Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-268

336 268. országos ülés 1903 május 12-én, kedden. utasítanom, — hogy a horvátok, a kik zajonganak, a nemzetiségek, a kik féktelenkednek, vagy a magyar állameszme elleni törekvéseket mutat­nak, a császárra néznek. Nohát, ha valaki tenné, hiába tenné, mert a Szent István koronája alá tartozó ország ügyében nincs császár, csak ki­rály, és hiába tennék, mert a császár nekik tá­maszt nem ad, ezen törekvéseket magától ellöki, mert a király csak a magyar államot, a magyar állameszmét tartja szem előtt, {Zaj a szélsőbal­oldalon.) Ne tessék, t. képviselőtársam, mindent egy kalapba beledobni, és elitélni most Horvát­országot azért, mert ott féktelenkedő, zajongó, törvényszegő, nemzet, alkotmány és állami integ­ritás ellen törő elemek is mutatkoznak. A horvát nép zöme, a horvát nép vezetőinek leg­nagyobb része, a horvát nemzetnek a képviselői, ugy, a mint a törvény előírja, a maguk nagy többségében ezeket a tanokat ép ugy kárhoztat­ják, mint önök közül bárki más. (Zaj a szélső­baloldalon.) A magyar államhoz hívek, mert azon­kívül, hogy horvát hazafiak, jól érzik azt, hogy Hor­vátország Magyarországra van szorulva, vala­mint Magyarország Horvátország nélkül nem lehet a nagy magyar állam. Ok sajnálják leg­jobban, hogy ilyen exczesszusok, a zajongó ki­sebbség által inszczenált dolgok történtek, de a melyek másutt is előfordulnak és most segéd­keznek minekünk a viszonyok helyreállításán, a melyekben ezáltal némi zavarodás történt. A mi azt illeti, hogy magyar állami tiszt­viselő, akár vasúti, akár más, megfelelő olta­lomban nem részesülne, legyenek meggyőződve, nem kell minden túlzott hírt elhinni, mert mindenkit a törvény sújtó keze ér utói, a ki magyar állampolgárt sérteni mer. (Helyeslés jobb­felöl.) Ez válaszom. Ugy a magyar állam méltóságát, mint a magyar alattvalók személyi és vagyonbátorságát a legnagyobb erélylyel meg fogjuk védeni. (Élénk éljenzés és taps a jobb­oldalon.) Josipovich Imre: T. ház! (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Mi czimen kMan a t. kép­viselő ur szólani? (Felkiáltások a szélsőbalol­dalon: Megtámadtatott! Halljuk!) Kubik Béla: Személyében támadtuk meg! (Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk az elnököt!) Elnök (csenget): Josipovich képviselő ur fel­állott és szólani kMánt. Nem tudom, micsoda czimen kíván szólani. (Zaj.) Josipovich Imre: Azon megtámadásokra, a melyeket Barabás Béla intézett, akarok vá­laszolni. Elnök: Szorosan véve, a házszabályok sze­rint nem volna a képviselő urnak felszólalási joga, azonban ismételten történt reá hMatkozás, tehát a ház engedelmétől függ, hogy Josipovich képviselő urnak megengedi-e, hogy felszólaljon. (Felkiáltások: Igen!) ügy látom, a ház meg­engedi. Josipovich Imre: T. képviselőház! Én csak röviden akarok válaszolni azokra a támadásokra, melyeket Barabás Béla t. képviselőtársunk fel­említett. (Halljuk! Halljuk!) Ő a legnagyobb súlyt azokra a nyilatkozatokra és értesítésekre fektette, ^melyeket ő a vasúti hMatalnokoktól kapott. Én véletlenül tegnapelőtt utaztam a horvát vonalon és azt tapasztaltam, hogy mind­azok az értesítések, melyek nemcsak egyesektől származnak, de a lapokban is megjelentek, tel­jesen valótlanok. (Mozgás és zaj a szélsőbalol­dalon.) Luby Géza: Tagadni könnyű! (Zaj és fel­kiáltások a szeísöbaloldalon. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a kép­viselő urat, hiszen kívánták hallani. {Halljuk! Halljuk! a szeísöbaloldalon.) Josipovich Imre: Én nagyon kérem a ke­reskedelemügyi miniszter urat, legyen szíves azon adatok alapján, a melyeket Barabás képviselő ur előterjesztett, a vizsgálatot elrendelni és azután erről a háznak jelentést tenni. (Helyes­lés.) Horvátországban ezer számra laknak ma­gyarok, részint képviselők, részint birtokosok, és nem hallottam, hogy valakinek baja történt volna. (Felkiáltások a szeísöbaloldalon: Fod­róczy!) Azt is állítják, hogy ott gyűlölet van a magyarok ellen, ez sem áll. (Mozgás a szeísö­baloldalon.) Tessék az uraknak lejönni. Tessék maguknak meggyőződést szerezni személyesen, higyjék el, szívesen fogjuk látni az urakat. (Mozgás a szeísöbaloldalon.) De levelekre és mindenféle hírekre ne tessék az uraknak olyan komédiát csinálni. (Mozgás és zaj a szeísöbalol­dalon.) Tessék személyesen meggyőződni; ha tetszik: én szívesen állok rendelkezésükre sze­mélyesen és elkísérem az urakat, hogy meggyő­ződhessenek ezek valótlanságáról. (Elénk he­lyeslés a jobboldalon.) Barabás Béla: T. ház! (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Micsoda czimen?) Szemé­lyes kérdésben kérek szót. Elnök: A képviselő ur személyes kérdésben kMan szólani. Barabás Béla: Egész röviden fogok szólani. Az imént felszólalt t. képviselőtársam azzal, hogy a többieket is hozzám csatolta, ugy fe­jezte ki magát; hagy komédiázunk. Elnök: Hiszen mindenki értette . . . Zaj a szeísöbaloldalon.) Kubik Béla: Csak tudja, hogy mit mon­dott. (Zaj.) Elnök: Mindenki ismeri a képviselő ur lelkületét és hangját és tudja, hogy nem becs­mérlő értelemben mondotta ezt, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Josipovich Imre: r Nem ugy értettem! Barabás Béla: És nem is ugy akartam ezt magyarázni, mintha sértésnek vettem volna és az elnök ur indokolását elfogadom, (Helyeslés.) mert tisztelettel hajlom meg személyisége és egyénisége előtt, ugy, hogy nem is tételeztem

Next

/
Oldalképek
Tartalom