnap az utolsó szónok a javaslat mellett szólott, ma az első szónok olyan legyen, a ki a javaslat ellen kMan nyilatkozni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. ház! Nem vagyok azon a nézeten, a melyet a most felszólalt t. képviselő ur kifejtett. Benedek János: Ez nem nézet, hanem házszabály! (Mozgás jobbfelöl.) Elnök: Bátor vagyok ennélfogva kijelenteni, hogy itt csak arról lehet szó, hogy a házszabályok ércelmére nézve kinek milyen a véleménye ? Azt hiszem azonban, senki sem arrogálhat magának többet, mint azt, hogy a házszabály értelmezésére nézve valamely nézete van. A házszabályok 210. §-a ezt mondja: »A tárgyaláskor a feljegyzés sorrendjében hMatnak fel az illetők szólásra, még pedig olykép, hogy mig egyenlő számban vannak a tanácskozás tárgyát képező javaslat, illetőleg indítvány mellett és ellen szólani kívánók, felváltva hMatnak fel a szólásra.« A 214. §. pedig azt mondja: »A miniszterek az 1848: III. t.-cz. 28. §-a alapján bármikor felszólalhatnak«. Már most, a mikor a földmMelésügyi miniszter ur, vagy bármely miniszter felszólal a vitában, (Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) a miniszterek nincsenek feljegyezve szólásra, hanem nyilatkoznak a 214. §. értelmé-