Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-270

380 270. országos ülés 1903 május lb-én, csütörtökön. koronáról; nem a millió népről, hanem a pénzbeli megterheltetésről, és ez az, a mit az illető, ki ezt reprodukálta, teljesen elferdített. (Igazi Ugy van! jobbfelöl.) Nem is illik, a mit rám fognak, számszerűleg se, mert honnét vehetné és érthetné valaki a 3 milliót a lakosságra és honnét a 20 milliót, ha abból 3 milliót kMett? Azt mondja a t. képviselő ur: ez a második, a mMel vádját igazolni akarja, hogy én itt egy inczidens alkalmából, mely e pártnak egy tagja részéről felmerült, az illetővel az ezen inczidens alkalmából felmerült félreértéseket tisztázni igyekeztem. Hát tettem. De gondolom, hogy ez csak jó jogom nekem, és az csak ennek a pártnak a belügye, a melyhez e párton kMül semmi köze senkinek nincsen. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Sohasem mondhatja a t. képviselő ur, hogy a házban a többség vagy a kormány részéről szóvá tétetett volna valaha az, hogy mi történt önök között. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Folytonos zaj és felkiáltások a, széísöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Széll Kálmán miniszterelnök: A mi e párt egyes tagjainak nézetét, irányomban elfoglalt álláspontját illeti: annak tisztázása az én dolgom és ennek a pártnak a dolga, a melyhez hozzászólni senkinek másnak köze és joga nincsen. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hogy ebben a higgadt mérlegelés legkisebb megcsökkenését lehetne tárgyilagosan vagy igazsággal látni, azt határozottan kétségbevonom, sőt tagadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A mi már most azt illeti, a mit a t. képviselő ur diffikultál, kénytelen vagyok kijelenteni, a mit egyébként mindenki tud, hogy ez az ünnepély társadalmi ünnepély volt, a melynek rendezéséhez a kormánynak semmi köze sem volt. (Igaz! Vgy van! a jobboldalon. Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Széll Kálmán miniszterelnök: Egy hadihajón . . . (Folytonos zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök: ... az ünnep kezdetén játszotta egy katonai zenekar a Gotterhaltét, nem a reglement ellenére, hanem igenis a reglement szerint; mert ott, a hol katonai zenekarok igénybevétetnek és felvonulnak, a mint itt is igénybe vétettek: ottan, a mikor megjelenik ő Felsége a király, igenis a Gotterhaltét játszszák és játszszák szabályszerűen és kell játszaniok a reglement szerint, játszották mindig és játszották most is, mint máskor, tisztelgésképen ő Felsége előtt. Hogy mi a nézetem a Gotterhalteról, ezt a képviselőház előtt már legalább három alkalommal szabatosan és határozottan kifejtettem. (Folytonos zaj a széísöbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Széll Kálmán miniszterelnök: Erre a kifejtésre hMatkozom és most csak ismétlem, hogy a Gotterhalte-ban a nemzet irányában semmiféle sértési szándék nincsen. Nincs is abban semmiféle sérelem, csak nem szabad abba belemagyarázni és beleerőltetni ilyen sértési szándékot, mint a hogy önök minduntalan teszik. Az nem más, mint egy fohász, egy hódolat-kifejezés, a mely száz év előtt keletkezett, elfogadtatott a dinasztia himnuszának, és mint ilyen állandó gyakorlatban van, és a mikor Magyarország területén játszszák, az nem a császárnak, hanem a koronás királynak szól. Az fohászszerü kifejezése azon érzelmeknek, a melyek bennünk lakoznak, a király iránti hűség és hódolat érzelmeinek, a melyek válhatatlan kapcsolatban vannak a mi hazaszeretetünkkel. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Ellenmondás és zaj a széísöbaloldalon.) Ezt a dalt csakis ezen czélból, hódolat czéljából játszszák, nem szabad és nem lehet abban semmi legkisebb sérelmet találni, csak nem kell beleerőszakolni ezt a tőle távol álló magyarázatot. Ebben az értelemben nyilatkoztam mindig, ezt az értelmet tartom fenn ma is és más értelmet abba belemagyarázni nem tar, tok helyesnek és az ország érdekében levőnek, mert mesterségesen félreértéseket és disszonancziákat teremhet. Ilyen magyarázatokkal nem szabad zavarni azt az összhangot és azt a viszonyt, a mi király és nemzet között fenn kell, hogy álljon nemcsak a törvényekben, hanem a szMekben és lelkekben is, mert a korona és nemzet közti teljes egyetértésben rejlik a haza üdve és a nemzetnek és jövő nemzedékeknek boldogulása. (Hosszantartó élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a széísöbaloldalon.) Elnök: Holló képviselő ur félremagyarázott szavai értelmének helyreigazítása czimén kér szót. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Holló Lajos: T. képviselőház! Elsősorban nem a Gotterhalte kérdésével, hanem az előzetesen előadott dolgokkal kell foglalkoznom, mert a miniszterelnök ur abban az irányban nagyon sok tekintetben félreértette az én szavaimat. Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy értettem félre! (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Holló Lajos: Azt mondja a t. miniszterelnök ur, hogy ő, midőn most a tisztviselőkhöz szólt, állami tisztviselőkhöz szólt, tehát én helytelenül mondottam, hogy ezek befolyásolhatják a törvényhatóságoknak véleménynyilvánítását. Én azt hiszem, a t. miniszterelnök ur van tévedésben. Az első állami közeg, a ki az ily dolgokat intézi, a főispán. (Igaz! Ugy van! a széísöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nem volt abban a deputáczióban egyetlen főispán sem! Holló Lajos: Hát a deputáczió önmagát képviselte? , .