Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-265
276 265. országos ülés 1903 május 8-án, pénteken. De, t, képviselőház, folytatom a tényállás előadását. (Halljuk! Halljuk,! a szélsőbaloldalon.) 18-án délután 6 órakor felment a körorvos lakására. Hívta a körorvost, mondván, Hogy járvány van a faluban, gyermeke pedig nagyon rosszul van, tékát jöjjön el hozzá. A körorvos azt válaszolta, hogy menjen haza, mert már este van és este úgysem lehet a gyermeknek orvosságot adni. (Derültség a szélsobálóldalon.) Biró Lajos: Hogy hívják azt az orvost ? Molnár Ákos: Dr. Garán János. Hát, t. képviselőház, én magam is apa vagyok, és tudom azt, hogy a gyermekekért még éjjel is elfáradunk a patikába és azt is tudjuk, hogy orvosságot bármely időszakban lehet beadni. Hát, t. képviselőház, hogy folytassam a tényállás előadását, {Halljuk! Halljuk!) az a szegény ácsember éjjel 4 órakor újra felment a körorvoshoz és — bár nem engedték be az orvoshoz, mondván, hogy nem szabad őt háborgatni — ez a szegény ács kérve-kérte, hogy jöjjön a beteghez. Hazament a szegény ácsember, de mikor otthon látta, hogy gyermekének láza fokról-fokra emelkedik, újra visszament a körorvoshoz, — hiszen a szalmaszálhoz is kapaszkodik a fuldokló, — máshova nem mehetett, mert módjában nem volt és mert más orvost nem hMhat el éjnek idején, tehát ismét a körorvoshoz fordult. Nyolcz órakor azt a választ kapta, hogy csak menjen haza, azonnal jön az orvos ur. A szegény ember hazament, a körorvos azonban csak délelőtt 11 órakor érkezett és ekkor már csak a halált konstatálhatta. T. ház! Ez fegyelmi kérdés is, ha ugy veszszük, azután büntetőjogi kérdés is. Hiszen én tudom, hogy Bihar vármegyében is, ha ez eljárás tárgyává tétetik, hogyha ez panasz tárgyává tétetik, vizsgálatot rendel el a hatóság, de nálunk, — és ez a fontos az egész országban, (Ugy van! balfelöl.) itt van a hiba, t. ház, — a népben már nincs is meg az a bizalom, már a nép nem is fordul ahhoz a törvényhatósági tisztviselőhöz; bizonyosan oka van rá, (Ugy van! a szélsobálóldalon.) miért nem fordul hozzá . Mert sógorság, komaság, atyafiság utján az ilyen dolgok levétetnek a napirendről. (Ugy van! a szélsobálóldalon.) Kubik Béla: A főispánok eltussolják! (Mozgás jobbfelöl.) Molnár Ákos: En nemcsak saját kerületemben, de Bihar vármegyének egy másik szomszédos kerületében hasonlóan óriási nagy számmal előforduló panaszokat halottam Rigó Ferencz t. képviselőtársamtól és annál inkább ösztönözve éreztem magamat ezen interpellácziómnak megtételére, (Helyeslés a szélsobálóldalon.) és kérem az igen t. belügyminiszter urat, hogy ő is segítsen elő ezen, igazán a magyar vér megmentésére irányuló törekvésemben. (Helyeslés a szélsobálóldalon.) Egy más panasz is van ez ellen a körorvos ellen, t. ház, a mely csaknem azonos az előbbMel, mert ngyanily eredményekre vezethet. Nála egész uzus, hogyha hívják beteghez ötször, hatszor, ő nem megy el, hanem a községi szabályrendelettel neki biztosított 20 krajczárokért otthon irja meg minden diagnózis megállapítása nélkül a reczeptet. (Mozgás a jobboldalon és a középen.) Hogy ennek azután mi a közegészségi konzekvencziája, azt itt vitatnom tovább felesleges. De e községi orvos bűneinek a sorozata nincs kimerítve ezzel. (Egy hang jobb felöl: Elég már ez is \) HMatásával inkompatibilis állást is foglal el és ezért nem tudja híven teljesíteni kötelességeit. Kubik Béla: Talán jó kortes! Széll Kálmán miniszterelnök: De csak talán! (Derültség jobbról)) Kiss Ferencz: Ugy látszik, nem 48-as! Kubik Béla: Persze, hogy nem! Kormánypárti, kérem! Hát lehetséges az, hogy ellenzéki ember ilyen visszaéléseket kövessen el? (Mozgás és derültség jobbfelöl.) Kákán is csomót keresnek az ellenzéki emberrel szemben! Ráth Endre: Ha ellenzéki volna, már rég elcsapták volna! Elnök: Kérem, tesék az interpellácziót meghallgatni ! Molnár Ákos: T. ház! Ez a körorvos a Székelyhidon f levő egyedüli és nagyforgalmu banknak, az Érmelléki Takarékpénztárnak pénztárnoka is. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Heggel 8 órától kezdve este 6 óráig tehát oly állásban van elfoglalva, a honnan ő abszolúte nem távozhatik, mint takarékpénztári pénztárnok, mert a kassza nyitva van, azt másra bizni nem lehet. Háromszoros óriási vétség terheli tehát ezt a körorvost. De azért az uzusért és mindazokért, a miket előbb előadtam, mert nála egész uzus, mint mondám, ezért terheli a legnagyobb felelőség és ezért kellett nekem itt az ország szine előtt leszámolnom vele, hogy mindenki lássa és talán preczedens alkottassák más vármegyékre nézve is hasonló esetek alkalmával. Én, t. ház, ismételve a belügyminiszter úrhoz fordulok ezért és mMel annak a hitében megingatott közönségnek nincs tovább bizodalma már senkiben azok közül, a kik ott a hatósági teendőket gyakorolják, a belügyminiszternek az 1876: XM. t.-cz. 165, §-án alapuló felügyeleti jogára és kötelességére alapítom interpellácziómat és kérem a belügyminiszter urat, hogy tekintettel a járványra is, a felhozott esetnek súlyosságára nézve sürgősen eljárni, és a vizsgálatot a legszigorúbban megkezdetni méltóztassék. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Interpelláczióm a belügyminiszter úrhoz igy szól (olvassa): Interpelláczió a miniszterelnök úrhoz, mint belügyminiszterhez:
