Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-257

62 257. országos ülés 1903 oldalon.) Azt hiszem, bizonyítani sem kell azt, hogy a gazdasági kérdésekre, a vámügyre, stb-re vonatkozólag semminemű közösségben nem állunk Ausztriával; hanem csakis azt mondta ki az országgyűlés a XII. t.-czikkben, hogy miután ő Felsége többi országaMal és tartományaMal az érdekek kölcsönös érintkezése számos és fontos, ennélfogva hajlandó az ország időről-időre velük vámszövetségi szerződést is kötni. Ámde miképen rendelkeznek az osztrák alaptörvényekezekre nézve? Pedig a megállapodás szerint egyformának kellene lenni, mert különben nincs egyértelmű megállapodás és igy nincs a feltétel teljesítve. (TJqy van! a szélsőbaloldalon.) Az 1867. deczember 21-én kihirdetett osztrák törvény a közösügyekről azt mondja: 1-ször: Közösek az összes külügyek. 2-szór: Közös a hadügy, kMéve az ujonczmegajánlást. a védrendszer megállapítását, az elhelyezést és élelmezést, a hadsereg tagjainak polgári viszonyait. A többi mind közös az osztrák alaptörvény szerint. Azután a mi törvényünk azt mondja a 11. §-ban, hogy a felségjogokat ő Felsége gyakorolja a maga alkotmányos fejedelmi jogánál fogva. Mit mond az osztrák törvény ? Az összes hadsereg vezényletére, vezérletére és belszervezetére vonatkozó intézkedések kizárólag a császárt illetik meg. Itt tehát először is magyar hadseregről szó sincs, egyedül az összes hadseregről van szó. Thaly Ferencz: A Felség csak ezt olvassa! Bizony Ákos: Az intézkedési jog kizárólag a császár részére vindikáltatik. Már most kérdezem, ki az a császár, (Halljuk! a szélsöbaloldalon.) de nem szerintünk, hanem az osztrák alaptörvények szerint ? A császár a feje az osztrák birodalomnak, a melynek Magyarország csak egyik tartománya. Ez az osztrák jog, ez az ő felfogásuk. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) A császár egyenesen ezt jelenti- Itt van, ha időm volna, felolvasnám. (HalljuTc: Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Endrey Gyula: Deczember 31-éig ráérünk! Bizony Ákos: És itt van a császári pátens, a mely 1804 augusztus 1-én bocsáttatott ki, a mikor az osztrák császári czim felvétetett. Ez alaptörvénye Ausztriának és ebben világosan meg van mondva, hogy az osztrák császárság magában foglalja valamennyi tartományt, Magyarországot is, csak azt engedi meg, hogy azért az ő régi elnevezésüket, régi jogaikat megtarthassák és a végén azt mondja: »Diese Un sere gegenwärtige Erklärung und Verordnung soll in allén uuseren Erbkönigreichen und Staaten in den gehörigen Wegen unverzüglich kundgemacht und in Ausübung gesetzt werden, — tehát valamennyi tartományban az Erbkönigreich-ok közé számítván Magyarországot: (GleichwieWirnicht zweifeln, dass sämmtliche Stände und Unterthanen derselben diese gegenwärtige, auf.die Befestigung des Ansehens des vereinigten Osterreichischen Staaten-Körpers — osztrák államtest — zielende április 29-én, szerdán. Vorkehrung mit Dank und patriotischer Theilnehmung erkennen werden.« Hát ez az a császár, a kit az osztrák alaptörvények ismernek. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Aztán itt van a császári czimer, a mely szintén ugyanakkor állapíttatott meg és később 1836. augusztus 22-én módosíttatott. Mi az a czimer ? (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Méltóztatnak, azt hiszem, ismerni. Csak röviden mondom meg. E czimer két részből: egy hátsó és egy előpajzsból áll. A hátsó pajzson van a fekete kétfejű sas sárga csőrrel és felette a császári birodalmi koronával. Ennek a sasnak mellén van elhelyezve az előczimer, mely kilencz mezőre oszlik, és ezek egyikében van Magyarország czimere. Rátkay László: Minden magyar vasúti váróteremben r megnézheti a miniszterelnök ur! Bizony Ákos: Ez is mit bizonyít? Azt, hogy Magyarország benne van az osztrák császári birodalomban. Endrey Gyula: A sasnak a begyében! Bizony Ákos: De tovább megyek. Az előbb azt mondtam, hogy a magyar törvények értelmében a gazdasági kérdések nem közösek, csak azt mondtuk, hogy hajlandók vagyunk időrőlidőre, ha sikerül, szerződést kötni a vámszövetségre nézve, a mi teljesen önálló, független államoknál is megtörténik. És mit mond az osztrák törvény ? Azt, hogy nem közösek ugyan, de időről-időre egyenlő elvek szerint megállapipitandó ügyek a kereskedelmi ügyek, különösen a vámrendszer, másodszor az ipari termeléssel szoros összeköttetésben levő közvetett adók stb. Ezek tebát szerintük azok közé tartoznak, a melyeket önállóan nem intézhetünk, hanem tartozunk egyenlő elvek szerint intézni. Itt vannak azután a delegácziókra vonatkozó szakaszok. Mi azt mondjuk, hogy a delegáczió nem törvényhozó testület, az csak határozatokat hoz. Mit mond az osztrák törvény ? Azt mondja, hogy a delegáczió törvényt hoz, közös törvényeket és ezen közös törvényeket ki szentesitette ? Der Kaiser, a császár. Ezek tehát szerintük közös birodalmi törvények. Thaly Ferencz: Csaljuk magunkat! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Bennünket csalnak !) Bizony Ákos: Itt van a quóta-kérdés. Erre is azt mondja a törvény, hogyha meg nem tudnak egyezni az egyezkedő felek, dönt kicsoda! ? A császár, megint a császár. (Zaj.) Bebizonyítottam, hogy az 1867. évi XII. t.-czikk törvénytelenül van életbeléptetve, mert nincs meg az előfeltétele, nem jöttünk megállapodásra ő Felsége többi tartományaMal. Ez végigvonul más törvényeken is. Itt van pl. a törvény az államadósság felosztásáról. Mit mond a mi törvényünk? Azt mondja, hogy minden államnak jogában áll csökkenteni a maga fizetését tőketörlesztéssel, és akkor aztán az illető