Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-268

268. országos ülés 1903 május 12-én, kedden. 353 zottság nélkül is döntsön ő Felsége. Igaz-e kérem? Mondja meg a miniszterelnök ur! Széll Kálmán miniszterelnök: Ilyen képtelenségre nem felelek! (Helyeslés jobbfelöl.) Lengyel Zoltán: Hát kérem, t. miniszterelnök ur, mi történik abban az esetben, ha a quóta-bizottságot Ausztria vagy Magyarország nem küldené ki? Tessék erre felelni! Széll Kálmán miniszterelnök: Majd ha tetszik, akkor! (Derültség.) Lengyel Zoltán: A miniszterelnök ur tehát nem felel. Felolvastam már a t. miniszterelnök urnak a törvényt. Széll Kálmán miniszterelnök: Törvényt nem teljesíteni nem szabad! Lengyel Zoltán: így is kevés az időm, a törvényt még egyszer fel nem olvashatom. Széll Kálmán miniszterelnök: Meg kell választani, mert a törvény irja elő; a ki pedig ezt nem teljesiti, az törvényszegést követ el. Molnár Jenő: Hát ha mégis megteszik ? Széll Kálmán miniszterelnök: Ha megszegte, akkor a törvényszegés következései fognak beállani ; de ezeket nem Molnár Jenő urnak mondom meg. B. Kaas Ivor: Most is ex-lex van, akkor meg quóta-ex-lex lesz ! Széll Kálmán miniszterelnök: Kaas Ivornak sem! B. Kaas Ivor: Kaas Ivor nem emelte a quótát, azt tudom, se nem járult az emeléséhez semmMel! Lengyel Zoltán: A nemzet megfosztatott attól, hogy a maga nézeteit ő Felsége elé juttassa, hanem odakerült, kizárólag egypár embernek, egy kiküldött bizottságnak a véleménye a kormány előterjesztése alapján. Ez a kormány felelőségét is megnehezíti és megnehezíti ő Felségének népeMel szemben amúgy is súlyos állását. Ezekre a preczedensekre, a melyeket a quóta-bizottságoknak hét éven keresztül való kiküldése és eddigi törvényellenes döntése alkotott, egyáltalán nem lehet szokásjogot alapítani. A t. miniszterelnök ur azt mondja most, hogy nincs egyébről szó, mint kizárólag a bizottság kiküldéséről, mert azt kívánja a törvény. Hogy mi lesz ezután, azt majd meglátjuk; arról most beszélni nincs jogunk. Nohát, t. miniszterelnök ur, igenis van jogunk beszélni, mert már hét esztendeje annak, hogy törvénytelenül intézik el ezt a kérdést. Bizonyos vagyok benne, hogy ez a törvénytelenség most is ismétlődni fog, pedig ez beleütközik magába az osztrák 67-es törvénybe, a mely azt mondja, hogy ő Felsége csak egy év tartamára dönthet e kérdésben. De beleütközik ez az 1867 : XII. t.-cz.-be is, a mely ezt az eljárást nem ismeri el helyesnek. Ügy látom, hogy ez a politikai rendszer visszavitte az országot a 67 előtti állapotokhoz, az abszolút rendszerhez. Mikor a quótadöntés bekövetkezik, szembeállítanak két parlamentet, ' KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XV. KÖTET, két nemzetet egy uralkodói ténynyel, a melylyel szemben megszűnik a szabad véleménynyilvánítás, mert ha a quótadöntés bekövetkezése után az országgyűlések máskép találnának határozni, az egyenesen bizalmatlanságig szavazat volna ő Felsége tényével szemben. 0 Felsége döntése után, hét évi ilyen preczedens után, parlamenti tárgyalásnak nincsen értelme, az egész csak alkotmányos játék, a mely leplezi az abszolutizmust, és rosszabb, mintha azt nyiltan bevallaná. Erről a politikai rendszerről, a mely azt inaugurálta, mely a törvények leple alatt ilyen dolgokat folytat, a mely szeretet helyett gyűlöletet támaszt a népek közt, sokat, igen sokat lehetne még beszélni. (Halljuk! Halljuk! a balközépen.) De nem élek vissza a ház türelmével. Csak auynyi idővel beszéltem többet, a mennyit a t. túloldal elvett tőlem akkor, a mikor ez az inczidens történt, pedig módomban lenne önöket még órákig itt tartani, azonban nem teszem ezt, hanem csak arra kérem önöket, hogy ha ezentúl is ideszólit néha a kötelesség, legyenek irántam oly méltányosak, a milyen én vagyok önökkel szemben. Mondom, sokat lehetne még erről beszélni, de csak egyetlenegy irányban akarom a magam nézeteit a quóta-kérdésnek a politikai helyzetre való vonatkozásaiban kifejteni. A mostani helyzetet a t. miniszterelnök ur és sokan ugy Ítélik meg, mintha itt kizárólag e parlamentben folynék az obstrukczió, a melyet ha szanálnának, rendben volna minden. Ebből a szempontból sokan jónak látták azt, hogy minket arra hívjanak fel, hogy ezt a küzdelmet hagyjuk abba, Kubinyi Géza: Dehogy! Lengyel Zoltán: Igen örvendünk az uj fegyvertársnak, legyen szíves azonban idejönni, mert ha idejön segíteni küzdelmünket, én a küzdelemből mindenesetre egy részt szívesen átadok. Kubinyi Géza: Köszönöm, nem kérek a Zoltán-párti akczióból! (Derültség és helyeslés jobbfelől.) B. Kaas Ivor: A Géza-párt nem kér a Zoltán-pártból! Kubinyi Géza : Ugy van! Tökéletesen igaz ! Lengyel Zoltán: Pedig a viszonyok akkor se lennének mások; sem az országban, sem az országon kívül nem lenne szanálva semmiféle baj; nem lenne segítve semmiféle rossz állapoton. Az a gyűlölködés, a mely ezen két birodalom határain belül a népek között van, egyetlen hajszállal sem lenne kisebb; az a gazdasági válság, a mely Magyarországon uralkodik, egyáltalában nem lenne enyhébb; a kereseti viszonyok semmMel sem javulnának. Csak egy dolog következnék be: a t. kormányzat és a hatalom az által, hogy nem lenne ellenzék, a mely kinyitja a szemét és okosabb, józanabb, hazafiasabb és nemzetibb politikát követel, mint a strucz, homokba dugná a fejét és nem látná ' azt a veszedelmet, a mely itt következik. (Ugy 45